Tisztázták a Ceauşescu-házaspár kivégzésének körülményeit

Tisztázták, hogy milyen körülmények között került sor a volt elnök és felesége, Nicolae és Elena Ceauşescu sürgősséggel történő elítélésének előkészítésére, magára a perre és milyen valós indokok álltak e cselekmények mögött, valamint hogyan került sor a Ceauşescu-házaspár kivégzésére, magyarázták a forradalom ügyében vizsgálódó katonai ügyészek.

Marian Lazăr katonai ügyész egy mai (december 18-i – a szerk.) sajtókonferencián beszámolt a forradalom ügyében zajló nyomozások stádiumáról. „A korábban felsorolt bizonyítékok feldolgozása nyomán az ügyészek jelentős mértékben előrehaladtak az 1989 decemberében létezett kontextusra nézve releváns állapot megismerésében és feltárásában”, mondta Marian Lazăr. A katonai ügyészek azt állítják, a forradalom ügyében összegyűjtött bizonyítékok alapján a nyomozók arra a következtetésre jutottak, hogy 1989 decemberében nem létezett hatalmi űr.

„Sikerült meghatározni annak a politikai–katonai parancsnokságnak az összetételét, mely a hivatalban lévő elnök elmenekülését követően nagyon rövid időn belül Romániában átvette a teljes hatalmat. Ezzel az aspektussal kapcsolatosan hatékony együttműködés zajlott az ország fő jogi egyetemeivel (Bukarest, Kolozsvár, Iaşi), egyértelműen arra a következtetésre jutva, hogy 1989 decemberében nem létezett hatalmi űr. A nyomozásnak ebben a szakaszában jobban meg lehet állapítani az új politikai–katonai hatalom tagjainak viselkedését és ennek bel- és külpolitikai legitimációs cselekedeteit”, mondta Marian Lazăr.

Az ügyészek magyarázatai

A katonai ügyészek beszámoltak a forradalom ügyében zajló nyomozás állásáról, melyet a Legfelsőbb Bíróság nyitott meg újra. A Legfelsőbb Bírósághoz tartozó ügyészség katonai ügyészei 2016. november 1-én rendelték el az ismeretlen tettes elleni nyomozás kiterjesztését emberiesség elleni bűncselekményekre.

Az aktában szereplő iratokból kiderül, hogy az 1989 decemberében hatalomra került politikai és katonai vezetőség – a hatalom megőrzése érdekében – a végrehajtott cselekményeivel és a meghozott döntéseivel jelentős számú személy meggyilkolását, lőfegyverrel történő megsebesítését, testi vagy lelki bántalmazását, illetve személyi szabadságától való megfosztását okozta, „mely tettek megfelelnek az emberiesség elleni bűncselekményekre jellemző feltételeknek”, jelentette ki a PICCJ (Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék Ügyészsége – a szerk.).

A nyomozás menete

Az ügyészek állítása szerint, az ügyben összetett bizonyítékgyűjtés zajlott.

1) Számos tanú meghallgatása, vagy újbóli meghallgatása;

2) Együttműködés azokkal a történészekkel, írókkal és újságírókkal, akik az 1989. decemberi eseményeket dokumentálták és az 1989. decemberi forradalom tárgyában született bőséges irodalomban feltárt adatok és információk hatékony felhasználása;

3) A katonai és polgári archívumok ellenőrzése és hasznosítása, valamint az 1989. decemberi román forradalomra vonatkozó szenátusi bizottság jelentése alapjául szolgált bőséges archívum (28.730 lap) kartotékozása, digitalizálása, elemzése és hasznosítása;

4) A forradalomra vonatkozó hang- és képanyagok felkutatása, tanulmányozása és hasznosítása (a Román Televízió archívuma, a Sahia Film archívuma, a Román Rádió archívuma, magán filmfelvételek);

5) Állandó és hatékony együttműködés az állam különféle intézményeivel (Románia Parlamentje, a Securitate Irattárát Tanulmányozó Országos Tanács, Honvédelmi Minisztérium, Román Hírszerző Szolgálat, Belügyminisztérium, Külügyminisztérium, a bukaresti, iași-i és kolozsvári jogi egyetemek, a Nemzeti Könyvtár, a Nemzeti Levéltár és mások).

A releváns tények

A katonai ügyészek elmondása szerint, jelentős előrehaladást értek el az 1989 decemberében létezett kontextusra nézve releváns állapot megismerésében és feltárásában, az alábbiak szerint:

A) Megállapítást nyert az 1989 végén létezett rendkívül összetett nemzetközi helyzet, különösen a kelet-európai országokban.

B) Tisztázták Románia belpolitikai helyzetét a temesvári események kirobbanását megelőzően és a lefolyásuk alatt.

C) Ismerté vált, hogy milyen körülmények között hívta össze Nicolae Ceauşescu volt elnök az 1989. december 21-i népgyűlést.

D) Azonosították – többek között tanúvallomások alapján – annak az (1989. december 21-én, Nicolae Ceauşescu beszéde alatt kibocsájtott) pánikkeltő hatású hangnak a forrását, mely más elemekkel együtt hozzájárult a Palota (Palatului) téren zajló gyűlés megzavarásához és a bukaresti tüntetések kirobbanásához.

E) Sikerült meghatározni az 1989. december 21-e délutáni és esti politikai–katonai események egyértelmű sorrendjét.

F) Körvonalazódott az 1989. december 21-éről 22-ére virradó éjszaka rendkívül fontos eseményeinek sorrendisége.

G) Tisztázták az elnöki házaspárnak a Román Kommunista Párt (PCR) Központi Bizottságának (CC) épületéről történt menekülésének körülményeit, útvonalát és a katonai erők viselkedését a forradalmárok Központi Bizottság épületébe történt behatolása előtt, idején és azt követően.

