Túllépte hatáskörét és ezzel alkotmányos természetű jogi konfliktust idézett elő a korrupcióellenes ügyészség a tiltakozási hullámot kiváltó 13-as sürgősségi kormányrendelet ügyében végzett vizsgálata során – állapította meg hétfőn az alkotmánybíróság.
A taláros testületnél Călin Popescu Tăriceanu, az ALDE vezetője, a szenátus elnöke emelt óvást, arra hivatkozva, hogy

a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sérti,

ha az igazságszolgáltatás beavatkozik a törvényalkotás folyamatába.

A vádhatóság több magánszemély feljelentésére hivatkozva indított büntetőjogi vizsgálatot a vitatott kormányrendelet előkészítése és elfogadtatása körülményeiről, hogy kiderítse, vajon a jogszabály kezdeményezőinek valóban az volt-e a céljuk, hogy megakadályozzák korrupcióval vádolt politikusok – elsősorban Liviu Dragnea PSD-elnök – felelősségre vonását.

Mint megírtuk, a DNA több kormánytag és minisztériumi alkalmazott kihallgatása után úgy találta:

kimeríti a bűnpártolás fogalmát

az időközben hatálytalanított rendelet elfogadtatásának módja, korrupcióra utaló nyomokat viszont nem talált, ezért átadta az ügyet a legfőbb ügyészségnek.

Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke, a testület hétfői döntését magyarázva elismerte ugyan, hogy az ügyészségnek minden lehetséges bűncselekményt fel kell derítenie, értékelése szerint viszont a DNA vizsgálata

egy politikai döntés törvényességét és időszerűségét kezdte vizsgálni,

holott ez nem tartozik hatáskörébe.

„A DNA vizsgálata akadályozta a kormány működését és zavart okozott a három hatalmi ág (törvényhozás, végrehajtó hatalom és igazságszolgáltatás) közötti kapcsolatokban” – jelentette ki a testület elnöke.

A legfőbb ügyészség az alkotmánybírósági határozatra reagálva közölte, megvárja annak indoklását és annak ismeretében dönt a DNA-tól átvett vizsgálat esetleges folytatásáról. A DNA ugyan nem talált bizonyítékot korrupciós bűncselekményre, de arra a következtetésre jutott, hogy a vitatott kormányrendelet váratlan napirendre tűzésénél több bűncselekmény – bűnpártolás, iratok megsemmisítése, csalás és szándékos félretájékoztatás – történt.

Az alkotmányossági óvást beterjesztő Tăriceanu úgy értékelte: az alkotmánybíróság döntésével bebizonyosodott, hogy a DNA alkotmányos hatáskörét túllépő,

a politikai döntéseket befolyásoló „szuperhatalomként”

működik Romániában. Miután ezzel hatalmi visszaélést követ el, a DNA maga is egy korrupt intézménnyé vált – vélekedett a házelnök.