// 2026. november 6., péntek // Lénárd

Így ünnepelték a régizenét Csíkszeredában (FOTÓK)

// HIRDETÉS

Az idei fesztivál az évfordulók jegyében telt.

Véget ért vasárnap Románia legnagyobb és legrégebbi régizenei rendezvénysorozata, a nemzetközi rangú Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amelyről bővebben mi is beszámoltunk. A jubileumok jegyében zajló esemény idén négyről kilencnaposra bővülve várta a régizene kedvelőit Csíkszeredában, a nagyérdemű pedig nyolc ország művészeit hallhatta 22 koncerten.

 

És hogy milyen évfordulókról is van szó? A 2017-es év bővelkedik régizenei évfordulókban, amelyek Európa-szerte meghatározzák a fesztiválok és a zenei élet kínálatát: 500 éve kezdődött a reformáció, 450 éve született Claudio Monteverdi, 250  éve hunyt el Georg Philipp Telemann, 330 éve hunyt el Kájoni János.

 

A Csíkszeredai Régizene Fesztiválnak van egy saját évfordulója is: tízedik alkalommal rendezték meg a Régizenei Nyári Egyetemet, amelyet közös tanár-diák koncerttel ünnepeltek meg.

Lássuk, hogyan nézett ki a fesztivál – képekben:

 

 

A világhírű hazai és külföldi előadókat évente felsorakoztató fesztivál, a megszokott minőség mellett, mindig megújul, és olyan programokat kínál, amelyek emlékezetesek maradnak mind a fellépők, mind pedig a látogatók számára. Ez idén sem volt másként. Az idei fesztivál gerincét képező Reformáció Emlékéve témakörben már a megnyitó napján rendkívüli élményt nyújtott a Mikó-várban a Codex és a Carmina Renascentia együttes.

 

 

A sokszínű és színvonalas produkciókat kínáló programban fiatal tehetségeknek is bemutatkozó fórumot kínálnak a szervezők: a hazai és magyarországi zenészekből 2012-ben alakult Concerto Spiralis a minőségi barokk zenét promoválja, a koncerttermek mellett gyakran régi falusi templomokban is.

 

 

Új helyszínen, a Csíki Moziban élvezhették idén a vár tereit „kinőtt” éji koncerteket: a drezdai Grundmann Quartett Johann Sebastian Bach hatására összpontosított hangversenyén, Béres Melinda hegedűművész pedig Telemannak állított emléket.

 

 

Nagy érdeklődés követte idén is a rendezvénnyel párhuzamosan zajló Régizenei Nyári Egyetem hivatalos programban szereplő eseményeit: a tanár-diák koncert és a kurzuszáró hangverseny élményeit idén több mint 80 diák vitte haza.

 

 

A protestáns liturgia egyik megújulási módozata az volt, hogy a biblikus alapokra visszatéríteni óhajtott egyház szertartásain minél több bibliai szakasz vagy ének hangozzék el, legfőképp pedig gyülekezeti ének, hogy maga a gyülekezeti tag aktív résztvevőjévé válhasson az istentiszteletnek. Ennek szellemében a fesztiválon először jelentkezett önálló koncerttel a csíkszeredai Fesztiválkórus, melynek 16. század végi, a nyugat-európai protestáns liturgiában használt többszólamú művekből álló koncertjét csíkszeredai és székelyudvarhelyi helyszíneken is hallhattuk.

 

 

A magyar-holland-német művészekből álló Ensemble Cantilene együttes tagjai 17. századi német egyházi zenét hoztak, melybe, hogy ne legyen annyira elvont, olasz táncokat is beloptak. Meghitt előadásukat a Csíki Játékszínben követhette a közönség.

 

 

A bolognai Ensemble Les Nations Monteverdinek szentelt hangversenyének fényét nagyban emelte a 17. század első fele óta csaknem teljesen eltűnt régizenei hangszer: a cink. Az egyszerre zengőn és visszafogottan is megszólalni tudó harsona igen jól harmonizált az énekhanghoz és a cinkhez.

 

 

A szervezők idén is különös figyelmet szenteltek a legkisebbek régizenei atmoszférája megteremtésének. A népszerű Reneszánsz Gyereknapon a lovagkori hangulat, fegyvermustra mellett idén a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola Barokk Zenekara lépett fel.

 

 

A nyári egyetemen nevelkedett Veress Viktória által verbuvált csapat Székelyudvarhelyen is föllépett.

 

 

A Csíkszeredai Régizene Fesztivál harmadik éve kinyílik a város köztereire.

 

 

Idén is átjárást biztosított az utcatánc a reneszánsz együttes mesterkurzus diákjai révén a Csíki Játékszín előtti téren.

 

 

Az idei fesztivál az ökumené jegyében is zajlott, számos római katolikus templomban ünnepelte a közösség a reformációt. A 25 éves megalakulását ünneplő Lyceum Consort együttes a csíkzsögödi Szentháromság templomban tartott koncertjével története eddigi szakaszát is lezárta. Amint azt a szervezők sajtótalálkozóján bejelentették, más néven folytatják a műhelymunkát.

 

 

Erdély Európa orgonazenéjének legkeletibb részét képviseli. Az itt található több mint ezer hangszer számos erdélyi zeneszerzőt is megihletett, a reneszánsz kortól a kortárs művészekig. Fazakas Ádám Sándor csíksomlyói koncertjén ebből a zenei kincsből nyújtott válogatást, Erich Türk pedig a csíkszeredai Milleniumi Templom orgonáján szólaltatta meg a régi dallamokat.

 

 

A budapesti Musica Historica együttes tagjainak meggyőződése, hogy a tudományos háttér nem helyettesítheti a művészi invenciót, hiszen a régizene kísérletező, nyitott műfaj. A reformáció előtt tisztelgő műsorukban virtuozitásukat ezúttal is megmutatták.

 

 

Vannak olyan érzések, hangulatok, amelyek átadására kimondottan csak a régi típusú hangszerek képesek, és az ezt kísérő tánc. Az olaszországi Cremonában alapított La Rossignol együttes fesztiválzáró koncertjén egy reneszánsz udvari ünnepség pompáját hozta el Csíkszeredába.

 

 

A fesztivált hagyományosan reneszánsz táncház zárta. A Hargita Megyei Kulturális Központ és Hargita Megye Tanácsa által szervezett rendezvénysorozat jó kedélyű záróeseményén a helyi gyógyfüvekből a fesztiválközönségnek készült Festival Tisana gyógyteát is fölszolgálták.

 

Fotók: Ádám Gyula, Kis Szilárd, Szőcs Lehel, Puskás Renáta, Erdély Bálint Előd

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni
Krónika

Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni

Van az erdélyi magyar sajtónak (is) egy szelete, amelyik előszeretettel állítja magáról, hogy független, ezt a státust önmeghatározásként használja, ami értelmezése szerint automatikusan maga után vonja a szakmaiság és az igazmondás nonpluszultráját.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS