// 2026. április 15., szerda // Anasztázia, Tas

A „Trianon 100” akció és Marosvásárhely ostroma

// HIRDETÉS

A változatosság kedvéért most Marosvásárhely a magyar országtolvajok célpontja. Legalábbis a gyógyszer híján habzó szájú román nacionalista sajtó szerint.

Nem tudom, hogy mi, románok miként fogjuk megünnepelni a Nagy Egyesülés centenáriumát, tekintettel arra, hogy Budapest magas szinten zavar ebben minket. Annak alapján ítélve, ahogy máris cselekszik, nemcsak abban eltökélt, hogy elrontsa a nagy örömünket, de abban is, hogy a külön erre létrehozott és bőségesen túlfinanszírozott „Trianon 100” Főosztályon keresztül (Trianon 100 „főosztály” nem létezik, a Magyar Tudományos Akadémia rendelkezik egy Lendület Trianon 100 Kutatócsoporttal – a szerk.)

erőteljes offenzívát indítson Erdély újbóli, ezúttal belülről történő visszaszerzéséért és elnyeréséért.

Mindezt a határok módosítása nélkül és különös hangsúlyt helyezve Marosvásárhelyre, melyet számításaikban ama Kis-Magyarország fővárosának szánnak, melyet kezdetben Székelyföld néven terveznek román területen létrehozni. Ez egy szintén hibrid háborúhoz tartozó eljárás és szupremácia-kikényszerítési technika, mellyel a román hivatalosságok nemcsak nem rendelkeznek, de amelyet teljes mértékben figyelmen kívül is hagynak, mert jelen pillanatban azzal a román–román háborúval vannak teljesen elfoglalva, melynek célja kimenteni az igazságszolgáltatás karmai közül két büntetőügyes vezetőt, Dragneát és Tăriceanut, és a legkevésbé sem érdekli őket Románia sorsa.

Hogy Budapest nem játszik és minden áron át akarja venni Erdély gyeplőjét,

csak a körvonala látványát hagyva meg Romániának, bizonyítja az a látogatás is, amelyet a magyarországi MTI néven ismert nemzeti hírügynökség újságírói tettek múlt csütörtökön Maros megye kormánymegbízottjánál, Lucian Gogánál, a törvényesség vidéki szavatolójánál ez utóbbi azon szándékával kapcsolatosan, hogy törvénysértőnek mondja ki a Marosvásárhelyi Helyi Tanács által nemrég elfogadott két határozatot, melyek tágra nyitják az ajtót a város teljes elmagyarosítása előtt, mintha az már Budapest uradalmává vált volna. A magyar sajtó legmagasabb szintű látogatásának nem annyira a tájékozódás volt a célja, mert ezt már mások megtették előttük, hanem sokkal inkább a román tisztségviselő megfélemlítése, azt sugallva neki ezzel, hogy „vegyen vissza egy kicsit” a törvény alkalmazásából, amikor valamilyen magyar érdekről van szó errefelé.

Ne feledjék, hogy a fantomszerű párt, a POL (Szabad Emberek Pártja – E-a szerk.) RMDSZ-nek teljesen behódolt három tanácsosa, Radu Bălaş, Mark Christian Herman (helyesen: Hermann Mark Christian – a szerk.) és Gyorfi Julia (helyesen: Györfi Júlia – a szerk.), az oláhkocsárdi „nagy románnal”, Dan Maşcával az élen idén október 26-án benyújtottak elfogadásra a Helyi Tanács elé egy RMDSZ-es boszorkánykonyhákban alaposan előkészített – és természetesen elfogadott – határozattervezetet a marosvásárhelyi utcanevek kétnyelvű feliratozásáról (pl. str. Tineretului – Ifjúság) oly módon, hogy ezek magyar nyelvű változata a város 150.000 polgárának hivatalos irataiban is megjelenjen.

Aberrált, eszméletlen, egyenesen ördögi javaslat, mely nemcsak magával a törvénnyel dacol

és veszi azt semmibe, de magát a román államot is, melynek területén Marosvásárhely található, a megye lakóit és hatóságait, pofátlan lépésükkel azt sugallva, hogy holmi elmefogyatékosokkal van dolguk. Ennek megvalósítása a feje tetejére állítaná a várost, és ha ad absurdum átültetnék a gyakorlatba, akkor egy vagyonba kerülne a városnak, miközben a marosvásárhelyiek a saját levükben „főnek” a túlzott légszennyeződés, a parkolóhelyek hiánya, jelentős infrastrukturális, egészségügyi és oktatási, a város tartós fejlesztésébe és más hasonlókba történő beruházások híján. E tejfölösszájú tanácsosok cinizmusának csúcsa, hogy az idéntől kezdve eltiltották a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalt a Nyugdíjasok Szilveszterének megszervezésétől, holott ez egy rendkívül kedvelt hagyomány, a helyi hatóságok tiszteletének jele volt azok iránt, akik felépítették a várost, mindazzal, amit az magába foglal, arra hivatkozva, hogy túl sokba kerül. Látják, tisztelt olvasók, hogy kinek a kénye-kedvének vagyunk kitéve, miféle választottai lettek a városnak, akikkel – amúgy – ez az utóbbi 27 év összes testülete közül a leggyengébb és legkevésbé hatékony is.

