Nagyon úgy néz ki, hogy a dísztribünökön bűnözők, bűnügyesek és sunnyogó csicskásaik állnak majd. A másik oldalon meg a nép, amely megszavazta őket.
A románok jövőre ünneplik a Nagy Egyesülés Centenáriumát. És az ünnep úgy éri őket, hogy büntetőügyesek, alkalmatlanok, ostobák, pofátlanok, hazugok bandája áll Románia élén.
Ezzel a „csapattal” nem igazán tudsz büszke román lenni. Elmegy tőlük a kedved bármilyen ünnepléstől, örvendezéstől, még az élettől is. Siralmas gyülekezet. Amelyet seggnyalók és karrieristák hadserege támogat és az ostoba tömeg szavaz meg. Nevezzük nevén a dolgokat, szociológiai, tudálékos, politically correct képmutatások nélkül: az ostoba tömeg választotta meg őket. Így aztán az ostoba tömeg ezekkel az alakokkal fogja majd ünnepelni a Centenáriumot.
Isten megóvott ettől bennünket! Szerencsénk volt az 1989-ben utcákra vonult és magukat feláldozó fiatalokkal. Ezeknek a fiataloknak a legfőbb áldozatát tiporja most lábbal az a sok gazember, akik azt állítják, hogy Ceauşescu idejében jobb volt. A hülyeség még sok évig uralkodni fog Romániában. Nem irtották ki. Meg kellene nevezni és lágerbe kellene gyűjteni az agresszív nosztalgiázókat, hogy egymás között ünnepelgessenek, meg sok „balos eszméktől” kába fiatallal, valójában képmutató és lusta alakokkal, akik mind várnak valamit az államtól: egy gázpalackot, egy kedvezményt, egy vouchert, egy alamizsnát. Nevelésük felesleges, maradjanak így, mint az ökrök és ünnepeljenek hasonlóképpen, mint az ökrök!
A személyes érdekeknek ez a gyülekezete nem képes modernizálni Romániát. Nemcsak arról van szó, hogy ezek az alakok nem akarják, de nem is értik, hogy mi történik az országban, a világban. Mert korlátoltak, vagyis ostobák. Egyévnyi kormányzásuk alatt ezt már bebizonyították. De a románok lenyelik majd ezt a megaláztatást, hogy a PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) maffiózókkal kell ünnepelni a Centenáriumot. Felejthetetlen megaláztatás lesz. Centenáriumi megaláztatás! Unokáknak is lehet mesélni. Hacsak az unokák nem lesznek nemzeti-kommunizmussal agymosott funkcionális analfabéták, akik értékelni fogják ezeknek az időknek az „eredményeit”.
A Nagy Egyesülés Centenáriumát a „Megéneklünk Románia” (a Ceauşescu-korszak utolsó évtizedében zajlott, a diktátor személyi kultuszát és a Román Kommunista Párt egyeduralmát dicsőítő „ünnepségsorozat” volt – a szerk.) mintájára fogják ünnepelni. Egyedülálló mintát követve. Nincs más kiút. Nemcsak azért, mert Dragnea bandájának többsége Corneliu Vadim Tudor tribunus (a szélsőséges Nagy-Románia Párt néhai elnöke – a szerk.) „nagykabátjából” (helyesebben mondva, „gatyájából”) bújt elő (például Ştefănescu, Vasilescu és Nicolae), de románok egész nemzedékei nőttek fel a „Megéneklünk Románia” fesztivál „akkordjain”.
mint a ceauşizmus dicsőséges éveiben elsajátított retorikával és reflexekkel? Nézzék, hány „szájhős” készül helyt adni a vezérlő párt felhívásának és részt venni a „Megéneklünk Centenáriumban”!
Dragnea embereinek vezetésével a Centenáriumot holmi banditák fogják ellopni, ahogy az utóbbi 70 évben Romániát is szisztematikusan kirabolták a kommunisták és a szekusok.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.