Románia elnöke és a Dragnea Köztársaság – kezdődik az összecsapás
A párbaj kétségtelenül elkezdődött. Azzal kapcsolatban viszont vannak kételyeink, hogy Iohannis úr afféle gáncs nélküli lovag lenne.
Románia elnöke lemondásra szólította fel Viorica Dăncilă kormányfőt, és ezzel azt jelezte, hogy az államfő kész megvédeni a Liviu Dragnea által a strómanján keresztül elorozott hatásköreit. Új szakaszba lép a társbérlet, melyet az összecsapás tétjének egyértelmű és drámai megemelése határoz meg. A Köztársaság elnöke úgy döntött, szembeszáll a Dragnea Köztársasággal, szimbolikusan arra az érvre hivatkozva, melynek alapján kötelessége lett volna elutasítani Dăncilă asszony jelölését, nevezetesen arra, hogy nyilvánvalóan képtelen hiteles miniszterelnök lenni. Úgy tűnik, Klaus Iohannis számára most vált világossá az, ami akkor nem volt nyilvánvaló.
Iohannis tette valójában az államfő reakcióját fejezi ki az elnöki tisztség háttérbe szorításért folyó kitartó és állhatatos kampányra.
A Rubicon átlépését jelentette, amikor Liviu Dragnea Viorica Dăncilán keresztül a külpolitikában magának követelte a fő döntéshozói szerepet.
Klaus Iohannis tétlensége alkotmányos mandátumáról való lemondásával lett volna egyenértékű. Rövidlátásról tanúskodna, ha kizárólag a külpolitika paradigmájában kezelnék a vitát. A román nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése témájának kihasználása Liviu Dragnea számára alkalmat adott az elnöki legitimitás aláásására. A külpolitika ürügyként szolgált, hiszen Liviu Dragnea számára az alkotmányos rendszer de facto módosítása a cél, melynek révén támadhatatlan hegemónná válna. Úgy tűnik, Klaus Iohannis némi késéssel felfogta, az igazi csata annak a szerepnek a megvédéséről szól, mellyel az alkotmány ruházza fel az államfőt. A Legfelsőbb Védelmi Tanácsra (CSAT) való hivatkozás bizonyítja ennek az intézménynek a fontosságát a kül- és védelmi politika felépítményében: a CSAT az az erőd, melyet az államfő nem adhat fel.
A lemondás követelésének, jogi értelemben, nincs azonnali hatása. A kormányfőt csak bizalmatlansági indítvánnyal lehet eltávolítani. Így
az elnök nyilatkozatának mindenekelőtt politikai jelentősége van.
Klaus Iohannis retorikát és stratégiát váltott, úgy döntve, hogy az eddig folyamatosan elkerült elnöki aktivizmust karolja fel. A kormányfő lemondását követelve harci frontot nyitott a Dragnea Köztársasággal. Az elnöki bizalom visszavonásával nyilvánvalóvá válik a Győzelem-palotán (a kormány székháza – a szerk.) belüli imposztorság. A pozícióváltás új profilt kíván körvonalazni az elnöknek, aki így a Liviu Dragnea teljhatalmán alapuló rend ellenségévé válik.
Az elnöki gesztus a végrehajtó hatalmon belüli szakítást szentesíti. A Dragnea Köztársaság Romániája olyan válsággal szembesül, melyet Liviu Dragnea nem hagyhat figyelmen kívül. Liviu Dragnea reakciói (hiszen pillanatnyilag felesleges lenne Dăncilă asszony reakcióiról beszélnünk) a fokozódás eszkalálás irányába hathatnak. Egy olyan foozódás irányába, amely vagy a felfüggesztés kezdeményezését jelentheti (a pozícióját aláásó polarizáció kockázatával), vagy az elnöki hatáskörök jogszabályokkal történő megcsonkítására irányuló folyamat felgyorsítását. Egy dolog biztos:
a Dragnea Köztársaság számára Viorica Dăncilă központi elem, az ideális stróman,
aki lehetővé teszi politikai patrónusa számára, hogy büntethetetlenül gyakorolja a hatalmat.
A romániai társbérlet ezzel a fordulattal drámai hangsúlyt kapott. Románia elnöke végül vállalja az őt legitim módon megillető szerepet, nevezetesen azt, hogy meggátolja Liviu Dragnea teljhatalomhoz jutását. A Dragnea Köztársaság a Köztársaság Elnökével szembesül.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Trump újabb váratlan húzással lepte meg a világot: Putyintól kért olajtermékeket Amerika és a világpiac számára
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Kiderült, mit állapított meg a rendőrség a csíkverebesi vonatbalesetről
Egy 16 és egy 17 éves fiatal vesztette életét a csütörtök délutáni csíkverebesi vonatbalesetben, mindketten Tusnád községből származtak.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
