Ráfordult az utolsó száz méterre a Mikó-per. Van remény?

Az egyház szemszögéből perdöntőnek nevezhető bizonyítékokat mutatott be hétfőn az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium restitúciós perében, amely végén várhatóan október 25-én (csütörtökön) hirdeti ki jogerős ítéletét a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék.

Bár nincs túl sok ok az optimizmusra – ezt maga Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke is elismerte korábban a Krónikának –, Veress Emőd jogász, az egyház jogi képviselője a kolozsvári sajtótájékoztatón elmondta, a legfelsőbb bíróságon bemutatott iratokkal egyértelműen tudnak érvelni amellett, hogy a Székely Mikó Kollégium ingatlanai az egyház tulajdonát képezték az államosítást megelőzően. Amennyiben az ítélet kedvezőtlen lesz, az egyházkerület a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, ahol várhatóan évekig elhúzódhat az érdemi döntés.

Különböző olvasatok

A Mikó-per tulajdonjogi értelmezések miatt stagnál: a restitúciós bizottság 2016-ban arra hivatkozva utasította vissza a reformátusok kérelmét, hogy a 2000 márciusában kiállított telekkönyvi nyilvántartásban nem az egyházat jegyezték be tulajdonosként, a dokumentumban az „Ev. Ref. Székely Mikó Kollégium” (Evangéliumi Református) megnevezés szerepel. Veress Emőd azonban arra mutatott rá, hogy az ingatlan az Osztrák-Magyar Monarchia Erdélyben hatályos joga alapján került bejegyzésre, ekkor nem a tulajdonost, hanem az ingatlan rendeltetését tüntették fel a telekkönyvben.

Veress Emőd, az egyház jogi képviselője&

Ezt bizonyítja többek közt az a 1911-es keltezésű, az akkori igazságügyi minisztérium által kibocsátott rendelet is, amely egyértelművé teszi: a református iskolára történő telekkönyvezés nem kérdőjelezi meg a református egyház tulajdonjogát. Bár az ingatlanokban felekezeti iskolák működnek, az ingatlan tulajdonjoga felett kizárólag az egyház rendelkezik. Erről rendelkezik egy korábbi, 1904-es keltezésű egyházjogi norma is. 

             Veress Emőd jogász, Kató Béla püspök és Ballai Zoltán gazdasági tanácsos  

A jogász további példaként említette, hogy 1928-ban bocsátották ki a Székely Mikó Kollégium működési engedélyét, melyben a Trianon utáni román állam is elismerte, hogy a Székely Mikó Kollégium a református egyház tulajdonát képezi. Mi több, az 1948-as államosítás előtt, amikor a Román Nemzeti Bank kimutatást kért az egyházi ingatlanok jogi helyzetéről, az ennek kapcsán kiállított okiratokban is a református egyház szerepel tulajdonosként.

A DNA mint hivatkozási alap

Tovább nehezíti az ügyet, hogy a perben alapfokon eljáró Brassói Táblabíróság a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vádiratára is hivatkozik – ezek alapján ítélték el korábban az iskolát visszaszolgáltató bizottság tagjait. A vádirat azzal érvel, hogy az iskolát az egyház 1870-ben átadta a város ügykezelésébe pénzhiány miatt, így állami intézménnyé vált. Veress Emőd rámutatott, akkor egy helyi elemi iskolát vett át a városvezetés, melynek semmi köze nincs a felekezeti iskolához, ahol ráadásul elemi osztályok nem is működtek. „Ha a református kollégium állami iskola lett volna, miért kellett volna később államosítani?” – tette fel a kérdést Veress Emőd. 

A szerző fotói.