Ez a kérdés nem rosszindulatú, és nem is értelmetlen. Ellenkezőleg, hiszen – mint majd látni fogják – a Szociáldemokrata Párt (PSD) elszigeteltségének olyan jelentős következményei vannak, melyek e pillanatban, sajnos, hátrányosan érintik Romániát.

A magyarázat nagyon egyszerű, hiszen tekintettel arra, hogy kormányon vannak, a párt képviselőinek

legalább a saját európai politikai családjuk csúcsszintű összejövetelein jelen kellene lenniük,

legalább akkor, amikor ezt egy elementáris protokoll és az európai játékok szabályai előírják. És nem hívják meg őket, ami annak a jele, hogy a romániai PSD-nek gondjai vannak, ami nyilvánvaló, de teljesen irreleváns kérdés az európai játékokban, és aminek az a következménye, hogy üresen marad a Románia képviseletére fenntartott szék.

Íme, egy példa. Rendkívül sokatmondó és fájdalmas. Magyarázzuk el a kontextust. Minden egyes – formális vagy informális – csúcstalálkozó előtt, pontosabban egy nappal annak munkálatainak megnyitása előtt az európai politikai pártok a legmagasabb szintet érintő találkozókat szerveznek, ahova reprezentatív személyiségeiket hívják meg, hogy konszenzusra jussanak a csúcstalálkozón elfogadásra kerülő álláspontot illetően. A szóban forgó párthoz tartozó államfőket vagy miniszterelnököket hívják meg, jelen esetben a PSD-t Románia esetében, vagy ha a szocialisták nincsenek hatalmon, akkor olyan szocialista pártok vezetői vesznek részt, melyeknek nagy arányuk és súlyuk van az Európai Szocialista Pártban. Ez a szabály, így történnek a dolgok és hozzászoktunk, hogy az ilyenfajta összejövetelek sajtókonferenciákkal és a sajtóval folytatott informális találkozókkal érnek véget, melyeken a politikai vezetők részletesebben elmondják európai pártjuk álláspontját a következő napi csúcstalálkozó napirendjén szereplő kérdésekről. És nemcsak azokról.

Íme, a PES-összejövetellel kapcsolatos múlt heti salzburgi elő-csúcstalálkozó meghívottainak listája, ahogy azt megkaptam az Európai Szocialista Párt titkárságától:

LIST OF PARTICIPANTS (as of 16.00 PM today)
* Antonio Costa, Prime Minister of Portugal
* Stefan Löfven, Prime Minister of Sweden
* Joseph Muscat, Prime Minister of Malta
* Pedro Sanchez, Prime Minister of Spain
* Alexis Tsipras, Prime Minister of Greece (Observer)
* Jean Asselborn, Minister of Foreign and European Affairs of Luxembourg
* Christian Kern, Leader of SPÖ, Austria
* Maurizio Martina, Leader of Partito Democratico, Italy
* Karl-Heinz Lambertz, President of the European Committee of the Regions
* Udo Bullmann, President of the S&D group in the European Parliament
* Federica Mogherini, High Representative of the European Union for Foreign Affairs and Security Policy (Vice-President of the European Commission)
* Frans Timmermans, First Vice-President of the European Commission (TBC)
* Sergei Stanishev, President of the PES
* Achim Post, Secretary General of the PES

Viorica Dăncilă asszony, Románia miniszterelnöke nem szerepel a listán.

Ami önmagában óriási gond a PSD és a politikai családján belüli presztízse számára. De ez a párt belső ügyeihez tartozik és nekik nyilvánvalóan teljesen más dolgaik vannak, mint mindenféle európai hülyeség megvitatása.

