Így akarták létrehozni az Erdélyi Föderatív Köztársaságot 1989 előtt

Az Aurel Rogojannal beszélgető Iulian Vlad tábornok visszaemlékezéseit (Iulian Vlad a Ceauşescu-rezsim rettegett titkosszolgálata, a Securitate utolsó vezetője, Aurel I. Rogojan pedig annak kabinetfőnöke volt – a szerk.) olvasva a 213. oldalon találtam egy elgondolkodtató kijelentést: „Volt néhány titkos szervezkedés. Még egy terrorista szálú merénylet is volt. Nicolae Ceauşescu erőszakos félreállítását tervezték.” Minderre Magyarországnak az 1989 előtti kommunista rezsim destabilizálásban játszott szerepe kontextusában került sor. Azonnal eszembe jutott a 2017. december 1-i momentum, amikor Magyarország Külügyminisztériuma megtiltotta a magyar diplomaták részvételét a Románia Nemzeti Ünnepének szentelt rendezvényeken (a szerző valószínűleg 2016-ra utal – a szerk.). Valójában az merült fel bennem, hogy az utóbbi 30 évben semmi sem változott, ha Magyarország mai viselkedése régebbi, 1989 előtti történetekkel áll kapcsolatban.

Jól sejtik, történészként azonnal nekiálltam dokumentumokat és tanúvallomásokat felkutatni.

Magyarok által kitervelt merénylet Ceauşescu ellen? 1989 előtt.

Korábbi olvasmányaimból nem emlékszem ilyesmire. Iulian Vlad tábornok válasza egyértelmű: Mindent megerősítek, amit mondtál, kedves Aurel! Ez egy szovjet–magyar terv volt.

Újságíróként sorra felhívtam azokat a forrásaimat, akik tisztázhatnák ezt a kérdést. Létezett egy magyarok által kitervelt merénylet Nicolae Ceauşescu ellen? Eszembe jutott, hogy két évvel ezelőtt írtam valamit a „Gát” tervvel kapcsolatosan. Megkerestem a forrást, Aurel I. Rogojan SRI-tábornok 1989 – Dintr-o iarnă în alta… România în resorturile secrete ale istoriei (1989 – Egyik télből a másikba… Románia a történelem titkos bugyraiban – a szerk.) című könyvét és a következő bekezdést találtam:

„A Gát kódnévvel ellátott ultratitkos művelet célja az említett szovjet–magyar terv megakadályozása volt.

A művelet megelőző módon kiterjedt azokra is, akiket a Ceauşescu elleni merénylet utáni alternatívának tartottak. A művelet dokumentumai kizárólag kézírással készültek, az ellenőrzési és hatástalanítási csatarend súlypontja a 0110. Különleges Egységre hárult a KGB ötödik hadoszlopa esetében, a Katonai Elhárítási Igazgatóságra az összeesküvők katonai támogatásában résztvevő tábornokok és főparancsnokok esetében és a Különleges Antiterrorista Harci Egységre (USLA) abban az esetben, ha a merénylők akcióba lépnének és ennek következményeként semlegesíteni és likvidálni kellene őket. Emiatt a Románia Elnökének szoros fizikai védelmét biztosító Biztonsági és Őrzési Igazgatóság csatarendjébe bevonnak egy antiterrorista harci egységet is.”

A bérgyilkosok likvidálása

Ez már valamivel világosabb volt, de még mindig nem tudtam, hogy a magyarok tényleg megpróbáltak merényletet elkövetni Ceauşescu ellen. Egyik forrásom megerősítette ezt a műveletet és elmondott még egy elemet. Rögtön a Nicolae Ceauşescu félreállítására irányuló kísérlet után szinte megkétszerezték az V. Biztonsági és Őrzési Igazgatóság létszámát, mert bérgyilkosok elleni bevetési és likvidálási egységekkel egészítették ki.

A „Gát”-terv kézírással készült, egyetlen példányban, fekete tussal, hogy elkerüljék a sokszorosítását és az Állambiztonsági Főosztály (a Securitate hivatalos neve – a szerk.) birtokában volt, amelyet akkor léptettek volna életbe, ha újabb bérgyilkos-akciókat kezdeményeztek volna Ceauşescu ellen. A terv által érintettek között volt Ion Iliescu, Virgil Măgureanu, Nicolae Militaru is, voltaképpen azoknak a személyeknek a köre, akik Ceauşescu megbuktatása után, 1989-ben átvették a hatalmat. A Gát-terv preambulumában „biztos adatokra és információkra” hivatkoztak, ami vagy bizonyos beszélgetések lehallgatását, egy biztos – orosz vagy magyar – forrást vagy olyan külföldi titkosszolgálatoktól érkezett jelzéseket jelenthetett, melyek nem szerették volna, ha sor kerül egy ilyenfajta eseményre.

