Van egy ilyen szervezet Svédország fővárosában, hogyaszongya: a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI). Az ott dolgozó szakik a békét kutatják, és hát, aki a békét kutatja, sajnálatos módon, igen gyakran a háborús készülődéssel is szembesül. Na, ezek a nemzetközi békekutatók ott Stockholmban elkészítettek egy beszámolót (a 2016–2017-es időszakra), amely a nemzetközi fegyverkezési hajszát rangsorolta.

És akárhogy is számoltak, az jött ki nekik hogy a fegyverkezést leginkább hajszoló ország Közép- és Kelet-Európában nem más, mint Románia. Az adatok azt mutatják, hogy a régió országai kereken 12 százalékkal növelték hadi kiadásaikat. Ez talán nem tűnik soknak, de összehasonlításképpen: az említett kiadások hétszer akkorák, mint a nyugati NATO-tagállamok fegyverkezési költségei. Jó, azt azért nem árt felidézni, hogy a nyugati NATO-tagállamoknak feltehetően eleve sokkal több fegyverük van.

Visszatérve a stockholmi békekutatók eredményeire: a kimutatott fegyverkezési ugrás világszinten is a legnagyobb regionális növekedésnek számít. És az országonkénti lista élén a mioritikus haza áll, a maga 50 százalékos költségnövekedésével. A második helyezett Litvánia (27 százalék), a harmadik pedig Lettország (26 százalék).

A nemzetközi és hazai katonai szakértők csodálatos módon egyetértenek a fegyverkezési költségnövekedés okai tekintetében. Hát hahó, két lépésre vagyunk Oroszországtól, mit két lépésre, az orra előtt, naná, hogy fegyverkezni kell. Arról nem is beszélve, hogy az illető ország, ugye, kellőképpen expanzív külpolitikát folytat: elég, ha az ukrajnai helyzetre gondol az ember. (Oké, egyelőre legalábbis, nagyjából az van, hogy a rendelkezésre álló haderő alapján a ruszkik kábé fél óra alatt elfoglalnák a mioritikus hazát.) Ja, persze, ott van az is, hogy a NATO-tagállamok vállalták, hogy 2024-ig a bruttó hazai termék 2 százalékáig növelik a katonai költségeiket.

Románia egyébként éppen elbaltázott egy stratégiai jelentőségű katonai bevásárlást. Nem sikerült beszerezni a Fekete-tengeri védelmi missziókhoz elengedhetetlenül szükséges korvetteket. És még mennyi mindenre szükség lenne, hogy a haza védekezni tudjon az orosz medve ellen (jó, hát ez mindenképp vicces, főleg, ha arra gondolunk, hogy haderő tekintetében Szingapúr is laposra verné Romániát): a korvetteken kívül (amelyek 2019-ben remélhetőleg meglesznek) harci helikopterekre, harckocsikra, teherautókra, tengeralattjárókra, további F–16-os repülőgépekre, légvédelmi rakétákra, szatellitekre, satöbbi. Szóval, úgy néz ki, Románia tovább fogja halmozni a fegyvereket. Mert vészterhes időket élünk.