Az Alina Gorghiu-videó után azt hittük, nincs alább. De van! Van!
Egészen furcsa dolgok történnek a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kampánystábjában. Istenbizony nem akartunk rájuk szállni, de hát tálcán hozzák az alkalmat.
A múlt héten Alina Gorghiu PNL-elnök állt elő egy szörnyű videóval, amitől vélhetően azt reméli, hogy az embernek a PNL-felirat felé mozdul majd a pecsétet tartó keze december 11-én. Ehelyett az ember az egyik kezével elfehéredésig kapaszkodik az asztal sarkába, a másikat meg a szája elé kapja és belemormog egy hűzbazmeget.
Erre most itt van az új alkotás. Ez nem videó, csak egy sima választási plakát, poszter, nevezzük aminek akarjuk. A képen a PNL bukaresti jelöltjeinek szína-java látható és eddig minden rendben van. A gond a háttér: a szoborcsoport (Ion Bolborea Pojácák szekere című alkotása) a bukaresti Nemzeti Színház előtt áll és a zseniális Ion Luca Caragiale színdarabhőseit ábrázolja: többek között ott van Farfuridi, Brânzovenescu, Caţavencu, a részeges polgár, Trahanache, Pristanda – vagyis Az elveszett levél hősei. Namármost, a színdarab a választásokról, pontosabban a választások elcsalásáról szól, amelyben az említett hősöknek (a demagóg, hazug politikus, az egyszerű polgár, a bürokrata funkcionárius) kulcsszerepe van.
És még van három hét a választásokig, vajon mi van még a PNL tarsolyában?

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.