Ukrajna – a hibákért (drágán) meg kell fizetni

Kezd körvonalazódni Kijev azon hibájának negatív politikai elszámolása, hogy az etnikai kisebbségek jogait korlátozó formában fogadta el nemrég az oktatási törvényt.

Az európai országok, a magyar reakció által nyújtott minta nyomására Kijev jövőbeni politikai elszigetelésére irányuló lépéseket jelentenek be,

a (hatások felerősítésében és politikai kiaknázásában érdekelt) moszkvai sajtó, de még a hivatalosságok is azt sugallják, hogy véget értek az Ukrajna és az EU közötti mézeshetek.

Az Európa Tanács Parlament Közgyűlése tegnap (október 12-én – a szerk.) nagy szavazattöbbséggel (82 igen szavazat, 11 ellenében, 17 tartózkodás mellett) fogadta el Az új ukrán oktatási törvény: jelentős akadálya a nemzeti kisebbségek anyanyelvén zajló oktatásnak című 2189. (2017) sz. határozatát. A 15 pontos határozat szövege (melyet az európai parlamenti képviselők az észt Andres Herkel jelentéstevő 14415. sz. jelentése alapján szavaztak meg) végső formájában a – zömmel magyar és román – képviselők által megfogalmazott 14 módosító javaslat egy részét is tartalmazta.

A módosító javaslatok jelentős mértékben megerősítették a határozat kemény hangvételét.

Itt az ETPK határozatának főbb megállapításait emeljük ki, melyek megerősítik az ukrajnai román közösség és általában véve a román civil társadalom kérdéseit és aggodalmait: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése aggodalmának ad hangot a nemrég elfogadott oktatási törvény nemzeti kisebbségek nyelveire vonatkozó cikkelyek miatt és a nemzeti kisebbségek nyelveire vonatkozó részek felülvizsgálását javasolja (1. pont). Egy sor szomszédos ország megerősítette, hogy ez a jogszabály megsérti a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait. Az ETPK sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a törvény 7. cikkelyéről nem történtek valódi előzetes konzultálások az ukrajnai nemzeti kisebbségek képviselőivel (2. pont). Kifejezi elégedetlenségét amiatt, hogy a törvény elfogadásáig nem kérték a Velencei Bizottság állásfoglalását. A határozat három alapelvet rögzít, melyeket e téren be kell tartani: az állam hivatalos nyelvének ismerete a társadalmi integráció egyik tényezője és bármelyik államnak joga van elvárni, hogy az államnyelv mindenkire érvényes tantárgy legyen (1); amikor az állam lépéseket tesz az államnyelv megerősítése érdekében, ezeket a nemzeti kisebbségek nyelveinek védelmére és érvényesítésére vonatkozó lépésekkel egyidejűleg kell megtenni;

ennek hiányában asszimiláció valósul meg, nem integráció (2);

a diszkriminációmentesség elve (3). Az új törvény jelentősen csökkenti az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogait; a törvény a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelvükön zajló oktatás terén eddig elismert jogok túlzott csökkentését vonja maga után (9. pont). Lépéseket kérnek az ukrán hatóságoktól (11. és 15. pont) az ETPK ajánlásainak és a Velencei Bizottság következtéseinek átvételére és az oktatási törvény ezek alapján történő módosítására; cserébe készséget kérnek a szomszédos államoktól arra, hogy a területükön hasonló lépéseket biztosítsanak, mint amilyeneket az ukrajnai kisebbségeik részére jogosan kérnek (12. pont).

Úgy tűnik, e határozat elfogadása széles utat nyit a Velencei Bizottság hasonló ajánlásai számára, melyek tiszteletben tartására és végrehajtására a csúcsszintű ukrán hatóságok utalást tettek.

