// 2026. november 7., szombat // Rezso

A Puszták Gyermekei és a Kárpátok Fiai

// HIRDETÉS

Magyarországnak megvan az aranyérme a téli olimpiai játékokon! Nekünk meg vannak szép hegyeink!

Nagy a kísértés, hogy az ember kiírjon egy fricskát a Facebook-ra.

„Magyarországnak megvan az aranyérme a téli olimpiai játékokon! Bravó, nekik! Nekünk vannak szép hegyeink!”

Magyarország férfi gyorskorcsolya csapata csütörtökön megnyerte a rövidpályás gyorskorcsolyaváltót, megelőzve Kínát és Kanadát.Ez szomszédaink első aranyérme a téli olimpiai játékok története során, míg

Románia csak vár a nagy pillanatra, 1928 óta,

amikor két bobcsapatot is küldtünk Saint-Moritzba, és valószínűleg még egy évszázadig fogunk rá várni.

Az első reflex, hogy sündisznóállásba gömbölyödjünk. Nekünk van egy országunk, amelyet keresztül-kasul szelnek a hegyek, a magyarok nevetséges 1014 méterre másznak fel, amikor a legmagasabb hegycsúcsukat, a Kékest megcélozzák.

Persze, ez egy felületes gondolat. Az olimpiai siker nem attól függ, hogy kinek magasabbak a hegyei. Ilyen alapon Nepál lenne a téli sportok koronázatlan királya, ám az Everest alatti ország egyetlen érmet sem nyert soha.

Nekünk, a Kárpátok Fiainak egyetlen érmünk van: bronz, és pont 50 évvel ezelőtt szerezte Ion Panțuru és Nicolae Neagoe, bobban.

A magyaroknak, a Puszták Gyermekeinek hét téli olimpiai érmük van.

A csütörtöki, és további hat (két ezüst és négy bronz), műkorcsolyában, 1932 és 1980 között.

Ők is évtizedeken át vártak az újabb éremre, de most végre megvan az okuk a büszkeségre, még akkor is, ha a rövidpályás csapat nem mind a négy tagjának ereiben csordogál tiszta magyar vér.

A Liu testvérek (Liu Shaoang és Liu shaolin Sándor) apja kínai, aki 40 évvel ezelőtt telepedett le a Magyarországon, anyjuk magyar. A fiúk 11, illetve 8 évesen kezdtek korcsolyázni. Sándor így mesél erről: „Leestünk, felálltunk, megint leestünk.” A gravitáció lehúzta őket.

A korcsolya nem tűnt jó választásnak, ezért átnyergeltek az úszásra, amely a magyarok igen megbecsült sportja. Ám itt sem sikerült beilleszkedniük. Gyakran megfáztak, ezért a szülők kivették őket az edzésekről.

Úgy tűnt, gyenge szervezetük elzárja a fiúkat a sport elől.

Aztán 2006-ban Budapest adott otthont a gyorskorcsolya világbajnokságnak, és a kínai delegáció véletlenül kapcsolatba került a testvérek apjával, aki tolmácsként és idegenvezetőként dolgozott nekik. Szó szót követett, a kínaiak értesültek a két érzékeny fiúról és megkérték az apát, engedje el gyermekeit egy kínai edzőtáborba.

Shaoang és Shaolin fordított irányban járták meg a száműzetés útját, amelyen apjuk a hetvenes években végigment. Másfél évnyi felkészülés után a két fiú visszatért, és teljesen megváltozott. Korábban elestek a versenyeken, most elkezdtek mindent megnyerni.

Egy kínai edzőnő segítségével a Liu testvérek néhány év alatt elérték a szintet, amely meghozta nekik a pjongcsangi aranyérmet. Az 5000 méteres váltócsapat másik két tagja, Burján Csaba és Knoch Viktor szintén jó, de Shaolin és Shaoang még jobbá tette őket.

És akkor: nekünk, a Kárpátok Fiainak van három lehetőségünk.

Bámulhatjuk irigykedve a magyar téli olimpiai bajnokokat, mondván, hogy igazából kínaiak.

De teljesen mellőzhetjük is őket.

Azonban azt is megtehetjük, hogy megpróbáljuk megérteni a dolgokat.

2006-ban, amikor a Liu testvérek elkezdtek korcsolyázni, Magyarországon 13 bezárt és 20 működő korcsolyapálya volt, többnyire vadonatújak. A Romániában 1989 előtt épített kevés korcsolyapálya düledezni készült. 12 évvel később a magyarországi korcsolyapályák száma lassan tovább nő, Romániában csökken.

Ajánlok önöknek egy gyakorlatot.

Próbáljanak meg korcsolyázni Bukarestben.

Menjenek el a történelmi Floreasca korcsolyapályára! A helyén egy exkluzív klub áll, terasszal és medencével, a Dorobanți negyedből érkező vendégek számára. Keressék fel a korcsolyapályát a Herăstrău parkban. Már nincs meg!

Időközben felbukkant pár új korcsolyapálya, de meg lehet őket számolni egy nyomorék kéz ujjain. Ion Țiriac épített egyet Otopeni-ben, a polgármesteri hivatal támogatásával, ahol Simona Halepet használja imázselemként, hogy odavonzza a fővárosi vendégeket. A brassói korcsolyapálya többe került, mint a magyarországiak.

Az a kevés gyerek, aki még jéghokizni akar, az AFI Mallban edz, a gyorskajával tömött bendőjű, soppingoló bukarestiek között. A hokiról beszélünk, egy olyan sportról, amelyben Tureanu, Pisaru, Varga és Gáll csapata 5–4-re verte az Egyesült Államokat (a National Hockey League 9 profi játékosával) az 1977-es világbajnokságon.

Hokiban a magyarok régóta felülmúlnak minket,

és 2016-ban legyőzték Fehéroroszországot, az első világbajnoksági győzelem alkalmával, 77 év után!

Mondjam még?

Magyarország a második helyet foglalja el a világon, ami az egy főre eső olimpiai aranyérmeket illeti, Finnország után. 177 nyári olimpiai aranyérmük van, és most egy téli. És 10 millióan vannak.

Romániának pont feleannyi aranyérme van, mint Magyarországnak, 89, közben kétszer akkora a lakossága.

Miért jobbak a Puszták Gyermekei a Kárpátok Fiainál?

A válasz gyökéregyszerű: az ő vérükben ott a munka erkölcse.

És még van jegük.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS