// 2026. november 1., vasárnap // Marianna

Dragnea a Cotroceni-be készül

// HIRDETÉS

Ebben a kontextusban pedig: hahó, RMDSZ! Nem feladni Erdélyt Teleormánért! Sabin Gherman írása.

Ha egy kicsit odafigyeltél, akkor láthattad, Dragnea mindent azért csinál, hogy azt a benyomást keltse, de facto ő vezeti Romániát. Munkalátogatások, szimbolikus keretbe foglalások, román népviselet, az igazságszolgáltatás–gazdaság–bankok–nyugdíjak–függetlenség véleményezése, románok zsebe, a brüsszeli vagy az amerikai nagykövetségi gonoszok, a teljes készlet. Mindaz, amit most látsz, valójában holmi államfői viselkedés szimulálása, amiben nem az a lényeg, hogy jól vagy rosszul csinálja, hanem az, hogy a nép hozzászokjon a gondolathoz.

Dragnea elindította választási kampányát a Cotroceni-ért és aktiválták az egész apparátust,

a tanácsadóktól kezdve a párttévékig. Ez egy felőrlési háború, olyan fegyverekkel folytatják, melyekről azt hittük, a Szovjetunióval együtt eltűntek és az a nagy baj, hogy ezúttal a tétje is a Szovjetunióhoz méltó. Nemcsak Iohannis és Dragnea, hanem két ország között zajlik majd a versengés; az egyik oldalon egy modern Románia, mely talán először áll ki – határozottan – a nyugati értékek mellett, a másikon viszont a keleties Románia van, mely a folyamatosan az alkuktól függő elvek területén ragadt. Ne képzeljék, hogy a teleormáninak szűzlányi émelygései lennének. Alig érkezett meg Avram Iancu Cebéjéből, máris a magyarnyelv-használati küszöb csökkentésével csalogatja az RMDSZ-eseket – és az eremdéeszesek, akik belefáradtak annak elmagyarázásába, hogy az anyanyelv közigazgatási használata normális jog bármelyik civilizált országban, máris felsorakoztak Dragnea jobbján. Mi ennek a következménye? A PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.)

jó szokása szerint egymásnak ugrasztja a mócokat és a székelyeket,

azt üvöltözve – mint mindig a választások után –, hogy a magyarok el akarják tőlünk lopni Erdélyt. És igen, az RMDSZ újra hangot ad majd a felháborodásának és a többi, és a többi; egy újabb centenáriumnyi átverés.

Másrészről a teleormáni banda ért a számoláshoz: Geoană is, Ponta is magas lovon ültek, mégis pofára estek; tehát, hogyan szerezzünk ötmillió szavazatot? Hárommillió a PSD-től, vetünk némi pénzt a közalkalmazottaknak, ők is vannak nagyjából egymillióan, megemeljük egy kicsit a nyugdíjakat, befektetünk egy kicsit a szociális segélyekbe, és ha az emberek nem mennek el szavazni, mi leszünk az urak. Ha bedől a gazdaság, akkor a tévék majd bemutatják, hogy – például – Iohannis/a magyarok/a külföldi bankok/a multik nem akarnak több pénzt adni a románoknak – ahogy az a kommunikátorok forgatókönyvében le van írva.

Külföldi partnerek? Nos, mi van velük? Egyetlen nagykövet sem írhatja elő, hogy miként nyerj meg egy választást és végül is igazodniuk kell majd az új elnökhöz. Tetszik, nem tetszik, én vagyok a főnök és a cotroceni-i kaput én nyithatom ki előtted. Csak éns!

Jelenleg úgy állunk, hogy

Románia inkább Kelet felé húz, mint Nyugat felé.

Dragneát hirtelen mindenféle csak neki és Tăriceanunak jó nyugdíjba vonulások villanyozzák fel (az említett két politikus ügyeiben ítélkező bírók közül több is bejelentette, hogy nyugdíjba vonul, így ügyüket újra kell tárgyalni – a szerk.); a médiában gyakorlatilag már semmilyen nagyobb turbulencia sem létezik, a PSD-n belüli vérszegény ellenzéket semlegesítették, valószínűleg Ghiţă (Sebastian Ghiţă – a szerk.) sem jön vissza egyhamar Belgrádból (ahol nemrég még Voiculescu is felbukkant) – tehát a dolgok jól alakulnak a banda számára. Ha pedig a börtönből kikerült mogul megállapodásra jut a börtönbe várt mogullal, akkor több mint biztos, hogy sor kerül az utolsó ostromra is, ezúttal Codruţa Kövesi pozíciója ellen – ami a politikai gazfickók rettegett, de hőn óhajtott trófeája is; mert már csak ő állíthatja meg őket. Itt van a banda másik megoldókulcsa, ez teszi érthetővé, hogy miért Fiforra, bizalmi emberükre esett a választás a katonai beszerzésekkel kapcsolatos döntések ügyében – „nagykövet urak, a DNA fejét akarjuk, és akkor majd meglátjátok, hogy miféle beszerzéseket indítunk majd és honnan”; nekem legalábbis így hangzik.