Csakhogy ezúttal a PSD és eminens képviselőinek hiányzása a listáról egy csattanós pofon is Románia orcáján. Ha nem hiszik, nézzék meg az informális csúcstalálkozó napirendjét, melyen olyan témák szerepelnek, mint a rendőri és igazságszolgáltatási együttműködés elmélyítése, a határok biztonságának megerősítése és a kibernetikai tér védelmének megszilárdítása, a migráció és a Brexit. Vagyis az európai politika abszolút prioritásainak listája, és ezek mindegyike fontos tárgyalási pontok lesznek az EU Tanács román elnökségének időszakában. Következésképpen olyan pontok lesznek, melyek egész bekezdéseket kapnak majd az Európa jövőjéről szóló nagyszebeni ünnepélyes nyilatkozatban. Dăncilă asszony – persze – tudja, hogy a csúcson jelen lesz Iohannis elnök és ez megmenti majd a helyzetet. Vajon?

Nem, ugyanis létfontosságú lett volna Románia miniszterelnökének jelenléte, mert az általa vezetett intézmény lesz az összes európai intézmény tárgyalópartnere és e minőségében szervezi, és ha tudja, meg van kivel meg mivel, akkor bemutatja saját elsődlegességeit a munkálatok napirendjének meghatározásában, vagy kifejezi saját álláspontját a szóban forgó tematikákat illetően. Általában és különösen a január 1-én kezdődő hat hónapos román elnökség alatt.

Miért nem hívták meg az ausztriai összejövetelre, miközben tudni lehet, hogy a csúcstalálkozó napirendjén szereplő két pont óriási vitákat fog gerjeszteni

és így – egy adott pillanatban – létfontosságú lesz az a mediátori helyzet, mellyel Dăncilă asszony rendelkezni fog, amikor a végső álláspontokról folyik majd a tárgyalás, mert akkor éppen hivatalban lévő elnöki pozícióban lesz azokban a bizottságokban, ahol a tárgyalások zajlanak? Ha még a saját szocialistái sem akarják meghallgatni őt, akkor ki fogja a szükséges figyelemmel meghallgatni azokat a felszólalásait, melyeket a megfelelő emberek által előkészített lapokról fog felolvasni?

Azt hiszem, azért is gond Dăncilă asszony hiányzása Salzburgból, mert – miért ne?! – lehetősége lett volna elmagyarázni a saját, vagyis Dragnea úr Pártjának álláspontját arról a brüsszeli vezetőkkel szembeni vádjukról, miszerint állítólag nem mutattak megfelelő megértést Románia iránt, ahol éppen lezajlott egy félkatonai módon megszervezett és külföldi forrásokból finanszírozott államcsíny-kísérlet. Főleg, hogy az európai intézmények a Jean-Claude Juncker úrnak küldött levelén csámcsogtak, amely számos vitát és kommentárt váltott ki utólag.

Ha lehetősége lett volna Salzburgban beszélni a kollégáival, akkor Dăncilă asszony meggyőzhette volna őket,

hogy némi – legalább erkölcsi – támogatásban kell részesülnie a következő eseményen, melyre meghívták, hogy a romániai történésekről beszéljen, vagyis október 3-án (Strasbourg, az Európai Parlament plenáris ülése, 9 és 10 óra között), azon meghallgatás keretében, mely az első része egy hónap végén lezáruló folyamatnak, amikor a plénum egy hazánkról szóló jelentésről fog szavazni. Elképzelhető, hogy ez annak a folyamatnak a hivatalos kezdete, melynek végén szankciókról dönthetnek, mint Lengyelország és Magyarország esetében.

Nagy kár, hogy itt tartunk és ezek a közvetlen jövőre nézve formálisan eldöntött távlatok, melyekben bizonytalanul ingadozunk a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának példátlan sikere és a miniszterelnök Európai Parlament elé rendelése között, ahol a vádak szerint a jogállamiság értékeinek súlyos és ismételt megsértéséről és az augusztus 10-i tüntetőkkel szembeni megtorlásokról kell beszámolnia.

De akkor is, miért nem szerepel a PSD a meghívottak listáján?

Az alcímeket a szerkesztőség adta.