Vajon miért védik az erdélyi szocdem vezérek Liviu Dragneát olyan keményen? Egyszerű, tessék olvasni.
Az országban mindenhol egyformán nagy a politikai tisztségekért folyó taposás.
„A polgárok által leadott szavazattal vállaltuk a kormányzás felelősségét és ezt végig is fogjuk vinni, egészen 2020-ig.
ez volt az álláspontjuk, tiszteletben tartjuk, de egy politikai pártban a többség hozza a döntéseket. Nem számítok arra, hogy nyugton ülnek majd, de az ő dolguk, nekünk kormányzási felelősségünk van és végig is fogjuk vinni”, mondta Iuliu Nosa, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Szilágy megyei elnöke.
A 2016-os parlamenti választáson Szilágy megyében csak 29 százalék szavazott a PSD-re, ami 15 százalékkal maradt el az országos átlagtól. Ez az eredmény csak 2 százalékkal előzte meg a Nemzeti Liberális Pártét (PNL). „Beszéltem a megye polgármestereivel és nem értenek egyet a PSD-elnök lemondásával”, mondta Ioan Mang PSD-s vezető, akire rábizonyították a plagizálást, akinek ezért le kellett mondania az első Ponta-kormányban betöltött oktatási miniszteri tisztségéről. A PSD Bihar megyében 33 százalékot kapott a választáson, szintén jóval elmaradva a párt 46 százalékos országos átlagától.
hogy Dragnea távoznia kellene a párt éléről. Mindnyájan, vagyis nagyjából tizenöten támogatták. Ezzel szemben Dragnea lemondását követelte az Olt megyei (a választáson 67%, ami több mint kétszerese a Bihar megyei eredménynek), vagy a Brăila megyei (56% - szinte kétszer több, mint Szilágy megyében) PSD vezetője.
Különben az erdélyiek voltak Dragnea leghangosabb védelmezői. A fentiek hangja (de a máramarosi vagy szatmári PSD-seké is) ugyanolyan egyértelműen hangzott, mint Codrin Ştefănescué.
Miért szavaztak az erdélyi (mely térség zömmel a „jobboldali” pártokat szokta támogatni) PSD-sek a legnagyobb rosszra – (a diktátor) Dragneára, ahelyett, hogy a „szoft” megoldást, a Firea&Tudose&Stănescu hármast választották volna?
A válasz: a legaljasabb érdekből.
Lenézik és háttérbe szorítják őket. A párt egyetlen fontos döntésével kapcsolatosan sem kérik ki a véleményüket. A kormányban alig-alig találunk közülük valakit, legfeljebb egy „ejtőernyőst” a Sportminisztériumban, aki valahonnan Biharból érkezett, vagy a Hunyad megyei határon túli románokért felelős minisztert. Ezek kis költségvetésű minisztériumok.
Az erdélyi PSD-s vezetők azért szavaztak egyhangúlag Dragneára, mert a PSD történelmében először szorult helyzetben találták a párt pillanatnyi főnökét. Bizonyos tisztségek, valószínűleg minisztériumi állások megszerzésétől tették függővé támogatásukat. Így hát számíthatnak arra, hogy az októberi kormányátalakítás az erdélyiek felzárkózhatnak majd a teleormaniak mellé.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.