H) Megállapítást nyert a Romániában a teljes hatalmat a hivatalban lévő elnök menekülése után nagyon gyorsan átvevő politikai–katonai parancsnokság összetétele. Ezzel az aspektussal kapcsolatosan hatékony együttműködés zajlott az ország fő jogi egyetemeivel (Bukarest, Kolozsvár és Iași), arra az egyértelmű következtetésre jutva, hogy 1989 decemberében nem volt hatalmi űr. A nyomozásnak ebben a szakaszában jobban meg lehet állapítani az új politikai–katonai hatalom tagjainak viselkedését, valamint a belföldi és nemzetközi legitimálásukra tett lépéseiket.

I) Megtörtént az 1989. december 22-e estéjétől kezdődő katonai diverzió kirobbantására és végrehajtására vonatkozó részleges feltárás. Az biztos, hogy a diverzió létezett, komplex módon nyilvánult meg több szinten és a számos haláleset, testi sérülés és rombolás fő oka volt.

A katonai ügyészek következtetései

* Az összegyűjtött bizonyítékok kidomborították a – rendkívül súlyos következményekkel járó – folyamatos dezinformálások mechanizmusait, melyek a Román Televízión, a Rádión és a katonai kommunikációs eszközökön keresztül zajlottak, ezáltal terjesztve el országos szinten a közismert terrorista pszichózist.

* Ezen kívül körvonalazódik az a módszer, ahogy egy sor diverziós célú katonai utasítást továbbítottak, rendkívül súlyos következményekkel.

* Ugyanezzel a diverzióval kapcsolatosan olyan adatokat sikerült megszerezni, melyek azt bizonyítják, hogy Románia fegyveres erői 1987-ben kétfajta katonai lövésutánzót importáltak, nevezetesen gyalogsági fegyverlövést torkolati tűzzel imitáló berendezéseket és ejtőernyős deszantot imitáló berendezést.

* Ugyanakkor az összegyűjtött bizonyítékok nyomán érthetőbbé vált a rádió-elektronikus diverzió.

* Jelentős előrelépések történtek az (összetettségét és méretét illetően Románia történelmében egyedülálló) diverziós jelenség megértésében, mind a konkrét cselekvési mechanizmusok aspektusát, mind a jelenséget irányító személyeket illetően. A további nyomozások várhatóan tisztázni fogják a diverzió elkövetőit és az ennek végrehajtásában létezett esetleges cinkosságokat.

J) Az összegyűjtött bizonyítékok lehetővé tették az idegen (szovjet) katonai támogatás kérésének és azoknak a súlyos következményeknek a jobb megértését, melyekkel egy ilyenfajta kérés járt volna a hazai katonai struktúrákra és a polgári lakosságra nézve. Ezt annak a riasztó katonai helyzetnek a körülményei között kell értelmezni, mely Románia teljes államhatára mentén létezett 1989 decemberében.

K) Ugyanakkor sikerült tisztázni a târgovişte-i 01417 sz. katonai egységnél lezajlott események sorrendiségét, ahol 1989. december 22-e délutánjától kezdve a Ceauşescu-házaspárt őrizték. A bizonyítékok feltárták, hogy e katonai egység vezetősége folyamatos diverziónak volt kitéve és a katonai hierarchia csúcsáról több parancs is érkezett a Ceauşescu-házaspár fizikai megsemmisítésére.

Ügyészek: 3 merényletkísérlet

Az ügyészek állítása szerint, a két személy 1989. december 25-én bekövetkezett kivégzéséig három kísérlet történt a fizikai megsemmisítésükre.

L) Bizonyítékok hatékony feldolgozása történt azoknak a körülményeknek és konkrét cselekményeknek a feltárásához, melyek eredményeként kulturális értékek semmisültek meg a Palota tér környékén (Központi Egyetemi Könyvtár, Királyi Palota). Lépések történtek annak tisztázása érdekében, hogy a katonai szabályok milyen viselkedést írnak elő a városi környezetben lévő páncélozott erők számára, összehasonlításképpen megvizsgálva más országok hasonló helyzeteit, ahol szintén sor került kulturális értékek megsemmisülésére.

M) Bizonyítékokkal sikerült meghatározni azokat az eseményeket, melyeknek személyek halála és megsebesülése volt a következménye különböző településeken az ország egész területén.

N) Tisztázták, hogy milyen körülmények között került sor a volt elnök és felesége, Nicolae és Elena Ceauşescu sürgősséggel történő elítélésének előkészítésére, magára a perre és milyen valós indokok által e cselekmények mögött, valamint hogyan került sor a Ceauşescu-házaspár kivégzésére.

O) Nem utolsó sorban fontos megjegyezni, hogy 1989 után fontos, a forradalommal kapcsolatos igazság megállapítására alkalmas bizonyítékokat semmisítettek meg vagy módosítottak, ami megnehezíti bizonyos viselkedések, cselekedetek vagy nem-cselekvések, valamint az 1989. decemberi események rendkívül súlyos következményei közötti oksági viszony egyértelmű megállapítását.

A nyomozás nagy sebességgel folytatódik

A katonai ügyészek arra mutatnak rá, hogy ebben az ügyben nagy sebességgel és hatékonysággal folytatódik majd a nyomozás és minden szükséges bizonyítékot összegyűjtenek ahhoz, hogy teljes mértékben feltárják a jelentős számú személy halálához, mások megsebesüléséhez, illetve kulturális értékek megsemmisüléséhez vezető körülményeket és okokat. Ezen kívül a jelenlegi büntetőeljárási törvénykönyv összes követelményének teljesítése érdekében újra meghallgatják majd a sértetteket.