Furi szobrok lepték el Kolozsvár központját

Mindenek előtt: mindenki nyugodjon le, időszakos ez a szoborgyülekezet, és nem is Mihai Viteazut és Avram Iancut örökítik meg. A szobrok egyébként Virgil Scripcariu bukovinai szobrász alkotásai, és amolyan migráns szobrok, jelen sorok szerzője például Temesvár utcáin találkozott velük. Az egyik alkotás amúgy szerepel a Boredpanda által közölt listán is, amely a világ legrondább szobrait tartalmazza. És akkor nézzük meg őket közelebbről.

A Szent Mihály-templom előtt hirtelen ott termett Superman, és azonnal meg is mentett egy feltehetően veszélyben forgó ifjú hölgyet. Valamilyen rejtélyes okból kifolyólag a szobrász Supermamnak nevezte el az alkotást. Pedig vakuljunk meg, ha ez nem Superman. Nem tudjuk, mit szólnak hozzá a nőjogi aktivisták. Hogy, ugye, megint a férfi az erős, a nő meg a kiszolgáltatott. Egy biztos: Márton Áron szomorúan néz maga elé a háttérben. Valószínűleg nem tetszik neki ez a posztmodern naivitás.

Superman azonban nincs egyedül a templom előtt. Kicsit arrébb, szemben a bejárattal a gyermek Szent Györgyöt csodálhatják meg az arra járók, amint a sárkányt böködi egy nádszállal (?), bizonyítandó, hogy már zsenge korától kezdve magasan lobogott benne a küldetéstudat lángja. Ez esetben a gyámügyi hatóságról nem tudjuk, mit szól a dologhoz, kicsi gyermek kezébe ugyanis csak felelőtlen anya ad szúrószerszámot. Ja, és a kis Gyurkának tesója is születik hamarosan.

Mátyás király szülőháza elé érve első látásra meghökkentő kép fogad. Itt is Superman áll. De ez hogy lehet, ha az imént még a Szent Mihály-templom előtt mentette a hölgyet? Hogy, hogy... hát nem azért Superman, hogy ne tudjon egy villanás alatt átröppenni a másik helyszínre. Ezúttal viszont diadalmasan a magasba emeli a nőt, mint egy győzelmi trófeát. Bár, az is lehet, hogy csak súlyzózik. Ettől az alkotástól még dühösebbek lesznek a nőjogi aktivisták.

A Bocskay-ház sarkán egy kentaur áll. Legalábbis ez ugrik be a mitológiában némileg jártas járókelőnek. De aztán, hogy jobban megnézi a szobrot, kiderül ám, hogy francot kentaur: hátul kerekes játéklovacska, elöl gyerek. Akinek valamiért könyökből hiányzik mindkét karja. A fütyije viszont hiánytalanul megvan. A szobor címe Az első lépés, és feltehetően a felnőtté válás rögös és fájdalmas és veszteségekkel terhes metamorfózisára utal. De az is lehet, hogy nem.

A Karolina-téren újabb két alkotás fogad, a ferences templom előtt. Az egyiknek az a címe, hogy A titok, és hát... valóban eléggé titokzatos. Annyira titokzatos, hogy nem jöttünk rá, mit üzen a világnak. Viszont áhítattal bámulja a templomot.

A másik szobor egészen konkrét alkalomra készült: Tudor Greceanu moldovai bojárszármazású második világháborús pilóta emlékére. Azért jó, hogy odaírta a lényeget a szobrász a talapzatra, mert egyébként szitakötőlányt vizionálna bárki műértő.

Mi ennyi szobrot fedeztünk fel a tegnapi esős nap után. Ám ki tudja, lehet, több is nődögél valahol a központban. Aki meg nem hiszi, bátran járjon utána.