Most minek ez a függetlenségesdi? Hát nem jó, ahogy van? A többség szépen elnyomja a kisebbségeit, és kész.
Mi az, ami a szeparatista erők propagandáján túlmenően Barcelonában történik? A demokrácia megnyilvánulása, ahogy azt Carles Puigdemont szeparatistái állítják? A függetlenségpárti mozgalmat a katalán társadalomnak csak egy kis része támogatja, ahogy azt éppen a szeparatisták által közzétett népszavazás eredményei mutatják. De a katalán nacionalista vezetők nem adják fel, és annak a törvénynek a rendelkezéseire hivatkoznak, melyet szintén ők fogadtattak el a helyi parlamentben.
ahogy Mario Vargas Llosa is minősítette a barcelonai szeparatisták cselekedeteit.
Ezt a helyzetet érzékelve, több százezer katalán vonult utcára, hogy elítéljék a nacionalisták veszélyes cselekedeteit, akik azzal fenyegetőznek, hogy bármilyen áron elfogadják a függetlenségi nyilatkozatot.
Kinek használ ez az akció, mellyel szétszakítanak egy európai nemzetet? A katalánoknak semmiképpen sem. Katalónia lakói számára a függetlenség kikiáltása, amit a Spanyolországtól való elszakadás követ, az Európai Unióból és a NATO-ból való kizárást, a pénzügyi leminősítést, a nagy cégek és tőke exodusát jelentené, és mindezek közvetlen hatást gyakorolnának az egyszerű polgárok helyzetére. Az emberek életszínvonalát tápláló jólét egyik napról a másikra elpárolog, de úgy tűnik, ez nem hatja meg a szeparatistákat.
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), a nacionalista, idegengyűlölő és Európa-ellenes szervezeteket összefogó mozgalom Moszkva támogatását és nagylelkű vendéglátását élvezi.
Egy egységes és erős Európa automatikusan globális játékossá válik. A világ legnagyobb piaca, a legjobban teljesítő gazdaság, a legjobb szociális támogatási rendszer, eddig ezek voltak az Európai Unió tulajdonságai. Az EU Franciaország és Németország által kívánt, de Spanyolország és Olaszország, vagyis – Nagy-Britannia távozása után – az Unió többi nagy országa által is támogatott újraalapítása a szó igazi értelmében vett szuperhatalommá változtatná Európát. Ahhoz a gazdasági és diplomáciai erőhöz, amivel Európa már most is rendelkezik, sokkal hatékonyabb vezetés és egy közös európai hadsereg társulna.
Ezt nem akarják. Európa ellenségei új frontvonalat találtak, a szeparatista mozgalmakat. Európa középkori szintű feldarabolása a végső céljuk.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.
A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Medencetöréssel és karmolt sebekkel került kórházba az a nő, akire csütörtök reggel támadt egy medve a Bodok községhez tartozó Zalán egyik utcáján. Az áldozat éppen iskolába tartott a fiával, amikor szembejött velük a nagyvad.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.