A második Erdélyi Pálinka és Párlatversenyre Marosvásárhelyen kerül sor. Lehet jelentkezni versenyzőnek és zsűritagnak egyaránt.
A Vásárhelyi Forgatag és az Erdélyi Pálinka Lovagrend közös szervezésében idén második alkalommal kerül sor az Erdélyi Pálinka és Párlatversenyre. A megmérettetésre minden erdélyi, házilag készített pálinkamintát várnak a szervezők. Bárki jelentkezhet, aki nem csak kedveli, de elő is állítja a gyümölcspárlatot. A zsűriztetés ingyenes.
Jelentkezni augusztus 19-ig lehet, eddig a dátumig be kell érkezzen a minta a Forgatag-irodába (Marosvásárhely, George Enescu utca 2/23), amely hétfőtől péntekig 10 és 13 óra között van nyitva. A benevezéshez a fél liter pálinkán kívül szükséges a termelő neve, elérhetősége, a település, milyen gyümölcsből készült a pálinka, mennyi az alkoholfoka, milyen évjárat, és néhány sort a termelőről.
A díjátadó ünnepségre augusztus 25-én, pénteken 21 órától, a Kultúrpalota negytermében kerül sor. A szervezők idei újdonságaként megnyitják a zsűrizést az érdeklődők előtt is: tíz, 18 év feletti személynek lehetőséget biztosítanak arra, hogy részt vegyen a zsűrizésen.
A nagyközönség számára is lehetővé teszik, hogy rövid ismertető kíséretében kóstolják meg az idei versenyre beérkezett mintákat. A pálinka és a pálinkakészítés iránt érdeklődőket várják augusztus 21-én, hétfőn 12.30 és 14.30 között a Maros Megyei Múzeum Várbeli székhelyén.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Viharosra fordul az időjárás az ország nagyrészében csütörtöktől. A csíkszeredaiakat Ro-Alertben is figyelmeztették a viharriasztásra, amiben a katasztrófavédelem kihangsúlyozza, hogy a szélsőséges időjárás idején mindenki gondoskodjon a biztonságáról.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.