De tényleg... ha minden olyan jól meg a mioritikus hazában, amint azt a nagy kormánypárt hangoztatja, akkor miért is nincsenek?
A svédországi rendszámtábla botránya a Răzvan Ştefănescuval (a kormánykritikus, „Kapd be, PSD!” feliratú rendszámtábla tulajdonosa – a szerk.) szembeni vádak visszavonásával zárult, de a szlogen továbbterjedt és a nyár slágerévé vált. A PSD olyan címkét szerzett magának, melytől a következő években már nem fog szabadulni. A párt vezetői megbántódtak és ellentámadásba lendültek. De senkiben sem merült fel a kérdés, hogy ha a pártot annyira szeretik a jó kormányzás miatt, akkor miért nincsenek spontán PSD-párti megnyilvánulások.
Ezt a kérdést kellene magukban feltenniük a párt vezetőinek.
Liviu Dragnea azt a feladatot adta a minisztereknek, hogy álljanak a közvélemény elé és mutassák be a Dăncilă-kormány hat hónap alatt elért eredményeit.
Néhány elhangzott ostobaság kivételével semmi sem ragadta meg a figyelmet. Nem fordítva kellett volna lennie, ha a mérleg tényleg dicsőséges?
A kormányfő és miniszterei szerint egyetlen területen sem szenvedtek kudarcot, késedelmet, a legkisebb gond sem volt. Csak sikerek és eredmények. Nőnek a bérek. Nőnek a nyugdíjak. A nyugdíjasokat Görögországban üdültetik, miközben még egy techerghioli útban sem reménykedtek. A gazdaság úgy nő, mint a pattogatott kukorica a mikróban. A költségvetés hízik és majd kicsattan a lej-milliárdoktól. Ilyen mérleg mellett bármely kormánynak nyugodtnak kellene lennie. Bárhol járnának a miniszterek és a párt fejesei, virágokkal kellene fogadni őket. És ha mégis megjelennének – elszigetelten – rosszindulatú tüntetések, ezeknek semmi esélyük sem lenne az elterjedésre, mert a – boldog és jóllakott – emberek nem fogadnák el. És a párttal vállalt szolidaritás jeleként
Nem így történt, és ez teljesen más valóságot bizonyít, mint a hivatalos propaganda által lefestett változat.
A gazdaság hitelre nő. A bérek és a nyugdíjak megemelése szintén hitelre történik. A „pozitív” pótköltségvetés az Előrejelzési Bizottság (CNP) trükkjén alapult. Az erre az évre becsült GDP-t egy tollvonással növelték meg, pontosan annyival, amennyivel a 3 százalékos hiányküszöb alatt lehetett maradni. Majd az egyesektől elvett pénzt odaadták másoknak. De már senkit sem lehet átverni ilyen költségvetési trükkökkel. Az emberek látják, hogy nem kapnak jobb egészségügyi és oktatási körülményeket. Az emberek látják, hogy azok a tisztviselők, akiknek a gondjaikat kellene megoldaniuk, rosszul bánnak velük. Az emberek látják, hogy a magánszektornál sokkal jobban megfizetett állami állásokat a PSD-s fejesek gyermekei és rokonai kapják. Az emberek látják, hogy a törvényeket a vezérlőpultnál ülők személyes érdekeinek megfelelően módosítják.
És amikor hazatérnek, akkor tüntetni jönnek. Miért? Miért elégedetlenek az emberek a PSD nagy eredményei ellenére? Miért írt alá már egy félmillió román a „Büntetőügyesek nélkül a köztisztségekben” kampányban? A válaszok egyszerűek, de ha nem akarsz tudomást venni róluk, akkor svédországi rendszámtáblákra és a diaszpóra által további tisztázásokért és magyarázatokért a Győzelem (Victoriei) téren tartott tüntetésre ébredsz.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.