// 2026. november 22., vasárnap // Cecília

1989: nem volt forradalom?

// HIRDETÉS

20 év óta először fordul elő, hogy az állam egyik hivatalos intézménye megerősíti a román forradalomról a közvéleményben kialakult képet, melyet eddig a felforgatás egyik formájaként cenzúráztak.

Az ügyészség szerdán közzétett egy közleményt, melyben megmagyarázza, hogy miért bővíti ki „emberiesség elleni bűncselekményekre” a forradalom ügyében folyó nyomozásokat. Ez olyan, mintha az egész folyamatot új, ezúttal az összképre is odafigyelő perspektívából kezdenék újra, melyet az összes korábbi nyomozás során teljes mértékben figyelmen kívül hagytak. Az volt a meglepő és botrányos, hogy

a katonai ügyészségek két évtizeden keresztül különálló részleteket vizsgáltak (vagy tettek úgy, mintha vizsgálnák),

melyeket nem lehetett összekapcsolni egymással.

Az irodalomtörténet egyik iskolapéldája a waterlooi csata leírása Stendhal Pármai kolostor című regénye hősének szemszögéből nézve: a csata közepébe pottyant Fabrice del Dongót egy csomó iszonyatos részlet köti le, melyek megakadályozzák, hogy megértse az események menetét, ki támad, ki vonul vissza, ki veszít és ki győz. Márpedig a katonai ügyészek 20 éven keresztül úgy viselkedtek, mint holmi fiatal újoncok, akik egy felfoghatatlan csata kellős közepébe csöppentek. A katonai ügyészségek csak most jutottak el addig, hogy összeálljon bennük az összkép, ahogy ebből a közleményből kiderül: „Abból, ahogy ez a támadás lezajlott, az derül ki, hogy létezett egy cselekvési terv, melynek az volt a célja, hogy zavart keltsen a fegyveres erőkön belül, megosztva a Honvédelmi Minisztérium vezetőségét és hamis parancsokat, jelentéseket és információkat terjesszen, utcára vigye és felfegyverezze a lakosságot, illetve

egy ’polgárháború’ látszatát keltse,

melyben a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium, vagy ugyanazon minisztérium fegyveres egységei csapnak össze, hogy ezáltal átvegyék a hatalmat és legitimálják az új vezetőket. E terv megvalósítása során bevetették a Román Televíziót is, mely riadalmat keltő és néha hamis közleményeket terjesztett, megszakították a telefonkapcsolatokat, az erőszakszervek élére pedig az új politikai-katonai vezetőséghez hű volt katonai kádereket állítottak, ami számos áldozattal járó pszichológiai és médiabeli ’háborút’ generált”. (http://www.mpublic.ro/)

Azért idéztem az egész bekezdést, hogy még világosabb legyen: úgy tűnik, a nyomozók végre kezdik felfedezni azt, amit az elbeszélt történelem, mint ahogy a nem hivatalos történetírás is már régóta megállapított: 1989. december 22-e után

az államcsínnyel létrejött hatalom utcai összecsapásokat szimulált, hogy ezzel forradalmi legitimációt hozzon létre magának.

Végre a katonai ügyészségek is elismerik, hogy egy bizonyos pillanattól kezdve a forradalom véres bohózat volt. „Ki lőtt ránk 22-e után?”, ezt a kérdést skandálták az Egyetem (Universităţii) téren, mely önmaga világított rá a helyzet természetére. Ceauşescut a régi rezsimen belüli összeesküvők állították félre, akik nem rendelkeztek semmilyen népi legitimációval, és akiknek forradalmi aurát kellett alkotniuk maguknak. Az akkor az utcákon tartózkodók végül elég hamar felfogták, hogy a Ceauşescu elmenekülését követő napokban a közigazgatást továbbra is egy névtelen hatalom irányítja, mely egy tökéletesen működőképes állami apparátus sebességével és hatékonyságával tudta mozgósítani magát.

Az ügyészség közleménye jelentős esemény, bár nem abban az értelemben, amit gondolni lehetne. Hiszen

kicsi az esélye annak, hogy az új nyomozás mindenkit azonosít majd azok közül, akik érintettek voltak az 1989. decemberi összeesküvésben,

pontosan megállapítja a szerepüket és bűnösségük mértékét és az igazságszolgáltatás elé hozza őket. De mégis említésre méltó, hogy a kommunizmus bukása óta először igazolja az állam egyik hivatalos, a hatalom legfontosabb szintjeihez szorosan kötődő intézménye a forradalomról a közvéleményben kialakult képet, melyet eddig mindig a felforgatás egyik formájának minősítettek. Az igaz, hogy teljesen szabadon meg lehetett írni és el lehetett mondani sok dolgot, de ezeket mindig is naiv és rosszindulatú összeesküvés-elméletekként igyekeztek lekicsinyelni. Futólag említem, hogy ha valamikor, hát most sor került az „összeesküvés-elmélet” bizonyítására, a román forradalom esetében.

Az ügyészségnek jó híre van: „Mindazoknak a tetteknek az esetében újraindulnak a nyomozások, melyek a 11/P/2014. sz. akta tárgyát képezték, beleértve az 1989. december 22-e után az egész ország területén elkövetett tetteket, az ezzel az üggyel kapcsolatos bűnvádi nyomozás újraindítását megerősítő határozatban szereplő rendelkezéseknek megfelelően.”

De az egésznek van egy sötét oldala is, hiszen az igazságot csak egy szomorú próféciából eltelt két évtized után ismerik el hivatalosan.

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Kulákgyerekként megbélyegezték, de nem adta fel, egész életét isteni ajándéknak tekinti a százéves Balogh Gizella (1.)
Krónika

Kulákgyerekként megbélyegezték, de nem adta fel, egész életét isteni ajándéknak tekinti a százéves Balogh Gizella (1.)

Kézdivásárhelyen született 1926-ban, átélte a front borzalmait, kuláklányként kitették az egyetemről, de nem adta fel, tanár lett. Két évtizeden át vezette a kolozsvári katolikus nőszövetséget. A százéves Balogh Gizellával beszélgettünk.

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket
Főtér

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket

RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért
Székelyhon

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért

Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban
Krónika

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban

Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára
Székelyhon

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára

Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS