Csoma Botond: nem lenne célszerű kormányra lépnie az RMDSZ-nek

Több témában is interpellációt nyújtott be az elmúlt félév során az első parlamenti mandátumát töltő Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei képviselője, aki a beadványok tartalmának ismertetése mellett az RMDSZ-nek a jelenlegi kormányválságban játszott esetleges szerepéről is kifejtette véleményét félévösszegző kolozsvári sajtótájékoztatóján. A beszámolóban az olyan, jobbára helyi érdekű ügyek mellett, mint a Vasutas Park önkormányzati tulajdonba vétele vagy a Kalotaszentkirály és Kiskalota községeket érintő vízgyűjtő, olyan témák is terítékre kerültek, mint a közigazgatási törvény anyanyelvhasználatot bővítő tervezett módosítása.

♦ A Vasutas Parkkal egyébként az a helyzet, hogy a város átvenné a tulajdonjogot a CFR-től, hogy felújíthassa, de ehhez egy sor engedélyre lenne szükség. A közlekedési minisztériumtól azt a választ kapta beadványára, hogy hamarosan napirendre kerül a téma, de ez egyelőre nem történt meg, az ügy jelenleg a fejlesztési minisztérium asztalán van.

♦ Az Erdély-zászlóval kapcsolatos március 15-i botrányról továbbra is az az álláspontja, hogy a csendőrség igaztalanul hárítja a felelősséget a szervezőkre, mert nem igaz, hogy az RMDSZ kifogásoléta volna a zászló használatát – bár az egyeztető gyűlésen a szervezőknek erélyesebben kellett volna fellépni a hatósági elvárásokkal szemben. Mint arról beszámoltunk, május végén el is kezdődött a zászlóper tárgyalása.

♦ Csoma a Brassai Sámuel Elméleti Líceum ügyében is interpellált: azt szerette volna elérni, hogy ne a természettudományi osztályt, hanem a turisztikait szüntessék meg. Sikertelenül: a beiskolázási tervet tekintve a tanfelügyelőségnél van a döntés joga, a minisztérium nem tehetett semmit az ügyben.

♦ A bértörvénnyel kapcsolatban úgy véli, helyesen tette az RMDSZ, hogy megszavazta, mert tarthatatlanok voltak azok a jövedelmi különbségek, amelyek a közszférában azonos beosztásban dolgozók között fennálltak.

♦ A nyelvi jogok bővítését célozza a 215-ös, helyi közigazgatási törvény tervezett módosítása, amelynek értelmében az anyanyelv-használati küszöböt az eddigi 20 százalékról 10 százalékra csökkentenék, illetve abszolút számban is meghatározná a küszöböt. „Újdonság lenne, hogy a jogszabályt szankciókat is megszabna azon önkormányzatok számára, amelyek nem tartják be a törvényt” – mondta el a képviselő.