Cristian Tudor Popescut megbüntették, mert állítólag zaklatta Viroica Dăncilát. Most visszaszólt. Maró!
1 000 lejre megbüntetett a Diszkriminációellenes „Elvtársi” Bizottság (Országos Diszkriminációellenes Tanács, CNCD – a szerk). Miért? „Az, hogy Cristian Tudor Popescu úr az x,y tévéadón ekkor meg ekkor sugárzott műsorban
a nem tudom melyik kormányhatározat 2. cikk. 3. bekezdése és 15. cikk 7. bekezdése szerint zaklatásnak minősül és sérti a méltósághoz való jogot.”
Vagyis, jegyezzék meg, tisztelt köztársasági férjek: ha valamelyik nap kijelentik a feleségüknek, hogy a hajkoronája egy feldühített macska szőréhez hasonlít, ezzel zaklatást követtek el. Ááá, én azt mondtam, hogy Dăncilă asszony frizurája a galléros pávián fejdíszéhez hasonlít, és az egy majom. Na és? Mi a gond? Ha azt mondtam volna, hogy egy gombára vagy egy medúzára hasonlít, akkor is zaklatás lett volna?
Ez nem számít a majom diszkriminálásának és hátrányba hozásának más állatokkal és növényekkel szemben?
Zaklattam Dăncilă kormányfő asszonyt, mert valamelyik este megengedtem magamnak egy egyedi és rövid megjegyzést arról, ahogy a haját igazítja? Nos, mit jelent a zaklatás? „Valakit mindenféle kellemetlenséggel, gonddal, kérdéssel zavarnak, nem hagynak békén; nyaggatás, gyötrés; ellenség elleni rövid és ismételt támadások; ismételt vitatkozás, veszekedés, vagy verekedés valakivel” (a Román Nyelv Értelmező Szótára). Mindezek közül melyiket követtem el én?
Nem a test egy természetes eleme, Dancila asszony esztétikai döntésének eredménye. Következésképpen nem hasonlítottam majomhoz a miniszterelnök asszonyt. Ezzel szemben Susănica Gâdeahoz, a Szocialista Művelődés és Nevelés Tanácsa elnökéhez és Maria Bobuhoz, a ceauşiszta igazságszolgáltatás miniszteréhez igen, amikor azt mondtam, hogy hozzá képest ezek fényességes elméknek tűnnek számomra, ami sokkal súlyosabb dolog, mint a frizura és a majom.
Másrészt nyíltan, frizura és manikűr nélkül varánusznak neveztem Dan Voiculescut, és ez rajta is maradt, azóta is Varánusz. Victor Pontát Pápaszemes Kígyónak neveztem, Adrian Severint Mérges Borznak, Călin Popescu Tăriceanut a Vajba szorult Féreg, Traian Băsescut pedig a Szekus-kommunista Görény címmel tüntettem ki.
2013 augusztusában „Szurikáta” címmel írtam vezércikket! Simona Halepről volt szó. Ááá, Szurikátának neveztem, nem Majomnak. Még egyszer, Diszkriminációellenes Bizottság, miért diszkrimináljátok a majmot más állatokkal szemben?
Szeretném tudni, hogy miért? Hatalommal szembeni szolgalelkű pártosságból, szervilizmusból. Ha Dăncilă asszony még mindig a videlei szakközépiskolában lenne tanárnő, akkor is indítottak volna hivatalból eljárást?
A Dăncilă kormányfő asszony frizurájára tett megjegyzésemre reagálva a főváros PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) alelnöke, Aurelian Bădulescu kijelentette: „Ő (vagyis jómagam, Cristian Tudor Popescu) nem férfi. Bemocskolta magát. Hogyan is beszélhet ő nőkről, amikor csak azt kapta meg, ami mások után megmaradt?” Tehát az alpolgármester úr bemutatta szemléletmódját: a nők használt áruk, zoknik, kerékpárok, gépek, szolgák. Erről mondtak valamit, CNCD?
És tudják meg, Dăncilă asszony legrondább hibája nem a pávián, hanem Teleorman. Tisztelt CNCD, azzal a neten keringő képpel kapcsolatosan is eljárást indítottak, melyen Dăncilă asszony frizurája tökéletesen ráillik egy hímnemű, bajszos alak arcképére?
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.