A PSD nyakig süllyedt a budiba

Ezzel magyarázható a jelenlegi kormányzaton elhatalmasodó zűrzavar és kétségbeesés. Eddig sohasem volt példa arra, hogy azért kelljen elhalasztani egy kormányülést, mert a minisztériumok nem tudtak megállapodásra jutni a pofátlan nyugdíjakról szóló sürgősségi kormányrendeletről. Eddig sohasem volt példa arra, hogy összehívják a parlamentet (jelen esetben az augusztus 2–4. időszakra), majd néhány órával később lemondják az egészet. Eddig sohasem volt példa arra, hogy egyet mondjon a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) vezetője és teljesen mást saját kormánya miniszterei és kormányfője.

A zsák aljára értünk

A jelet Olguţa Vasilescu (munkaügyi miniszter – a szerk.) adta meg, amikor derűsen kijelentette: „A bértörvény megjelenése után ráébredtünk, hogy ha nem javítjuk ki a rendszert, akkor nagyon kellemetlen helyzetbe kerülünk, mert a gazdaság képtelen fedezni az ilyenfajta emeléseket.” Pedig mi azt hittük, reméltük, hogy a bértörvény megjelenése előtt „ébredünk rá” ilyesmire, nem utána. Szent naivitás!

Az a tűzoltásszerű mód, ahogy most a pofátlan nyugdíjak jelenlegi helyzetét kezelik, bizonyítja, hogy már elérkeztek ebbe a stádiumba: a gazdaság képtelen fedezni az ígért jövedelemnövekedéseket.

A nyugdíjalap hiánya idén 14,1 milliárd lej, jövőre pedig elérné a 17,2 milliárd lejt, ha nem igazítanák ki a nyugdíjakat az inflációval, mondta a különleges nyugdíjakra utalva Ionuţ Mişa pénzügyminiszter. Olguţa Vasilescunak volt egy másik kemény kijelentése is: 100.000 nyugdíjas kap annyi nyugdíjat, mint 4 millió másik. Feltételezem, hogy tudja, mit beszél!

A gyermektámogatási járulékok felső szintje meghatározásának, bár a hatása nem különösebben jelentős, ugyanez a magyarázata: a kormányon lévők kétségbeesése.

Olguţa Vasilescu kijelentette, hogy a pofátlan nyugdíjakra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet szeptember 15-étől kezdik alkalmazni. Liviu Dragnea viszont teljesen mást mondott: „Véleményem szerint a rendeletet azonnal el kellett volna fogadni és alkalmazni kellett volna.”

Mindezeknek az egymásnak ellentmondó nyilatkozatoknak egyetlen magyarázatuk van: a kétségbeesés, ami miatt már képtelenek józan ítéletre és koherens gondolatok kidolgozására. Tudose kormányfő is mossa a kezeit és a miniszterektől várja az ügy megoldását. Úgy tűnik, senki sem tudja, miként lehet kijutni a zsákutcából.

Miért pofátlanok?

Amikor odajutsz, hogy ugyanabban az országban a nyugdíjasok többségének 1.000 lejes átlagos nyugdíjból kell megélnie, míg mások – érdemtől és teljesítménytől függetlenül – harmincszor nagyobb nyugdíjakat kapnak, akkor a dolgok hibásan működnek. Arról nem is beszélve, hogy ugyanazokat, akik a pofátlan nyugdíjak „boldog” haszonélvezői, újra az állami szektorban alkalmazzák és így az összeadódó nyugdíjuk és fizetésük révén az átlagos nyugdíjnál hatvanszor-hetvenszer nagyobb jövedelemmel rendelkeznek. És mindez az „elnyomottak és szerencsétlenek”, a 3,5 millió szegény választó rezsimje alatt, akik a „védelmezőikre” bízták a kormányzást. Szavakban védelmezők, mert a tettekben most a valóság ronda képét láthatjuk.

