Görögország sorsára jut Románia? A PSD a csőd felé kormányozza az országot?
„Kedden nagy pompával avattak fel újra egy 21 kilométeres vasúti szakaszt Kisilva és Óradna között. Az eseményen Răzvan Cuc közlekedésügyi miniszter is részt vett, akit az állomásra tapsolni kivezényelt tömeg fogadott. Nem hiányzott a népviseletbe öltöztetett gyermekek által kínált kenyér és só és a miniszter számára az asztalra kikészített friss túró és sajt sem”.
A fenti részlet Bianca Sara A közlekedésügyi miniszter egy osztrák-magyarok által 130 évvel ezelőtt megépített vasútat avatott fel újra. A vonal menti állomásokra embereket vezényeltek ki tapsolni című anyagából van, mely augusztus 1-jén jelent meg az Adevărul honlapján.
A Közlekedésügyi Minisztérium egy olyan 21 kilométeres szakasz újbóli megnyitásának megünnepléséről döntött, amelyen intenzív munka után, Cuc miniszter szerint már legfeljebb 35 km/óra sebességgel is haladni lehet.
A szaktárca által szervezett esemény jellemző arra, ami ma Romániában zajlik. Bármerre mész, az ország fulladozik. Az utakat elözönlik a járművek. Több kilométeres sorok, dugókban elvesztegetett órák. Vasúton, még a fővonalakon is, az átlagsebesség nem sokkal nagyobb a legújabb Kisilva–Óradna szakasz 35 km/órájánál. Nyáron a meleg, télen a fagy miatt késnek a vonatok. Az év többi részében pedig azért, mert „ilyen az infrastruktúra”. Nincs mit tenni és senki nem is igyekszik tenni valamit.
Még egy olyan 21 kilométeres szakasz újbóli megnyitásánál is elmegy egy szalagátvágás, melyet 50 perc alatt tesznek meg! Még kenyeres-sós, friss sajtos felavatást is megérdemel a miniszter úr, hiszen nagyon sokat fáradozott ezért a nagy eredményért! Főleg úgy, hogy egyben ez az egyetlen is.
Romániában nem nagy sebességű vonatokról, autópályákról, gyorsforgalmi utakról és más hasonló fantazmagóriákról beszélünk. Hanem különleges nyugdíjakról és tisztségviselőknek, meg közalkalmazottaknak osztogatott szédületes bérekről.
A PSD ahelyett, hogy az ország fejlesztésébe ruházna be, az elkerülhetetlen csőd politikáját folytatja. A bértáblák meghatározását a helyi közigazgatásokra bízták. Vidékről elborzasztó hírek érkeznek minden nap. A közigazgatásban hamarosan több ezer eurós bérek lesznek. A költségvetések a bérek kifizetésére mennek majd el. Viszlát iskolák, kórházak, utak, az összes pénz bérekre kell majd.
Hasonló a helyzet a különleges nyugdíjakkal. Az utóbbi években folyamatosan csak osztogattak. Csillagászati összegek alakultak ki, több tízezer lejes nyugdíjak, melyeket a kérdéses intézményeken belüli bérekhez igazítanak! Még Liviu Dragnea is ráébredt, hogy ez katasztrófát jelent a költségvetés számára. Több millió szokványos nyugdíjat nem lehet majd kifizetni, mert a különleges nyugdíjak a végtelenségig elviszik majd a társadalombiztosítási költségvetés forrásait.
A bérekkel és nyugdíjakkal kapcsolatos óriási kiadások receptjét Görögország dolgozta ki. Mindnyájan láttuk, hogy hova vezetett. Az ország csődbe ment és több millió ember került kilátástalan helyzetbe, akik korábban olyan életszínvonalat élveztek, amilyet a gazdaság képtelen volt fedezni. Végső soron Görögországot az mentette meg, hogy az euróövezethez tartozik, de ennek fájdalmas társadalmi ára volt.
A PSD bármiféle fenntartás nélkül veti Romániát az észbontó kiadások spiráljába, amit a beruházásokon keresztül megvalósuló fejlődés esélyeinek felszámolása kísér. Ennek csak a görög modell lehet a vége, azzal az egyetlen különbséggel, hogy mivel nem vagyunk tagjai az euróövezetnek, a román gazdaság összeomlása senkit sem fog aggasztani.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.