A kétnyelvű feliratokhoz visszatérve Dorin Florea polgármestert is arra emlékeztetjük, hogy hosszú mandátumai során eléggé túlzásba vitte az udvariasságot és a nagylelkűséget a kétnyelvűségnek a város területére történő behatolását illetően, sokszor megfeledkezve – többek között – arról a kötelezettségéről, hogy biztosítania kell a román nyelvnek a törvény által előírt helyzetét, nevezetesen azt, hogy

ez az egyetlen hivatalos nyelv, mely uralhatja a marosvásárhelyi közösségi teret.

Sőt, számtalan olyan kétnyelvű utca, a Polgármesteri Hivatal műhelyeiben gyártott vagy a tisztviselői által megrendelt tájékoztató és reklám van, melyek esetében a magyar nyelv van az első helyen. Mindenféle nyomásgyakorlásokkal vagy becstelen megállapodásokkal kerültünk abba a helyzetbe, hogy itt is, de a megyében máshol is figyelmen kívül hagyják, eltorzítják, önkényesen értelmezik a helyi közigazgatásról szóló törvény rendelkezéseit, így aztán a kétnyelvűség annyira elszaporodott, hogy még a termékek címkéjének szintjéig is lehatolt. Emlékeztetünk arra, hogy a szóban forgó 215. számú törvény csak a települések be- és kijáratánál, valamint a helyi közigazgatási szintű közintézményeknél írja elő a kétnyelvű feliratozást ott, ahol a magyar arány meghaladja a 20 százalékot, bármiféle további kiterjesztés vagy értelmezés nélkül.

Következésképpen, hogy válaszoljunk a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet elnökének, Vass Levente képviselőnek, Lucian Goga kormánymegbízott helyesen és törvényesen járt el, amikor ismertette a magyar tárgyalóféllel a törvény szövegét, és ha ezzel nem tudta eléggé megértetni magát, kénytelen volt lesüllyedni ezek felfogóképességéhez, más technikai természetű érveket is felsorakoztatva, melyek egyáltalán nem nevetségesek, mert megfelelnek a valóságnak.

E témával kapcsolatosan az a harciasság háborít fel bennünket,

amellyel a – tévedésből – tanácsossá lett Mark Christian Herman védelmezi képtelenségét, aki a magyar nyelvű napilapnak, a Kronica-nak (helyesen: Krónika – a szerk.) adott interjújában azt nyilatkozta, hogy nem vonják vissza a határozatukat és hogy készek a végsőkig megküzdeni érte. És amennyiben nem sikerül érvényesíteniük – szerintük – az igazságot Romániában, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak. Talán ez az oka annak, hogy az RMDSZ aktivistái az elmúlt napokban aláírásokat gyűjtöttek a köztereken. Arra a kérdésre, hogy mire szolgálnak ezek, az egyik fiatal, aki – a saját és egyes helyi politikusok tanácsait követő szülei szégyenére – alig gagyogott románul, szó szerint a következőket mondta nekem: „Az Európai Uniónak küldjük, mert nincsenek jogaink!” (valószínűleg a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről van szó – a szerk.).

Személy szerint azt tanácsolom Hermannak, sétáljon el Európa szívéig, nyilvánvalóan a saját költségére. Strasbourg egy németek által épített, vegyes lakosságú gyönyörű város, ahol a legmagasabb szinten lüktet a francia kultúra. Bár az építészete német, a lakossága pedig mindkét etnikumú, a közterületeken ott semmit sem találsz majd németül feliratozva, legfeljebb zárójelben és aprócska betűkkel három utca nevét a város régi katedrálisa körül, semmi egyebet. Ezen kívül arra emlékeztetjük ezeket az urakat, akik nemcsak történelemből buktak meg, hanem civilizációból is, hogy

egyik vagy másik nyelv közterületi használata egy adott településen nem az etnikum lakossági struktúrán belüli arányától függ,

hanem attól az országtól, melynek területén vannak. És ha ők még nem tudják, hogy melyik országban élnek és melyiknek a szolgálatába kell állítaniuk energiájukat és hozzáértésüket, akkor kezdjenek el tanulni. Ne feledjük, hogy a román társadalom fejlődése az utóbbi 27 évben holmi ostoba, románellenes, etnikai kritériumokon alapuló területi autonómia típusú, végtelenségig osztogatott aberrált jogokról szóló politikák miatt gyengült meg, lassult le és zavarodott össze, mely politikák mellett a magyar kisebbség nagy része Budapest, Orbán Viktor úr parancsára és „illusztris” vezetőik irányításával felsorakozott. Az állam szétdarabolására folyamatosan, minden alkalommal és minden úton, a Parlamentben, a kormányban, megyei és helyi szinten – ahol ezek hozzáférhettek és jó kis meleg és nagyon jól megfizetett állásokba kerülhettek – alkalmazott technikák vezettek mindazoknak a dolgoknak az elszaporodásához, melyek ártalmasak egy társadalomban. A korrupciótól a rossz törvényekig,

a köz- és nemzeti érdek iránti érdeklődés gyengüléséig, hazafiatlanságig és hazaárulásig.

