Az Alina Gorghiu-videó után azt hittük, nincs alább. De van! Van!
Egészen furcsa dolgok történnek a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kampánystábjában. Istenbizony nem akartunk rájuk szállni, de hát tálcán hozzák az alkalmat.
A múlt héten Alina Gorghiu PNL-elnök állt elő egy szörnyű videóval, amitől vélhetően azt reméli, hogy az embernek a PNL-felirat felé mozdul majd a pecsétet tartó keze december 11-én. Ehelyett az ember az egyik kezével elfehéredésig kapaszkodik az asztal sarkába, a másikat meg a szája elé kapja és belemormog egy hűzbazmeget.
Erre most itt van az új alkotás. Ez nem videó, csak egy sima választási plakát, poszter, nevezzük aminek akarjuk. A képen a PNL bukaresti jelöltjeinek szína-java látható és eddig minden rendben van. A gond a háttér: a szoborcsoport (Ion Bolborea Pojácák szekere című alkotása) a bukaresti Nemzeti Színház előtt áll és a zseniális Ion Luca Caragiale színdarabhőseit ábrázolja: többek között ott van Farfuridi, Brânzovenescu, Caţavencu, a részeges polgár, Trahanache, Pristanda – vagyis Az elveszett levél hősei. Namármost, a színdarab a választásokról, pontosabban a választások elcsalásáról szól, amelyben az említett hősöknek (a demagóg, hazug politikus, az egyszerű polgár, a bürokrata funkcionárius) kulcsszerepe van.
És még van három hét a választásokig, vajon mi van még a PNL tarsolyában?

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.