Aurel C. Popovici, Ferenc Ferdinánd főherceg és a Nagy-ausztriai Egyesült Államok

A bánsági származású román Aurel C. Popovici arra a jelentős gondra keresett megoldást, mellyel az Osztrák-Magyar Birodalom a XIX. század végén és a XX. század elején szembesült. 1906-ban kidolgozott egy hipotetikus föderális struktúrát, melynek a Statele Unite ale Austriei Mari/Vereinigte Staaten von Groß-Österreich/Nagy-ausztriai Egyesült Államok nevet adta.

Nagyon valószínű módon az Amerikai Egyesült Államok modelljéből ihletődött. Sikerült bekerülnie az (őt különösen nagyra tartó) Ferenc Ferdinánd főherceg környezetéhez tartozó személyek csoportjába, és megpróbálja elfogadtatni a birodalom átszervezésének gondolatát. Alexandru Vaida-Voevod is hozzájárult ehhez a tervhez, akinek szintén nagy befolyása volt a bécsi politikai körökben.

A német nyelven írt Nagy-ausztriai Egyesült Államok dolgozatot Lipcsében adták ki, és számos polémiát váltott ki a Habsburg-birodalom korabeli sajtójában. Németországban, Olaszországban, Franciaországban és Angliában is széles körű vita volt róla.

Ferenc Ferdinánd főherceg – Aurel C. Popoviciu gondolatait elfogadva – Ausztria-Magyarország térképének radikális átrajzolását tervezte,

egy sor félig-meddig autonóm államot hozva létre az etnikai és nyelvi abszolút többség alapján.

Kétségtelen, hogy egy kicsit szubjektív is volt, igyekezve minél többet elérni a román nemzet számára. De a Popovici által javasolt megoldás általában véve megvalósítható volt…

Ferenc Ferdinánd főherceget 1914-ben, Szarajevóban meggyilkolták, ami az Ausztria-Magyarország által elveszített első világháborúhoz vezetett. Ennek folyományaként az Antant győztes hatalmai feldarabolták az Osztrák-Magyar Birodalmat, ahogy jónak látták.

Aurel C. Popovici szintén idegen földön, Svájcban hunyt el, népe sorsába belekeseredve, melyet az 1916–1917-es években két szembenálló fronton mészároltak le. A könyvében felvetett elvek ma legalább annyira időszerűek.

Az Aurel C. Popovici által javasolt államok:

A reform után a következő területek váltak volna államokká (a „Deutsch” kifejezés a német nyelvre vonatkozik, nem Németországra):

- Deutsch-Österreich (Német-Ausztria, a mai Ausztria és Dél-Tirol)

- Deutsch-Böhmen (Német-Csehország, a mai Csehország északnyugati része)

- Deutsch-Mähren (Német-Morvaország, a mai Csehország északkeleti része)

- Böhmen (Csehország, a mai Csehország déli és központi része)

- Slowakenland (Szlovákia)

- West-Galizien (Nyugat-Galícia, jelenleg Lengyelország része)

- Ost-Galizien (Kelet-Galícia, jelenleg Ukrajna része)

- Ungarn (Magyarország)

- Seklerland (Székelyföld, jelenleg Románia része)

- Siebenbürgen (Erdély, Bánság és Bukovina, jelenleg Románia és Ukrajna részei)

- Trento (Trentino, a mai Olaszország része)

- Triest (Trieszt, a mai Olaszország része)

- Krain (Krajna, a mai Szlovénia)

- Kroatien (Horvátország)

- Woiwodina (Vajdaság, a mai Szerbia része).

Ezen kívül néhány kelet-erdélyi és máshol elhelyezkedő német nyelvű enklávé korlátozott autonómiával rendelkezett volna.

Bibliográfia:

Aurel C.Popovici, editura Albatros, 1994. Inclusiv studiile lui Constantin Schifirneţ.

Aurel C. Popovici “Naţionalism sau democraţie. O critică a civilizaţiunii moderne”, 1910.