Mindezen idő alatt Dragnea

bebiztosítja helyzetét egy olyan pártban, mely – félénken – elkezdett alternatívát keresni a teleormáni bandára.

Eddig még egyetlen diktátor sem azzal kezdte, hogy bejelentette, mától vége a demokráciának, holnaptól áttérünk a diktatúrára; mindegyik a demokrácia hiányosságait használta ki, majd rendről és nemzeti identitásról szövegelt. Így értesült arról a megfelelően leszegényített (sic!) nép, hogy az Új Vezér valójában a szerencsétlen nép nevében javítja a demokráciát.

Persze, nehezen hihető, hogy lehetséges lenne egy új Ceauşescu megjelenése – csakhogy már ezek a diktatúrák is mutációkon mentek keresztül; elég az etika terhétől megszabadulni és szabad az út. Lehet, hogy már nem vágnak sittre, ha a brazíliai plázsról mondasz vicceket, de elképzelhető, hogy nem kapsz már munkát a magánszektorban, ha meg az államiban dolgozol, könnyen röpülhetsz onnan.

Egyik marosvásárhelyi haverom mesélte, aki üzleti ügyben Teleormanban járt még abban az időszakban, amikor Dragnea vezette a Megyei Tanácsot, hogy amikor az üzleti partnerei meghallották, amint a Nagy Bajszossal ironizál, elsápadtak és azonnal elhúzták a csíkot. Pedig a haverom nem rontott ajtóstól a házba, csak nem értette, hogyan lehet ekkora szegénység egy ennyire gazdag tájon: „Tudod, hogy milyenek lettek? Falfehérek!

Ijedten a szájukhoz kapták a kezüket, bénultan pislogtak egymásra.

Egy héttel később felhívtak, hogy ne haragudjak, de jobb lenne Bukarestben vagy Brassóban találkozni, vagy bárhol máshol, csak Alexandriában nem. Aztán sorra elmondták, hogy mennyire veszélyes volt rájuk nézve a viccem.”

Pörgessük fel egy kicsit a dolgokat: mi a helyzet most? A két világháború közötti fasiszta románizmus feltámasztása – 2017-ben előkészítjük a terepet, majd 2018-ban és 2019-ben mehet az ereszd el a hajam és akármivel faragunk majd rá, a „nemrománok” nyakába varrjuk. Ennek a népnek a jó része kevesebb, mint két éven belül azt fogja hinni, hogy

nem szeretheted a hazádat, ha nem gyűlölöd a magyarokat, vagy a szászokat, vagy az amerikaiakat.

És igen, ebben van egy furcsa barátság is, az RMDSZ-esekkel, akiket hirtelen elaltatott Dragnea bandája. Igaz, a PNL-s (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) vezér nacionalista nyilatkozatai a PSD felé tolták az RMDSZ-t: „Ha mindketten nacionalisták, akkor inkább a hatalmon lévő nacionalistákkal tartok.” A kis lépések politikája, ahogy ők mondják – de: hé, haverok (az eredeti szövegben is magyarul – a szerk.), csak a kis emberek tesznek kis lépéseket! Ne adjátok fel Teleormánért Erdélyt!

Ha mindezekhez hozzáteszed még a geostratégiai érdekek esetleges áthelyeződését, mondjuk a koreai félsziget felé, akkor újra alku tárgyává válik mindaz, amit a Fekete-tenger rendkívüli fontosságáról hittél. A szürke övezetről hallottál már?

Szintén egyfajta Teleorman az is – papíron az Európai Unióban van; a valóságban egy furcsa szultánság, ahol az emberek a szájukhoz kapják a kezüket és riadtan néznek rád. Falfehéren!

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Légi riasztás több romániai megyében, légteret zártak le, Wizz Air-gépet is átirányítottak
Krónika

Légi riasztás több romániai megyében, légteret zártak le, Wizz Air-gépet is átirányítottak

Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét
Székelyhon

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Több megyében is RO-Alert-figyelmeztetést kaptak szombat este, miután a román védelmi minisztérium radarjai légi célpontokat észleltek a Moldovai Köztársaság felől. A lehetséges drónbehatolás miatt vadászgépeket és egy harci helikoptert is riasztottak.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS