Olyan, mint az a bokszoló, aki nem hajlandó odaütni a ringben.
A PNL (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) bukaresti szervezetében tartott választás egy kis eseményre adott alkalmat: olyan politikai program bemutatására került sor, mely határozottan jobboldali irányvonalat határozott volna meg a párt számára. Ennek Viorel Cataramă, egy szinte feledésbe merült, de a pártban valamikor jelentős szerepet játszó üzletember a fő szerzője. Itt nincs mód részletesen bemutatni a tervezetet, főleg, hogy a többség le is szavazta, de annyit mégis el kell mondani, hogy a dokumentum azt a benyomást keltette, mintha a dolgok – végre – tényleg elmozdulnának, és
A Cataramă-program, például, teljesen privatizálná a kórházakat (a sürgősségi ellátás kivételével) és a felsőoktatást, a munkaképesek esetében megszüntetne minden szociális segélyt, kiiktatná a minimálbért, miközben 200 euróra növelné a minimális nyugdíjat, bevezetné a családok támogatását, korlátozná a spekulációs célú importokat, a lehető legrövidebb időn belül csatlakozna az euró-övezethez. Nem térünk ki magára a programra (melyet nem bírálunk és nem is érvelünk mellette), csak azt jelezzük, hogy ez az első kiemelkedőbb kísérlet annak az ideológiai semlegességnek és apolitikusságnak a túlhaladására, melyben a PNL a fúzió óta tetszeleg.
De a kis életrezdülést nagyon gyorsan eltiporták, hiszen a városi szervezet túlságosan merészként elutasította a 2. kerületi szervezet nevében benyújtott indítványt. A párt inkább megmaradt az ideológiai és lényegében apolitikus semlegességi irányvonalnál. A PNL egyetlen, valamennyire világos kötelezettségvállalása az „Európa-pártiság” és a „korrupcióellenesség”, ami azt sugallja, hogy egyre inkább egy apolitikus technokrácia és egy „feddhetetlen”, „rátermett”, hivatásos politizálókból álló testület létrehozása felé mozdulna el, akikkel túllépne a bal- és jobboldal közötti régi harcon. A Raluca Turcan, Alina Gorghiu vagy Cristian Buşoi féle új vezetőkre nézve az a kegyetlen irónia, hogy bár ők
az ilyenfajta fejleményt pártoló közönség inkább az USR-t (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) választaná. Az USR-re (ideológiai egyveleg jellege ellenére, vagy éppen ezért) szavazók számára a liberálisok még mindig a „korrupt” régi politika színes és kontrasztokkal teli területén maradtak. A „korrupciómentes” új politika immateriális és átlátható szépsége szerintük Nicuşor Dan pártjában található meg.
Ha vetünk egy pillantást a franciaországi választásra, akkor gyorsan és habozás nélkül felfedezhetjük ennek az új irányvonalnak a megfelelőjét, mely úgy igyekszik túllépni a bal-jobb törésvonalon, hogy a politikai élet erkölcsösebbé tételét hangsúlyozza, vagy pontosabban mondva a helyi politikáról a brüsszelire helyezi át a hangsúlyt. Természetesen Emanuel Macronról van szó, aki egyértelműen kijelenti, hogy radikálisan meg akarja újítani a politikát és a szemeit forgatja unottan ahányszor bármi olyasmit hall, ami esetleg a hagyományos jobboldalra vagy baloldalra emlékeztetne. Persze, a kontinens föderalizálását támogató erők logikája szerint a nemzeti politikákat meg kellene tisztítani sajátos tartalmuktól, hiszen különben ezek továbbra is a túlságosan erős helyi kötődéseket táplálnák és ugyanakkor ebből következően mindenféle ellenállásokat bátorítanának.
Visszatérve hozzánk és végrehajtva a szükséges cseréket, az USR némileg Macronra hasonlít, a Gorghiu–Turcan–Buşoi féle PNL pedig szintén valamiféle USR szeretne lenni, de az „előítéletes” világ nem hagyja. Röviden,
a tavalyi választási kampányban is megelégedve azzal, hogy a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) egyfajta visszhangja legyen. Idézzük fel, például, a népviseleti ingbe öltöztetett, Rosenthal Romániáját idéző fiatal lányt szerepeltető klipet, aki viszont most teljesen feladta büszkeségét, hangot adva a rossz hajlamai miatti szégyenkezésének.
Márpedig Cataramă indítványa a klasszikus politika restaurálására tett kísérlet, mely tulajdonról, adókról és járulékokról, szociális segélyekről, kereskedőkről és más hasonlókról szól, és nyilvános konfrontációt feltételez az eszméik alapján azonosítható politikai ellenfelek között. Romániában a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) az egyetlen politizáló párt, ezért is nyerte meg a választást. Ha a PNL szintén szeretne választást nyerni (úgy tűnik, sok más útja is van a hatalomra kerülésnek, de demokratikus legitimáció nélkül), akkor meggyőző eszméket és világos megoldásokat kellene kínálnia az ország valódi társadalmi és gazdasági gondjaira. Hiszen ha a PNL továbbra is azzal a diagnózissal áltatja magát, hogy a korrupció jelenti Románia fő gondját, akkor továbbra is csak egy tehetetlen csoportosulás marad.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.