A PSD saját magának ásta a vermet

A pofátlan nyugdíjak jelenlegi helyzete a PSD műve. Saját magának ásta a vermet. A nyugdíjak tekintetében a Boc–Băsescu rezsim alatt kidolgoztak egy egyszerű elvet: a hozzájárulási kritériumot. Úgy-ahogy csökkent a sors és a pártkapcsolatok maroknyi „kiválasztottja” és a polgárok többsége közötti óriási különbség. De a Ponta–PSD-s kormányzat mindent felborított. A pofátlan nyugdíjakat visszaemelte a mostani szintekre. Vannak olyanok, akik a nyugdíj és a fizetés összeadásával mesés, havi 50-60.000 lejes keresettel rendelkeznek. Ebben a kérdésben a PSD már nem hibáztathat másokat. Saját maguknak csinálták. A lakosság és elsősorban a PSD-s szavazók pedig ezekben a napokban látnak és összehasonlítanak. A saját nyugdíjukat azok több tízezer lejes nyugdíjával, akik a szavazatukat kihasználva gazdagodtak meg. És nem a magánszektorban, hanem az állami költségvetésből. Az pedig mindenkié, de válogatás alapján. A válogatást pedig a PSD végzi.

Ami a PSD-s miniszterek minőségét illeti, Liviu Pop oktatási minisztert említhetjük példaként. Mindennel foglalkozik, csak az oktatás lényeges kérdéseivel nem. Tornaórákra írat tankönyveket, őrzőhelyeket létesíttet a diákok telefonjai számára, a tanárok a vizsgadolgozatokat akár otthon is kijavíthatják, az oktatás csak a diákoknak ingyenes, de a szülőknek nem, nincs többé iskolai ügyeletes diák és más hasonlóan „lényeges” dolgok. Amúgy az oktatásban „jól” állunk. A PISA-teszteken az utolsók vagyunk Európában, a diákok 45 százalékos funkcionális analfabéta, idén nyárra 30 százalékos lett az iskolaelhagyás a VIII. és a IX. osztály között. De ezek a gondok nem érik el az oktatási miniszter „orrát”. Ő nagyon „magasról”, a tornatankönyvek szintjéről nézi az oktatást. Ezért mondom: a PSD a saját vermét ásta olyan miniszterekkel, mint Olguţa Vasilescu és Liviu Pop.

Az állam fontos intézményeinek lefejezése

A pofátlan nyugdíjaik megmentését célzó akcióban valóságos menekülésnek vagyunk tanúi az állam biztonsága szempontjából fontos intézmények, a hadsereg, a nemzetbiztonság, a rendőrség vezetői körében. A haza és nép iránti szeretetnek is van határa: a nyugdíjpénz. Eddig és ne tovább!

Jó ez, vagy rossz? Olyan, sok esetben fiatal személyek, akiknek van tapasztalatuk az ilyenfajta intézmények vezetésében, most hirtelen nyugdíjba vonulnak, mert biztosak abban, hogy másnap újra visszaveszik őket, mert nincs más. Így gondolkodnak: nem akartok nekünk pofátlan nyugdíjakat adni, akkor most egyszerre adtok majd fizetést, de pofátlan nyugdíjakat is. Honnan? Bennünket nem érdekel. A beruházásoktól, hitelekből, vegyetek el az oktatástól, az egészségügytől, ahonnan csak akartok. Csak nekünk legyen jó, amúgy utánunk a hiányok özönvize!

Iohannis elnök álláspontja

Azok közé tartozom, akik szerint Iohannis elnök jól teszi, hogy hagyja a kormányon lévőket magukat elveszejteni. Igyák ki fenékig a méregpoharat. A lakosságnak csak így lesz élő, kézzelfogható bizonyítéka arról, hogy mire képesek. És talán legközelebb megfontoltabban szavaznak.

Ha az elnök beavatkozna, és lenne hozzá joga, hiszen a nemzetbiztonságról van szó, azonnal ő lenne a bűnbak mindenért, ami az országban történik. És 2020-ban szintén a PSD nyerné meg a választást.

Következésképpen

Egyetlen magyarázata van a jelenlegi kormányzaton elhatalmasodott kétségbeesésnek: az ország pénzügyeit illetően elértünk a zsák aljára és nem tudom, hogy a kormányon lévők miként fogják ezt megoldani. Ez lesz a sivatagi átkelés a román választók számára. Reméljük, hogy utána marad majd elég energiánk visszatérni a normális életünkhöz.

A címet a szerkesztőség adta.