De mintha nem lenne elegendő az a rossz, amit belülről okoznak nekünk, egy olyan kisebbség délibábokkal való mérgezésével, akik amúgy jól meglehetnének a románokkal egy virágzóbb jövő érdekében, és hogy megakadályozzák ennek bekövetkezését, íme, nyíltan folyamodnak durva beavatkozásokhoz, nyomásgyakorlásokhoz, melyekkel Budapest meg akarja félemlíteni a helyi hatóságokat, olyan támadásokhoz, melyeket az „őrkutyáink” nem igazán vesznek komolyan.

Ezért a civil társadalomhoz folyamodunk, az olyan polgári érdekvédő szervezetekhez, mint a Vatra Românească Polgári Fórum, az Astra, az Avram Iancu és így tovább, a román igazságszolgáltatáshoz, hogy támogassák a kormánymegbízott, Lucian Goga úr törvényes lépéseit, melyekkel véget akar vetni a törvénysértések ezen tobzódásának, melyeknek az a céljuk, hogy kihangsúlyozzák az etnikai szeparatizmus jó együttélésre rendkívül káros kórját Marosvásárhelyen, melynek identitása pregnánsan románnak kell megmaradjon. A román nyelvnek pedig, az alkotmánynak megfelelően, valóban uralkodónak kell lennie ennek területén is, mint ahogy az egész megyében és egész Romániában is. Ez utóbbi csak így őrizheti meg civilizált és osztatlan állami méltóságát, akár akarja ezt valaki, akár nem.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Varga László Edgár

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

Amikor egy országban a hatalom jobb keze nem tudja, mit csinál a bal…

Szántai János

… vagy lehet, nagyon is jól tudja, csak félrenéz, hiszen a hatalom emberekből áll, akiknek családjaik vannak, akik szeretnek jól élni, ha lehet, ingyen.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Bethlen István egykori miniszterelnök végnapjai a szovjet levéltári források tükrében

Sólyom István

A gyótapusztai vadászháztól a moszkvai Lubjankáig tartó időszak feltárt részleteiről beszélt dr. Seres Attila történész a Sapientia EMTE legújabb Egyetemi Estjén.

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Fall Sándor

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát
Főtér

Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát

Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.

„Nem kell hamut szórnom a fejemre”. Kelemen Hunor a Tisza és az RMDSZ viszonyáról, a magyar–magyar kapcsolatokról
Krónika

„Nem kell hamut szórnom a fejemre”. Kelemen Hunor a Tisza és az RMDSZ viszonyáról, a magyar–magyar kapcsolatokról

Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.

Mi marad a román gazdaságnak, ha már a saját autóját is végképp elveszíti?
Főtér

Mi marad a román gazdaságnak, ha már a saját autóját is végképp elveszíti?

Azt a Daciát, amely már 1999 óta nem a sajátja, hanem a Renault-csoporté, amely egyre inkább külföldi gyártósorokban gondolkodik.

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között
Székelyhon

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

Közzétette a levélszavazatok pártonkénti megoszlását a Nemzeti Választási Iroda: a magyar országgyűlési választáson összesen 256 233 érvényes levélszavazatot adtak le.

Nagyváradi premontrei-ügy: mise közben érkezett a végrehajtó, drámai órák a templomban
Krónika

Nagyváradi premontrei-ügy: mise közben érkezett a végrehajtó, drámai órák a templomban

Kedden reggel pontban kilenc órakor megérkezett a végrehajtó a nagyváradi premontrei templomhoz, ahol a Fejes Rudolf Anzelm apáttal szolidarizáló hívek fogadták. Ez sem akadályozta meg abban, hogy mise közben, csendőrök kíséretében behatoljon a templomba.

A becsapódás utáni állapotok a csíkszeredai tömbháznál
Székelyhon

A becsapódás utáni állapotok a csíkszeredai tömbháznál

Hatalmas robajjal csapódott be egy tömbház bejáratába egy személyautó szombaton este Csíkszeredában, a Tető utcában. Fotókat kaptunk, amelyek az becsapódás után nem sokkal készültek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Varga László Edgár

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

Amikor egy országban a hatalom jobb keze nem tudja, mit csinál a bal…

Szántai János

… vagy lehet, nagyon is jól tudja, csak félrenéz, hiszen a hatalom emberekből áll, akiknek családjaik vannak, akik szeretnek jól élni, ha lehet, ingyen.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Bethlen István egykori miniszterelnök végnapjai a szovjet levéltári források tükrében

Sólyom István

A gyótapusztai vadászháztól a moszkvai Lubjankáig tartó időszak feltárt részleteiről beszélt dr. Seres Attila történész a Sapientia EMTE legújabb Egyetemi Estjén.

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Fall Sándor

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

// HIRDETÉS