A második Erdélyi Pálinka és Párlatversenyre Marosvásárhelyen kerül sor. Lehet jelentkezni versenyzőnek és zsűritagnak egyaránt.
A Vásárhelyi Forgatag és az Erdélyi Pálinka Lovagrend közös szervezésében idén második alkalommal kerül sor az Erdélyi Pálinka és Párlatversenyre. A megmérettetésre minden erdélyi, házilag készített pálinkamintát várnak a szervezők. Bárki jelentkezhet, aki nem csak kedveli, de elő is állítja a gyümölcspárlatot. A zsűriztetés ingyenes.
Jelentkezni augusztus 19-ig lehet, eddig a dátumig be kell érkezzen a minta a Forgatag-irodába (Marosvásárhely, George Enescu utca 2/23), amely hétfőtől péntekig 10 és 13 óra között van nyitva. A benevezéshez a fél liter pálinkán kívül szükséges a termelő neve, elérhetősége, a település, milyen gyümölcsből készült a pálinka, mennyi az alkoholfoka, milyen évjárat, és néhány sort a termelőről.
A díjátadó ünnepségre augusztus 25-én, pénteken 21 órától, a Kultúrpalota negytermében kerül sor. A szervezők idei újdonságaként megnyitják a zsűrizést az érdeklődők előtt is: tíz, 18 év feletti személynek lehetőséget biztosítanak arra, hogy részt vegyen a zsűrizésen.
A nagyközönség számára is lehetővé teszik, hogy rövid ismertető kíséretében kóstolják meg az idei versenyre beérkezett mintákat. A pálinka és a pálinkakészítés iránt érdeklődőket várják augusztus 21-én, hétfőn 12.30 és 14.30 között a Maros Megyei Múzeum Várbeli székhelyén.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.