fotó: Szabó Tünde
médianyomás
Szerző: Fall Sándor
2017. március 24. péntek, 13:42
Azonnali hatállyal szerződést bont az ingatlan tulajdonosával és az albérlő kereskedelmi társasággal.
  • Az Iskola Alapítvány a kuratóriumi elnök Nagy Zoltán feleségének kereskedelmi vállalkozását támogatta, amikor bérbe adott a cégnek egy általa is bérelt üzlethelyiséget Kolozsvár főterén.

  • Az utóbbi két hétben az alapítvány semmiféle reakciót nem fogalmazott meg az Átlátszó Erdély oknyomozó cikke kapcsán, ezért a Főtér megkereste a kuratórium több tagját, magyarázatot kérve a döntés indokairól.

  • Kérdéseinkre a kuratóriumi tagok helyett Nagy Zoltán válaszolt: az Iskola Alapítvány azonnali hatállyal felbontja a bérleti szerződést mind a helyiség tulajdonosával, mind a Videbor kft.-vel.

 

Az Átlátszó Erdély két héttel ezelőtt kiderítette, hogy az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítványtól bérelt egy 200 négyzetméteres helyiséget a Kolozsvár főterén álló Jósika-palotában a Videbor kft., amelynek társtulajdonosa Nagy Debreczeni Hajnal, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök korábbi sajtótanácsosa, az alapítvány kuratóriumi elnöke, Nagy Zoltán felesége. Az oknyomozó blog cikkét a Főtér is ismertette.

A helyiséget, amelyben 2016 végén nyílt meg az elegáns L'Alchimiste étterem, 2015 októberében vette bérbe az Iskola Alapítvány tíz évre, majd 2016 februárjában továbbadta albérletbe a Videbor kft.-nek.

Nagy Zoltán számítása szerint – amit az Átlátszó Erdély cikke idéz – a helyiség bérbe adása tíz év alatt mintegy 16 500 euró jövedelmet biztosított volna az Iskola Alapítványnak.

Az Iskola Alapítvány kuratóriuma

Elnök: Nagy Zoltán-Levente

Alelnök: Ungvári-Zrínyi Imre-Ignác

Kurátorok: Asztalos Ferenc, Benedek József, Irsai Mónika, Lakatos András, Magyari Tivadar-Pál, Markó Bálint, Papp Lajos-Levente, Szabó Árpád-Töhötöm, Szőcs Ildikó.

Mivel az oknyomozó blog cikkének megjelenése óta eltelt két hétben

semmiféle reakció nem született az Iskola Alapítvány részéről,

külön-külön, email-ben megkerestük a kuratórium több tagját és a következő kérdéseket tettük fel nekik:

1. Kuratóriumi tagként Ön milyen megfontolások alapján támogatta (vagy ellenezte), hogy az alapítvány előbb bérbe vegye, majd utólag bérbe adja a helyiséget a Videbor kft.-nek?

2. Ön szerint a két szerződés megkötése milyen mértékben van összhangban az alapítvány alapszabályában megfogalmazott célkitűzésekkel?

3. A két szerződés megkötését jóváhagyó kuratóriumi döntés idején tudomása volt-e Önnek arról, hogy a kuratórium elnöke családi viszonyban áll az albérlő Videbor kft. társtulajdonosával, ami érdekkonfliktusként értelmezhető?

Kérdéseinkre egy nap után válasz is érkezett, ám nem az általunk megkeresett nyolc kuratóriumi tagtól, hanem Nagy Zoltán Leventétől, az Iskola Alapítvány kuratóriumának elnökétől.

Válaszában Nagy Zoltán azt írja: az üzlethelyiség bérbeadása a törvényeknek és az alapítvány alapszabályzatának is megfelelt, minden szempontból szabályos volt.

„(…) nem közpénzt használtunk, hanem az Alapítvány 20 éves tevékenysége alatt képződött saját pénzügyi tőkéjének egy részét fektette be. Az Alapítványt kár nem érte, sőt, a Videbor SRL-vel kötött szerződés anyagilag előnyös.”

Nagy Zoltán

Az ingatlanok bérbe adása nem újdonság, az alapítvány 2010 óta foglalkozik ezzel – írja válaszában Nagy Zoltán. Az Iskola Alapítvány működtetéséhez szükséges pénzügyi hátteret az alapítvány által magyar egyetemi oktatók számára Kolozsváron épített szolgálati lakások és más helyiségek, irodák bérbeadása biztosítja, csakhogy ez nem fedezi az alapítvány fenntartási és működési költségeit. Viszont nem tartották méltányosnak, hogy megemeljék a tanári lakások kedvezményes bérleti díját. Ezért a kuratóriumi elnök kezdeményezte a Jósika-palota földszintjén bérelt helyiség bérbeadását, a fenti szempontok alapján.

Nagy Zoltán tagadja, hogy a Videbor kft.-vel kötött bérleti szerződés üzleti szempontok mellett

személyi vagy családi összefonódásokra is alapozódna.

„Az elmúlt hetek fejleményei azt mutatják, hogy jelen bérleti ügylet alkalmas arra, hogy olyan látszatot keltsen, mintha a tisztán üzleti szempontok mellett egyéb, személyi szempontok is közrejátszottak volna annak létrejöttében.”

Nagy Zoltán szerint az RMDSZ vezető tisztségviselőjeként mindent el kell követnie annak érdekében, hogy „ilyen látszat ne alakulhasson ki sem személyem, sem az általam vezetett intézményekkel, így az Iskola Alapítvánnyal kapcsolatban”, de úgy látja, hogy szándékai ellenére rossz fény vetült az Alapítvány tevékenységére.

„Ezért kezdeményeztem az azonnali hatályú szerződésbontást a bérlővel és a tulajdonossal egyaránt, amelyről a mai napon tájékoztattam a kuratóriumot”.

Fontos részlet, hogy Nagy Zoltán állítása szerint a bérlő, vagyis

a Videbor kft. szerződésben vállalta, hogy még idén megtéríti az alapítvány befektetését.

Az Iskola Alapítvány ugyanis átvállalt a kft.-től egy sor azonnali kiadást, így a szerződés megkötésekor fizetendő, 30 ezer eurót kitevő első hat hónapnyi lakbért, illetve a 15 ezer eurós garanciát, sőt az épület meggyengült boltozatait is megerősíttette – 31 ezer euróért. Nagy-Debreczeni Hajnal cége ezeket a befektetéseket apránként térítette volna meg az alapítványnak úgy, hogy valamivel magasabb lakbért fizet neki, mint az Iskola Alapítvány a tulajdonosnak. Ha csak ezeket a kiadásokat számoljuk össze, akkor a Nagy Zoltán által említett szerződés révén a Videbor kft.-nek 2017 végéig 76 ezer eurót kell visszafizetnie az alapítványnak.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/20334
Ha ilyen oktatási rendszerbe kerülnek a gyerekek, nem csodálkoznánk, ha Románia felnőtt lakói még kevesebb gyermeket vállalnának.
Ilyen, amikor centimétereken múlnak emberéletek.
Egy tervezet szerint drasztikus adóval sújtanák a nagy összegű különleges nyugdíjakat.
A Papaver rhoeas szökkent szárba szerelemvörösen a lélektelen aszfaltból.
Fura módon Viorica Dăncilă miniszterelnök asszonyt ezúttal elkerülte a bakik ördöge. Aggódnunk kellene vajon?
A gigatranzakció most már véglegesnek tekinthető.
Korrekt! De tessék majd megnézzni a tizenötödiket. Te jó Isten, mi lenne a mioritikus hazában, ha Magyarország is nyilvánosan előállna egy ilyennel.
Könnyített próbákkal tennék vonzóbbá az egyenruhát a lustuló fiatalok számára.
Romániában egyértelmű az oktatási szocializmus katasztrófája.
Megvan az első bírság a Szamos-parti szemétdomb miatt.
A kolozsvári focicsapat Bilel Omrani mesterhármasával ejtette ki a kazah Asztanát, jöhet az izraeli Maccabi Tel-Aviv.
Néhány beszédes számadat arról, hogy a román állampolgárok hogyan képzelik el a jövőjüket, hogyan viszonyulnak a mobilitáshoz.
Felháborító történet, természetesen a román vizsgáról.
Persze, nem ingyen. Havi kábé 10 000 lejes juttatásért nem beszélnek a parlamentben egyes képviselők és szenátorok.