Ion Iliescu és Nicolae Militaru tábornok, két bábu azok közül, akikre Nicolae Ceauşescu félreállítása után számítottak

Brezsnyev adta meg a jelet Ceauşescu likvidálására

Az a kérdés, hogy ki volt e művelet valódi megrendelője. Ugyanazon források szerint, a műveletek mögött a Szovjetuniónak az a vágya állt, hogy félreállítsa Ceauşescut. Úgy tűnik, az első jelzést Brezsnyev adta meg 1978-ban, egy kemény muri után, ami a Varsói Szerződés országainak egyik közös haditengerészeti gyakorlatát zárta le. Különben ez volt az utolsó hadgyakorlat, amelyen Románia csapatokkal vett részt.

E momentum után a GRU, a katonai hírszerző szolgálat megpróbált megszervezni egy tábornokok közötti összeesküvést. Közismertek Nicolae Militaru, Ion Ioniţă, Ion Şerb, Marin Pancea, Nicolae Pletos tábornokok, Radu Nicolae repülőezredes vagy akár Nicolae Doicaru, a CIE (Külügyi Hírszerző Központ – a szerk.) volt főnökének esetei, amelyeket a Securitate leplezett le. Ceauşescu fizikai likvidálást e katonai összeesküvések közül legalább az egyikben számításba vették.

„A KGB a polgári disszidensek vonalán cselekedett, nem nyíltan, hanem a meggyőzés, a célozgatás és a példák erejével. A volt kominternista aktivisták voltak azok, akik egy ilyenfajta megoldás felé hajlottak volna. Aztán Bukarestben megjelentek a KGB és a GRU terepre küldött ügynökei, hogy felmérjék a hivatalos menetoszlopok vonulási útját és feltárják a sebezhető pontokat.

Ennek következménye: a mesterlövészek számára kiválasztott helyeket minden esetben a Securitate tisztjei/tiszthelyettesei foglalták el; minden egyes rutinjellegű kiszállás (rezidencia–székház–rezidencia) alkalmával őrszemélyzetet telepítettek az útvonal mentén; a nyilvános rendezvények alkalmával a lövésre alkalmas domináns pontokat elfoglalták.

A magyar szélsőségesek részéről gyakorivá váltak a szándéknyilatkozatok. Iulian Vlad tábornok a fenyegetettség és a kockázatok miatt vállalta a felelősséget egy nagyon fontos kanadai utazás lemondásáért. „A fenyegetettség fokozására a magyar szélsőségesek agyonlőttek egy román nacionalistát, a kanadai románok éves összejövetelének egyik szervezőjét”, mondta még nekem Aurel I. Rogojan tábornok, korábban nem ismert részleteket mondva el nekem.

Virgil Măgureanu lett volna Erdély elnöke

A Mihail Gorbacsov által vezetett Szovjetunió KGB-je sem mondott le arról, hogy félreállítsák Ceauşescut. A diktátor félreállítása után az egyik feladat az Erdélyi Föderatív Köztársaság létrehozása lett volna, mely Észak-Erdélyt és a Bánságot is magába foglalta volna. Ugyanezen források szerint, ennek Virgil Măgureanu lett volna az elnöke!

Virgil Măgureanu

Abban az időszakban több diverziós típusú akció zajlott, nevezetesen fegyverraktárakat törtek fel, automata fegyvereket és gránátokat tulajdonítottak el, amivel a Securitate véleménye szerint, csak bérgyilkosok akcióját akarták fedezni.

Ezeknek a részleges válaszoknak az alapján elmondhatjuk, hogy újabb kérdéseket vetettünk fel az 1989 előtti időszakról és erről azok a magyarországi, oroszországi és más szocialista országbeli levéltári dokumentumok árulhatnak majd el további részleteket, melyek több mint 20 év múlva lesznek kutathatók.

Aurel I. Rogojan (t) SRI-dandártábonokot is megkerestem azzal a kéréssel, hogy erősítse meg az általam kiderítetteket. Álláspontja fontos, hiszen 1989 előtt az Állambiztonsági Főosztály vezetőjének, Iulian Vladnak volt a kabinetfőnöke. A kémelhárítás szakértőjeként Rogojan 2006-ig SRI-tábornokként és a Nemzeti Hírszerzési Akadémia (ANI) tanáraként folytatta a karrierjét, amikor aztán dandártábori rendfokozattal tartalékos állományba vonult. Íme, a válasza: „A ’Gát’ műveletet nem lehet kizárólag Nicolae Ceauşescu védelmére szűkíteni vagy korlátozni, hanem sokkal inkább

Románia, mint egységes nemzetállamnak a védelméről volt szó, melynek integritását egyszerre több revizionista entitás fenyegette.

A szovjetek úgy vélték, hogy kizárólag Ceauşescu félreállítása és felváltása valaki mással még nem szüntette volna meg a románok szovjetellenességét, ami a „Moszkvával szembeni 1964. áprilisi függetlenségi ’nyilatkozattal’ vált hivatalossá és szilárdult meg. Következésképpen bátorították Budapest, Belgrád, Szófia revizionista követeléseit és a Nagy István (Ştefan cel Mare) Moldváját megcélzó unionista áramlatot, sőt itt-ott még Varsó bizonyos szándékai is megjelentek. Miért? Mert csak így, a román állam megsemmisítésére és a románok nemzeti szövetének szétszabdalására irányuló lenini célok megvalósításával tűnik el a Szláv Tengerben álló Latin Sziget, ez a keleti, valamint a közép- és dél-európai szlávok közötti etnográfiai akadály. A magyarok e tekintetben nem jelentettek gondot. Ők Eurázsia mélyéről, sőt még messzebbről érkeztek Pannóniába, ezért nagyon jól megértették és most is megértik magukat az oroszokkal.

A magyar szélsőségesek semmit sem tettek Moszkva nélkül.

Budapest bármihez csatlakozott, amit Moszkva meg kívánt tenni Ceauşescu félreállításához.”

Magyarország ezekből kiindulva, Aurel I. Rogojan tábornok szerint, felforgató akciók nagyszabású és veszélyes hadjáratát indította el (1989 előtt – a szerz.) Romániában:

- kémkedés és politikai háború egy úgynevezett „Erdélyi Sajtóiroda” (helyesen: Erdélyi Magyar Hírügynökség, működéséről és céljairól itt lehet olvasni – a szerk.) fedezete alatt, amely valójában egy titkos cselekvési hálózat volt, mely mögött felállították az úgynevezett „Erdélyi Felszabadító Hadsereget”) (a két világháború között, valamint 1945 és 1960 között aktív volt „Székely Hadosztály” és még néhány tucat szélsőséges-terrorista csoportosulás);

- románellenes revizionista propaganda szamizdat jellegű kiadványokon keresztül, melyek között az „Erdélyi Sajtóirodáé” (ld. fentebb – a szerk.) a legismertebb, nevezetesen az Ellenpontok folyóirat;

a terrorizmus újraindítása a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor felrobbantásával,

melynek során egy gyermeket is meggyilkoltak. A terrorista cselekményt a Magyar Népköztársaság Állambiztonsági Szolgálatának Erdélyi Hadosztálya által újraaktivált „Csoveşi” (valószínűleg „Csövesek” akar lenni – a szerk.) félkatonai szervezet követte el. A terrorista merénylet végrehajtóit (Borbély Ernő, Búzás László és Bíró Katalin) börtönbüntetésre ítélték (a Bukaresti Területi Katonai Törvényszék 47/1983. sz. ítélete) (a szobor megrongálása – további részletek itt olvashatók – 1984-ben történt, tehát az említett személyeket nem ítélhette el 1983-ban egy katonai törvényszék. A három személyt azért ítélték el, mert székelyföldi magyarellenes uszításra 1982-ben használt román nyelvű röpcédulák példányait kijuttatták külföldre; további részletek itt – a szerk.);

- egy gorbacsovi reformok megvalósítását célzó titkos szervezet látszatának létrehozása és fenntartása, e szervezet röpcéduláinak budapesti kinyomtatása és Magyarország nagykövetsége egyik kereskedelmi attaséjának 1989 őszén történt tettenérése, amint Bukarest központjában terjeszti ezeket a röpcédulákat;

- Magyarország kolozsvári konzulátusának felhasználása a szélsőséges-revizionista cselekmények finanszírozására és koordinálására, ami miatt ezt bezáratták, a konzult pedig persona non gratá-vá nyilvánították;

- Magyarország bukaresti nagykövetségének közvetlen, a minisztertanácsoson, a kémtevékenységek koordinátorán keresztüli részvétele a románellenes neorevizionizmus támogatásában;

- az úgynevezett Erdély-kérdés nemzetköziesítése az Egyesült Nemzetek Szervezetében.

Mi lesz 2018-ban?

Nicolae Ceauşescu azt akarta, hogy a reprezentatív tagoknak, a „revánsra vágyó magyar szellem újraélesztésében” vezérszerepet játszó személyeknek segítsék elő a Romániából való távozásukat. Tőkés László kivételével, aki kijelentette, hogy „itt kell maradnom Romániában, hogy tovább vigyem a harcot”, a többiek távoztak. Egyesek Magyarországra, mások Svájcba, hogy aztán később, 1989 után visszatérjenek és ugyanerre a célra használják fel politikai tisztségeiket Bukarestben, de Budapesten is.

Tanulság? Ezeket az eseményeket és tetteket olyan kontextusban kell értelmezni, melyben az 1989-es események összefüggenek a 2017-esekkel. Románia ezekben az években bonyolult megpróbáltatásokon ment keresztül, de úgy tűnik, a dolgok alapvetően nem változtak. Magyarország 2017-es viselkedése pedig nem tűnik különbözőnek az 1989 előttihez képest és bár sokkal európaiasabb köntösbe öltöztetik, alapjában véve megőrizte ugyanazt az agresszivitást. Majd elválik, mi lesz 2018-ban, ugyanis egyértelmű jelek vannak arra, hogy a magyarok propagandakampányt folytatnak a trianoni szerződés felülvizsgálása érdekében.

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.