Háromból egy romániai család kenőpénzt fizet, hogy hamarabb megoldja a problémáit – derül ki a Transparency International legfrissebb felméréséből, amelyben 60 ezer személyt szólaltatott meg Európa és Közép-Ázsia 42 országából.

A korrupciós barométer szerint a romániai polgárok elégedetlenek azzal, ahogy a kormány küzd a jelenség ellen, de ők maguk sem tesznek sokat a megfékezésére.

Iulia Coşpănaru, a Transparency International romániai igazgatóhelyettese többek között a különböző „sürgősségi illetékeket” hozta fel példaként, amelyeket vidéken vagy a városi lakóparkokban a víz-, a csatorna-, az elektromos vagy a távhőhálózatokra való csatlakozásért kell kifizetni.

A felmérésre válaszoló polgárok több mind egyharmada nem meri a visszaéléseket jelezni a hatóságoknak, mivel tart a következményektől. Attól félnek ugyanis, hogy a bírák, rendőrök, sőt egyházi vezetők is részei a korrupciós hálózatnak.

A romániai válaszadók 42 százaléka mondta azt, hogy elégedetlen azzal, ahogy a kormány fellép a jelenség ellen.

A romániai megszólalók közül 54 százalék szerint az egyház, 48 százaléka szerint a helyi hatóságok, 47 szerint a kormány illetékesei, 32 százalék szerint a bírák és ügyészek, 30 százalék szerint a rendőrség, 29 százalék szerint az egyházi vezetők korruptak.

A korrupciós lista „pozitív” végén Nagy-Britannia áll, ahol a válaszadók 0 százaléka mondta azt, hogy adott már kenőpénzt. A második Svédország (1 százalék), a további sorrend: Franciaország (2), Portugália, Hollandia, Ciprus (2), Spanyolország Németország, Belgium, Szlovénia (3), Észtország (5). Magyarországon 22, Romániában 29 százalék az arány.