Ilyen körülmények között jogos a kérdés: miként tudja biztosítani Románia jövőre az EU Tanács elnökségét?
Egy demokráciában elég gyakori az eltérő politikai irányultságú elnök és kormány társbérlete. Romániában viszont úgy tűnik, hogy egy ilyen helyzet végzetszerűen jelentős feszültségeket gerjeszt. A Traian Băsescu és Victor Ponta kormánya közötti konfliktusokat 2012 után, legalábbis részben, a brüsszeli közbelépések simították el. 2014-es elnökválasztási győzelme után
Az elnök minden bizonnyal azt remélte, hogy a 2016-os választás másfajta parlamenti többséget hoz létre. Nem így történt, így aztán a társbérlet minden nappal egyre konfliktusosabb lett.
A kormányt valójában Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke vezette és vezeti. A koalíciónak másfél év alatt sikerült három miniszterelnököt cserélni, a legutóbbinak, Viorica Dăncilának pedig – a hat hónapnyi mandátumát figyelembe véve – katasztrofális a teljesítménye. De Liviu Dragneának nem hatékony, hanem bábkormányfőre volt szüksége. Ráadásul Dragneának, büntetőügyi gondjai dacára, elnöki ambíciói vannak. Ez magyarázza az igazságszolgáltatás elleni állandó offenzívát, az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) semlegesítésére irányuló próbálkozást, a törvények megnyomorítását is.
Iohannis elnök, aki egy ideig várakozó álláspontra helyezkedett, az utóbbi időben nem nagyon válogatta meg a szavait, heves támadást intézett a Dăncilă-kormány és általában véve a többségi koalíció ellen. Az elnököt mindenféle támadások érik, egyetlen alkalmat sem szalasztanak el a sértegetésére. Így aztán legutóbb, a pótköltségvetés alkalmával jelentős összeget vettek el az Elnöki Hivataltól, ami veszélybe sodorta egy fontos nemzetközi összejövetel megszervezését. Az utóbbi másfél évben szisztematikusan csökkentették a hatásköreit,
Tehát nem csoda, ha az elnök és a PSD–ALDE koalíció között jelenleg nyílt háború zajlik, a koalíció azzal fenyegette most Iohannist, hogy… hazaárulással fogja megvádolni!
Ilyen körülmények között nyilvánvalóan nem beszélhetünk társbérletről. Az állam fő intézményei jelenleg törékeny egyensúlyban vannak. Ebben a helyzetben hogyan tudja majd biztosítani Románia jövőre az EU Tanács elnökségét? Felmerül bennem a kérdés, hogy vajon kinek van mersze erre valamilyen választ megfogalmazni.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.