Fotók: Ádám Gyula, Facebook/Csíkszeredai Régizene Fesztivál
Viva la musica historica!
Timi
2017. július 14. péntek, 20:06
Bár a kommunizmusban betiltották, 37 év elteltével is képes a megújulásra a Csíkszeredai Régizene Fesztivál. A seregszemle művészeti vezetőjével, Filip Ignáccal beszélgettünk.
Erdély megannyi magyar fesztiválja közül a Csíkszeredai Régizene Fesztivál évtizedekre visszamenő múltja, cizellált programja és rétegközönsége miatt egyaránt kitűnik. Románia egyik legrégebbi és legnagyobb régizenei seregszemléje minden évben bő egy hétre a műfaj fővárosává teszi Csíkszeredát, miközben a hazai és nemzetközi muzsikusok örömzenéje tölti meg az utcákat, tereket és a zárt koncerthelyszíneket.
 
Így történt idén is: a múlt héten kezdődött, vasárnap záruló fesztivál rangos fellépőket sorakoztatott fel kilenc napon át minden estére tartogatva legalább egy, de többnyire inkább két-három koncertélményt. A fesztivál művészeti vezetőjével, Filip Ignác Csabával éppen egy ilyen alkalom után, az ír népzenét a komolyzenével ötvöző franciaországi Les Musiciens de Saint-Julien koncertje után beszélgettünk. Messziről indítottuk a beszélgetést Csíkszereda régizenei hagyományai iránt érdeklődve.
 

Mint ismeretes, a városban a 17. században olyan fontos kultúrateremtő személy élt és tevékenykedett, mint Kájoni János ferences szerzetes, orgonista, orgonaépítő, énekszerző és -fordító, a Kájoni Kódex alkotója. Ez egy olyan örökség, amelyet az első Csíkszeredai Régizene Fesztivál is felvállalt, az idei pedig külön megemlékezett a mester halálának 330. évfordulójáról.

Filip Ignác elmondta: a fesztivált 1980-ban szervezték meg a csíkszeredai Kájoni (egy másik nevén: Barozda) együttes kezdeményezésére. Mivel rövid időn belül a magyar zenészek fontos találkozóhelyévé vált – az egész országból, de különösen Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről és Kolozsvárról érkeztek hátizsákos fiatalok a fesztiválra –, rövid időn belül szemet szúrt a kommunista vezetőknek. Sorozatos házkutatásokkal és kihallgatásokkal félemlítették meg a szervezőket, míg 1986-ban, két nappal a kezdés előtt be nem tiltották a fesztivált.

A Barozda zenekar lemezét bezúzták, tagjait kiutasították az országból, az egész társaságnak pakolnia kellett. A tagok Svédországban telepedtek le, még egy rövid ideig együtt zenéltek, de aztán végleg feloszlottak. Amikor hét évvel ezelőtt a fesztivál megalapításának 30. évfordulóját ünnepelték, a Barozda ismét színpadra állt, és egy különleges lemezfelvétel is előkerült: az ismert televíziós személyiség, Boros Zoltán ugyanis megmentett egy példányt a zenekar bezúzott lemezeiből, amit sikerült újra kiadni – részletezte Filip. 
 
Fotók: Ádám Gyula, Facebook/Csíkszeredai Régizene Fesztivál
 
A közönség és a fellépők természetesen cserélődtek az idők folyamán, az alapkoncepció azonban nem. A Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsa és a Cultura Nostra Egyesület által szervezett fesztiválnak minden évben van egy fő témája, amire felfűzik a programokat. Tekintettel arra, hogy idén több fontos évfordulót jegyez a régizene, igyekeztek olyan koncertprogramot összeállítani, amely tükrözi mindezt. Idén ünnepeljük a reformáció 500. évfordulóját, amit a szervezők sem hagyhattak figyelmen kívül, hiszen a hitújítás nemcsak óriási kulturális forradalmat eredményezett, hanem a zenére is nagy hatással volt.
 
Ugyanakkor 450 éve született Claudio Monterverdi olasz barokk zeneszerző, és 150 évvel ezelőtt halt meg Georg Philipp Telemann német barokk zeneszerző, ezért rájuk is reflektál az idei fesztivál. A már említett Kájoni János halálának 330. évfordulója alkalmából Gyergyószárhegyen szerveztek koncertet. A régizenei fesztivál „házi ünnepe”, hogy nyári egyeteme a tizedik kiadásához érkezett.
 
A Márton Áron Gimnáziumban tartott Nyári Egyetem tizenkét kurzusán összesen 85-en vettek részt – tudtuk meg a művészeti vezetőtől, aki szerint a mesterkurzus-sorozat idén is a legjobb oktatókkal működött. A mindenkori résztvevők – a tízéves gyerekektől kezdve az idős generációig – nagyon sokat tanulhatnak az egy hét alatt, ezért  szeretnek visszatérni Csíkszeredába.
 
A Nyári Egyetemen a helyiek mellett sokan érkeztek még Marosvásárhelyről és Kolozsvárról, de vannak résztvevők Iași-ból, Bukarestből és Magyarországról is. A diákok naponta többször is utcazenélnek a Csíki Játékszín előtti téren. A zárónapon maratoni koncerten mutatják be, mit tanultak egy hét alatt.  
 
 
Filip Ignác elmondta: idén öt nagyobb külföldi együttest és több egyéni előadót sorakoztatott fel a fesztivál többek között Magyarországról, Franciaországból, Olaszországból és Németországból. Az összes koncert teltház előtt zajlik: a csíki közönség mellett más városokból érkeznek műkedvelők.
 
A még hátra lévő programokról megtudhattuk: szombaton reneszánsz gyermeknappal várják a családokat a Mikó várban, délután, illetve este fellép a fesztiválkórus, a magyar, német és holland tagokból álló Ensemble Cantilene, az olasz Ensemble les Nations (ez a koncert Brassóban lesz), valamint a Barokk Fesztiválzenekar, mely kifejezetten a fesztivál idejére csíkszeredai régizenészekből állt össze.  
 
Vasárnap Csíkszereda legtöbb templomában lesz régizenei koncert, délután fellép a fesztiválkórus, a Musica Historica (Magyarország), a La Rossignol (Olaszország), végül Szabó Anikó vezetésével reneszánsz táncház zárja a kilenc napos programkavalkádot.
 
A részletes programért és az eddigi beszámolókért kattintsanak a regizene.ro honlapjára.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/22102
Egyszer így, egyszer úgy. A nép meg csak kapkodja a fejét. Most akkor jó elnök ez a Klaus, vagy nem jó elnök?
Vajon tényleg megértették a románok, hogy nem Magyarország az ellenség?
Märcz Tamás tanítványai szombaton a horvátokkal meccselnek az aranyért.
Egy 17 kilométeres Kolozs megyei sztrádaszakaszról van szó.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter közölte.
Mondjuk, Bukarestet elnézve, nincs is miért csodálkozni olyan nagyon.
Novemberben már be is zsebelhetik az amerikaiak a vételár első részletét.
Donyeckben, a Kis-Oroszország projekt mögött a Kreml körvonalai sejlenek fel.
A korrupcióellenes ügyészséget pedig ki kell irtani. Minden áron.
Huszonkilenc terméket vizsgáltak meg a hatóságok.
Hát ezért olyan gyenge a romániai közoktatás.
Az a nagy baj, hogy bár nagyon vicces, egyáltalán nem vicc.
Az oktatási minisztérium eldicsekedett az érettségi sikerességi arányával. De ha jobban megnézzük, kiderül, hogy hazudnak.