Az ukrán külügyminiszter, Pavel Klimkin sürgősen Budapestre utazott, hogy meggyőzze a magyar felet a törvény által az ukrajnai magyar közösség jövője szempontjából nyújtott előnyökről. Nem sikerült. Magyarország és Ukrajna külügyminisztereinek találkozója végén a magyar hivatalosság, Szijjártó Péter egyértelműen kijelentette, hogy

Budapest és Kijev „teljesen eltérő” állásponton vannak az új ukrán oktatási törvény tekintetében,

mely drasztikusan korlátozza a kisebbségek nyelvén zajló oktatást. Mindaddig, amíg a magyar közösség elégedetlen ezzel a helyzettel, Magyarország kitart azon döntése mellett, hogy nem támogatja Ukrajnát a nemzetközi szervezetekben. Le kell mondaniuk a magyar kisebbséget hátrányosan érintő rendelkezésekről. A magyar kisebbségek sorsa nem alku tárgya… Budapest az oktatási törvény miatt továbbra sem támogatja Ukrajna EU-integrációjának a folytatását. Állítása szerint, jelen pillanatban a két állam kapcsolatai a legbonyolultabb szakaszban vannak Ukrajna állami függetlenségének 1991-es kikiáltása óta.

Magyarország október 16-án felveti az ukrán törvény kérdését az EU külügyminisztereinek összejövetelén, mert az véleménye szerint megsérti az EU-s társulási megállapodást és a magyar miniszter politikai nyilatkozataiból ítélve ebben a keretben és utólag is felvethetik az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás felülvizsgálatának időszerűségét. Szijjártó szerint, a társulás felülvizsgálatának elfogadásához csak minősített többségre van szükség, ha pedig Ukrajna nem módosítja álláspontját, Magyarország kereskedelmi szankciókat vezethet be.

Budapesten ma (október 13-án – a szerk.) egy sor esemény zajlik az Önrendelkezést Kárpátaljának szlogen alatt, melyek miatt az ukrán Külügyminisztérium máris szóbeli jegyzékeket küldött Budapestnek.

Ezeknek az akcióknak a természete és mérete feltépheti a térség ősi sebeit.

A kijevi sajtóban már meg is jelentek tendenciózus értelmezések a magyar és román képviselők (ez utóbbiak közül Korodi Attila volt a legaktívabb) által az ETPK-nak benyújtott módosítók kapcsán, mely reakciók a románellenes és Európa-ellenes retorikai készlet hagyományos téziseit használják: a kérdéses parlamenti képviselők (a románokat is beleértve) a Kremlhez állnak közel; az ukrajnai nemzeti kisebbségek nyelvi jogai iránt mutatott érdeklődésükkel Románia Ukrajnával szembeni területi követeléseit leplezik; végül pedig viselkedésüknek sokkal inkább belpolitikai és választási mozgatórugóik vannak. Irina Geraszcsenko, az ETPK-s ukrán küldöttség tagja, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának első alelnöke szerint, a román és magyar parlamenti képviselők egyes mondatai Ukrajnával szembeni területi követeléseket rejtenek, agresszív retorikájuknak pedig előválasztási jellegük van. Az ETPK határozata kettős mércét alkalmaz…

Miközben Bukarest mélységesen hallgat, a cernăuţi-i románok – ahogy megjósoltuk – utcai tüntetés szervezését jelentették be

a Regionális Állami Adminisztráció székhelye elé, október 17-ére, 15:00 órára. Az észak-bukovinai román közösség képviselőiből álló szervezőbizottság megemlíti, hogy a békés tüntetés az ellen irányul, hogy az új oktatási törvény 7. cikkelye megsérti az anyanyelvű oktatásra vonatkozó jogot. A Legfelsőbb Tanács az új oktatási törvény 7. cikkelyének elfogadásával semmibe vette Ukrajna alkotmányát és nemzetközi kötelezettségeit. Számunkra, románok számára a román nyelv ugyanannyira anyanyelv és ugyanannyira kedves, mint az ukrán nyelv az ukrán etnikumúak számára.

Minden barátságommal azt tanácsolom az észak-bukovinai nemzettársaimnak, akiknek lépése tökéletesen jogos és törvényes, hogy tegyenek meg minden lehetséges lépést a provokációk és e nyilvános akció eltérítésére irányuló kísérletek megelőzése érdekében. Az észak-bukovinai román közösség hangjának léteznie kell és annak hallhatónak és tiszteletben tartottnak kell lennie, a tüntetés pedig az identitási igények törvényes és becsületes kifejezési módja. Ugyanakkor nagyok a kockázatok.

Az észak-bukovinai román közösség tiltakozása, az első ilyen jellegű (utcai) az utóbbi 10-15 évben,

a reakció rendkívül fontos bizonyítéka lesz az ukrán állam számára,

különösen, hogy a cernăuți-i sovén közösségekben máris megjelentek a negatív, sőt, agresszív kommentárok a románok tüntetéséről. Október 17-én, az ezzel járó elkerülhetetlen zsúfoltság közepette bármi megtörténhet a Regionális Adminisztráció épülete körüli szűk utcákban, az ukrán nacionalista félkatonai szervezeteknek Románia cernăuți-i főkonzulátusa előtti minapi felvonulása pedig azt bizonyítja, hogy a térségben léteznek románellenes és Európa-ellenes irányba könnyen manipulálható radikális emberi erőforrások. Az ukrajnai nacionalista kiadványokban ennek kapcsán fokozódik a románellenes retorika (ezt az egyik cernăuți-i helyi lap 40. számában nemrég megjelent Знай, чужинець, тут господар – українець! Ne feledd, idegen, hogy itt az ukrán az úr! című cikkel támasztom alá).

***

A hibákért meg kell fizetni,

az elszámolás pedig Ukrajna Európával szembeni újabb politikai elszigetelődésében ölthet testet.

Ezúttal egy nyílt háborúval Donbaszban és délen Krím elvesztésének tartóssá válásával egyidejűleg végzetes lehet Kijev politikai elszigetelődése. Az Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa által az államnyelv témájában korábban elfogadott nacionalista lépések közvetlen előfeltételeket teremtettek a keleti megyékben az agresszióhoz és a háborúhoz, az új oktatási törvény pedig úgy tűnik, hogy (az előbbiekhez hasonló) előfeltételeket teremt a belső nyugalom destabilizálásához Ukrajna nyugati részén és az európai országokkal meglévő határainál. Kijev politikai hibáinak külpolitikai elszámolása tragikusan hangzik a régió biztonsága és stabilitása szempontjából: a kárpátaljai elszakadáspárti magyar mozgalmak felerősödése; az észak-bukovinai román közösség 15 év óta első utcai tüntetései; az Ukrajna és az EU közötti szerződések, sőt, a kétoldalú megállapodások felülvizsgálatára irányuló politikai akciók és így tovább.

Megengedhet Ukrajna magának egyszerre politikai csatározásokat keleten és nyugaton?

Megengedheti magának Ukrajna az európai közeledés és távlat feláldozását, bizonyos vitatható belpolitikai/választási célok nevében? Képes Kijev létrehozni egy Európa-párti politikai elitet a mostani, többségében autochtonista és nacionalista helyett? Elég érett Kijev ahhoz, hogy felfogja, a magyar adminisztráció és a romániai civil társadalom oktatási törvénnyel szembeni reakcióinak a szomszédos országban élő nemzettársaink jogai iránti tiszteletre méltó aggodalom a mozgatórugója és nem területi nosztalgiák? Képes Ukrajna megelőzni a biztonsági kisiklásokat a nyugati régióiban, melyek előfeltételeit Kijev diszkriminatív rendelkezései és korlátozó politikái teremtenek meg és melyek közvetlenül az ukrán és a kisebbségi közösségek közötti kapcsolatok ellenségessé válásához vezetnek?

Kijev azzal, hogy olcsó politikai témákat választ a belpolitikai választási kelléktára számára, most zuhatagként érkező negatív következményekkel szembesül, és úgy tűnik, hogy az ukrán politikai körök csak korlátozott mértékben képesek felfogni a létrehozott helyzet súlyosságát.

A hibákért fizetni kell. És közeledik az elszámolás pillanata.

Kijev számára még nem késő meghátrálni. Még mindig érvényesek a békepipához vezető ajánlatok. Ennek egyetlen feltétele van (a törvény módosítása). Az előnyök viszont számosak.

Az alcímeket a szerkesztőség adta.