Dehogy kér. Inkább lemond. De nem a súlyos kijelentése miatt. És a cikk szerzője sem azért mossa a (most már) ex-miniszterelnök fejét, mert bunkó volt.
A nemzetbiztonsági doktori címmel rendelkező Mihai Tudose kormányfő elfogadhatatlan kijelentést tett a magyar kisebbséggel szemben. Nincs más megoldás: minél gyorsabban el kell hangoznia a kötelező bocsánatkérésnek és hamut kell szórnia a fejére (időközben Mihai Tudose lemondott miniszterelnöki tisztjéről, igaz, nem ezért a kijelentéséért – a szerk.). Nem kell nemzetbiztonsági doktornak lenned, hogy felfogd:
Ha ráadásul még doktor is vagy és mégsem fogod fel, micsoda szörnyűségek hagyták el a szádat, mennyi rosszat tettél saját országodnak éppen a Centenárium évében, amikor hiperérzékennyé vált a kisebbség–többség viszony, akkor még azelőtt ad át a kormánykereket, hogy mindnyájunkat beviszel az árokba a Trabantoddal (a Liviu Dragneával kirobbant párton belüli harc közepette Tudose egy Trabanthoz hasonlította saját kormányát, melytől elvárják, hogy megnyerje a Forma 1-et – a szerk.). Apropó, meglehetősen siralmas lehet az a szekusiskola (a miniszterelnök, a Román Hírszerző Szolgálat, a SRI felsőfokú intézményében szerezte a doktori címét – a szerk.), ha csak ennyi ragadt meg benne: zászlóként lobogó magyarok Székelyföldön. Még több tartalommal töltött fel egy olyan jelképet – a székely zászlót –, melyet nyugalommal kellene kiüresíteni.
Ostoba kijelentései miatt
Ahelyett, hogy most Románia követelne magyarázatokat Magyarországtól azon gyanúk miatt, hogy Orbán Viktor egyik tanácsadója (Szili Katalin – a szerk.) állítólag közvetítőként működött közre annak a közös nyilatkozatnak a kidolgozásában, mellyel a három párt célkitűzéssé teszi a területi autonómiát, ahelyett, hogy a román külügyminiszter rendelné be Magyarország nagykövetét, újra a román állam húzza a rövidebbet Tudose kormányfő meggondolatlan kirohanása miatt! Abszurd és nevetséges!
Frusztráló, hogy ezúttal nem a román pártok felelősek a közélet feszültté válásáért. Nem ők kezdték az offenzívát a magyar kisebbséget gyalázva, hanem ez utóbbi képviselői provokálták a többséget nyilvánvalóan alkotmánysértő nyilatkozatokkal és törvénytervezetekkel.
Egy intelligens, kiegyensúlyozott válasz helyett, a magyar közösség valódi gondjaira adott megoldások helyett Tudose kormányfő beleesett a hisztérikus reakció csapdájába, még a magyarok várakozásait is meghaladó módon.
Akkor most miért ne használnák ezt ki? Miért ne menjenek át támadásba ahelyett, hogy most ők ülnének a vádlottak padján azokért a nyilvánvaló provokációkért, melyekkel a Centenárium évét megnyitották? Vegyék, például, az RMDSZ által a Parlamentben benyújtott területiautonómia-tervezetet (a tervezetet nem az RMDSZ-frakció, hanem az MPP-tag Kulcsár-Terza József képviselő nyújtotta be egyéni javaslatként – a szerk.). Ahelyett, hogy a kisebbség adna számot a sérelem és Románia alkotmánya megsértése miatt, ahelyett, hogy ők kérnének bocsánatot, íme, a téma most háttérbe szorul, egy ostoba baklövés elfedi azt. És az év még csak most kezdődött, nehezebben kezelhető pillanatok (március 15., a magyarországi választás, december 1.) következnek.
amiből senki sem nyerhet semmit, az erőszakos szóhasználat erőszakot szül.
Egyelőre ennyit egy kényes témáról, mely sokkal alaposabb vizsgálatot tesz szükségessé. A következő cikkben lesz szó majd a lehetséges megoldásokról egy olyan évben, mely a többség–kisebbség kapcsolat szempontjából nagyon nehéznek ígérkezik. Addig is, doktor, kérj bocsánatot! És ha lehet, melósviccek nélkül.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
A Csíkszeredai Bíróság meghosszabbította a Csíkdánfalván halálos kimenetelű gázolást elkövető, majd a helyszínt elhagyó autóvezető előzetes letartóztatását. Így a 39 éves karcfalvi férfi újabb 30 napig vizsgálati fogságban marad.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.