// 2026. november 7., szombat // Rezso

Nagykorú a Filmtettfeszt, és tényleg van mit nézni rajta!

// HIRDETÉS

A legeslegelső kolozsvári némafilm, Oscar-díjas rendező, igéző képek kicsiknek-nagyoknak, ami csak szemnek ingere.

Bizony, a kolozsvári Filmtett (tudják, az erdélyi filmes portál) édes gyermeke, a Filmtettfeszt idén betölti 18. életévét. Elmentünk a sajtótájékoztatóra, s megnéztük, hogyan harangozza be magát a nagykorúvá vált fesztivál. Jelen voltak, beharangoztak: Zágoni Bálint menedzser, Tóth Gödri Iringó szerkesztő, Jakab-Benke Nándor szerkesztő, Blos-Jáni Melinda társszervező.

Az első infó, amire talán a verebek is kíváncsiak: Nemes Jeles László új filmje, a Napszállta nem fog bemozdulni a Filmtettfeszt gyöngyvásznán. A filmiparban szigorú szabályok vannak, ezért a dolgozat kolozsvári bemutatójára 2019-ig várni kell. Ez van.

Na de, a filmművészet másik aranyszabálya szerint, amit nem lehet megmutatni, azt nem is kell. És azért

lesz az idei Filmtettfeszten akkora szenzáció, hogy Janovics Jenő szelleme is tapsol majd neki.

Mégpedig egy előadás. Hogy-hogy, kérdezhetné akárki, hát nem film. Dehogynem. Méghozzá nem is akármilyen. Minden kolozsvári némafilmek „ősanyja”, vagyis a legelső kolozsvári magyar némafilm, az 1913-as Az apacsnő szerelme. Amelynek egyrészt az a pikantériája, hogy a szereposztása így néz ki: gr. Bánffy Ferencné, br. Jósika Adrienne, br. Rudnyánszki Gyula, Hetényi Elemér, br. Bornemissza Elemérné, br. Zeyk Irma, Hirsch Dezsőné, br. Schell Gyula, gr. Teleky Sándor, Balogh István, Hirsch Dezső, gr. Waldegg Ernp, Sombory László, br. Rudnyánszki Lajos. Csupa báró, meg gróf, a helyi arisztokrácia krémje. Ráadásul a film egyik rendezője (a másik Hetényi Elemér) is arisztokrata, és nő! Bizonyos báró Bornemissza Elemérné. Ha valaki nem tudná, ő Szilvássy Karola maga, az erdélyi magyar ariszokrácia… fenegyereknője!

A másik pikantéria már nem annyira örömteljes: mint annyi korai némafilm, Az apacsnő szerelme is  elveszett. Igen ám, de Szebeni Zsuzsa színháztörténész addig kutakodott mindenféle archívumokban, amíg rátalált az elveszett alkotás néhány fotójára. Na kérem, a fotókat első ízben tekintheti meg a nagyvilág, mégpedig a Filmtettfeszt keretében, Szebeni Zsuzsa értő előadásának afféle inzertképeiként.

A másik szenzáció képei szintén nem mozognak, de a beharangozó szerint annyira beszédesek, hogy már-már kilépnek a keretből.

Az Országos Széchenyi Könyvtárral közösen szervezett kiállítás anyaga a kolozsvári Fotofilm cég és Szabó Dénes fényképész archívumának részét képezi. Van ott minden: erdélyi tájak, városok, falvak, műtermi fotók, családi, társadalmi események felvételei, az 1930-as és 40-es évekből. Figyelem: Csillag Katalin, a kiállítás kurátora október 6-án, szombaton délután négy órakor tárlatvezetést tart az érdeklődőknek. (Ebben az egy esetben ne higgyenek a műsorfüzetnek, apró elírás történt.)

A harmadik szenzáció az Oscar-díjas rendező, Deák Kristóf maga lesz.

Tudják, aki tavaly elhozta a legjobb élőszereplős rövidfilmnek járó aranyszobrocskát, a sok vitát is kiváltó Mindenki című opusszal. Egyrészt bemutatják A legjobb játék című, 2018-as kisjátékfilmjét, másrészt ő az idei Filmgalopp verseny egyik zsűritagja. Olyan filmes szakemberek egészítik ki ezt a zsűrit, mint Pápai Zsolt filmesztéta és Osváth Gábor producer. Az idei Filmgalopp egyébként ismét a kisjátékfilmek versenypályája: nyolc film indul a nyertesnek járó szoborért, no meg a kilátásba helyezett egymillió forintért. Azért az klassz, hogy a nyolc film közül hat egyetemi államvizsgafilm.

És akkor szóljunk az idei Sárga Csikó díjról is. Az idei díjazott személyét kritika nem érheti.

Sára Sándorról van szó. Ja, van-e ki e nevet nem ismeri?

Az idén 85 éves direktor és operatőr 1993-tól hét éven át volt elnöke a Duna Televíziónak, de olyan, masszívan erdélyi vonatkozású projektek fölött bábáskodott, mint a Duna Műhely vagy a Dunaversitas Alapítvány. A rendező sajnos nem tud jelen lenni a díjátadón, Buglya Sándor rendező (és korábbi Sárga Csikó-díjas) veszi majd át a szobrocskát.

Gyerekek! Bár a Filmtettfeszt a papírjai szerint felnőtt, továbbra is nagy figyelmet szentel a gyermek- és ifjúsági filmeknek, programoknak. Idén is lesz animációs workshop, akit érdekel, október másodikáig bejelentkezhet. A szervezők 7–13 éves gyermekeket várnak szeretettel. Filmek is lesznek, bőven, animációk, játékfilmek, tessék buzgón böngészni a programot.

És akkor végül, de nem utolsósorban, az általános infók: a Filmtettfeszt idén is ingyenes. De

idén is oda kell figyelni a 0 lej értékű jegyek beszerzésére,

mert ha elfogynak, akkor ugyanúgy kint maradhat a filmre éhes néző, mintha nem lenne 60 lejes nepperjegye.

Ami a teljes programot illeti, érdemes alaposan átböngészni, mert nagy a kínálat (14 nagyjátékfilm, például), sok vetítés lehet majd faggatni a jelen levő alkotókat, szóval itt érdemes (teljesen legálisan) megkukkolni a nagykorú Filmtettfeszt legvonzóbb „idomait”.

Ja, Isten éltesse a Fesztet! És menjünk moziba!

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS