Csak Szíria körözi le Romániát a migráció terén

Románia produkálta a legnagyobb mértékű diaszpóra-növekedést Szíria után. De Szíria pusztító háborúval küszködik. A globális migrációról szóló egyik ENSZ-jelentés szerint 3,4 millió román él más országban. A szakértők szerint a migráció folytatódni fog és a jelenség lelassítására nincsenek azonnali megoldások.

Románia hivatalosan a negyedik Európában, ami a külföldön élő polgárok számát illeti, világszinten pedig a huszadik. Több mint 3,4 millió román ment külföldre dolgozni vagy telepedett le véglegesen, egész családjával együtt.

A számok az ENSZ-től származnak. Egy 2015-ös adatokat felhasználó ENSZ-jelentés szerint Románia érte el a második legnagyobb diaszpóra-növekedést. Pontosabban hazánk évi 7,3 százalékos migrációnövekedést mutatott, míg az első helyen lévő Szíria 13,1 százalékosat, a harmadik helyezett Lengyelország pedig 5,1 százalékosat. Az Egyesült Nemzetek szakértői szerint a nem háború sújtotta országok közül Romániában növekedett a leggyorsabban a migránsok száma. Ennek megfelelően Románia európai szinten először került a negyedik helyre a legtöbb külföldön élő állampolgár száma alapján, Nagy-Britannia, Lengyelország és Németország mögött. Ha a teljes lakosságszámhoz viszonyítjuk, ezek aránya Romániában 17, míg Lengyelország esetében csak 11 százalékos.

Összehasonlításképpen világ szinten 2015-ben a teljes lakosság 3,3 százaléka élt szülőhazáján kívül, a 2000-es 2,8 százalékkal szemben.

A románok jobb életet keresnek

A szakértők szerint Románia kedvezőtlen gazdasági helyzete a fő oka annak, hogy egyre többen kényszerülnek arra, hogy – ideiglenesen vagy végleg – külföldre menjenek. „A román migráció elsődleges célja tisztán szociális. Az emberek pénzügyi okok miatt mennek el, senki sem távozna, ha itt jól élne”, magyarázta az Adevărulnak Mihai Copăceanu pszichológus.

Adrian Zăbavă elemző azon a véleményen van, hogy a románok csalódtak abban, ahogy az ország helyzete az 1989-es forradalom után alakult és ez arra késztette őket, hogy jobb élet reményében külföldre menjenek.

„A 2000-es évek végén, amikor felerősödött az exodus, a poszt-kommunista átmenet volt a fő gond. Románia nagyon nagy reményekkel hagyta maga mögött 1989-et, de az átmeneti korszak azt mutatta, hogy az út a vártnál sokkal nehezebb lesz. Két évtized után, melyek során a románok rendkívül nehéz korszakokon mentek keresztül, megkezdődött a masszív nyugati irányú exodus. Az átmeneti korszakból következő fáradtság reménytelenségben jelentkezett, mely elmélyült. A közösségi tömbbe vezető út megnyílása vezetett a ma is tartó folyamathoz”, magyarázta Adrian Zăbavă.

Mihai Copăceanu pszichológus szerint a migrációnak más okai is vannak, de ezek szintén a gazdaságiból fakadnak. „Egy másik magyarázat a társadalmi ragályosság. Egész közösségek néptelenedtek el. Egyesek mások példáját követték és szintén távoztak. Vannak falvak, ahol csak néhány öregember maradt. Ez egy társadalmi jelenség”, mondja a pszichológus.

A kultúrák közelsége segítette a románokat abban, hogy nagyon könnyen integrálódjanak olyan országokban, mint Olaszország vagy Spanyolország. Ez másokat is távozásra késztetett. „Nagyon sokat segített, hogy a románok az EU-n belül a románhoz nagyon hasonló kultúrákat találtak. Nem véletlen, hogy Spanyolországban és Olaszországban vannak a legnagyobb román közösségek. Nem történt volna meg a masszív migráció, ha az olyan államok, mint Olaszország vagy Spanyolország kulturálisan nem álltak volna közzel hozzánk”, mondja az elemző.

Ki távozik az országból?

Elsősorban a fiatalok emigrálnak, akik vagy tanulni, vagy dolgozni mennek ki, állítják a szakértők. Külön kategóriát képeznek az egyetemi hallgatók, sőt a diákok is, akiket nyugati egyetemek toboroznak. „A román migrációt több kategóriára lehetne osztani. Elsősorban azokról a fiatalokról beszélünk, akik tanulni mentek ki. Nagyon sok egyetemista korú fiatal megy Nyugatra, hogy folytassa a tanulmányait. Őket a nagy nyugati egyetemek már a középiskolai tanulmányaik során megkeresik. Ez egy fontos kategória. A második jelentősebb kategóriát a felsőfokú végzettségű káderek alkotják, különösen két foglalkozási területen: egészségügy és informatika. A románok bizonyították, hogy alkalmasak és jól teljesítenek ott, ahova kerülnek”, mondja Vladimir Alexandrescu, az Országos Statisztikai Intézet (INS) szóvivője.

„Most főleg a fiatalok mennek el. Ha hozzászoksz a nyugati élethez, az ottani civilizációs szinthez, akkor vakációra még hazajössz Romániába, de már nem térnél vissza. Nemcsak pénzügyi megfontolásokról van szó, hanem a mentalitásról is. A szociális vagy kulturális jellegű akadályok, a bürokrácia miatt is elmennek. Sok román visszajött, de már nem tudott alkalmazkodni. Azt hitték, hogy az ország megváltozott és rájöttek, hogy ez nem így van”, állítja Mihai Copăceanu pszichológus is.

Az „epresek” adják az emigránsok derékhadát

A szakértők szerint a legtöbb emigráns a felsőfokú végzettség nélküliekből kerül ki, akik a nyugatiak által elhárított munkák elvégzésére mennek ki.

„A legtöbben azok vannak, akik a kérdéses országok lakosai számára kevésbé vonzó állásokért mennek ki. Az építőiparról van szó, különösen a szakképzettséget nem igénylő munkákról, a háztartási tevékenységekről – nagyon sok nő gondoz öregeket vagy gyermekeket. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak azok a románok, akik idénymunkára mennek ki, az úgynevezett eperszedők”, mondja Vladimir Alexandrescu.

Ha itthon maradtak volna, állítja Adrian Zăbavă elemző, ezek az emberek egyik napról a másikra éltek volna. „Főleg azok, akik Olaszországba, vagy Spanyolországba mentek, a munkabíró, közepesen képzett lakosságból származnak, olyan emberek, akik ha itthon maradnak, a szubzisztencia határán vergődnének. Nem lennének szegények, de a középosztályba sem tartoznának. A migránsok derékhadáról beszélünk. Az eltávozott felsőfokú végzettségűek, mint például az orvosok, nem tesznek ki több tízezer főt, szemben azokkal, akik szakképzetlen munkát végeznek külföldön”, szögezte le az elemző.

Milyen megoldások vannak

A szakértők szerint a migráció megállításának egyszerű, de nehezen megvalósítható megoldása van: a gazdasági helyzet javítása.

„Nagyon nagy általánosságokban, amikor a román gazdaság belép majd abba a fejlődési fluxusba, melyhez megvannak a forrásai és a statisztikai adatok is megerősítik ezt, akkor természetesen csökkenni fog a külföldre távozási hajlam. Végül is senki sem távozik, ha idehaza jobb életkörülményei vannak. Az érv a következő: sok olyan térségben, ahonnan a románok külföldre mentek új, nagyobb, szebb házak jelentek meg. Ha azzal mentek volna el, hogy ottmaradnak, akkor már nem építettek volna maguknak itt házat”, mondta Vladimir Alexandrescu.

Más szakértők viszont szkeptikusok azt illetően, hogy Romániában a közeljövőben elég jó lesz majd az élet ahhoz, hogy hazavonzza a külföldre ment románokat.

„Egy kicsit utópisztikusak az olyan megoldások, mint a gazdaság fellendítése. Több évtizedre szóló programokról van szó és most nem állítható meg a migráció. Ezeknek nem lehetnek azonnali eredményeik”, véli Mihai Copăceanu pszichológus.

Országos Statisztikai Intézet: Románia állandó lakossága az 1966-os szinten van

Románia lakossága az utóbbi években folyamatosan csökkent, 2014-re 20 millió fő alá, amivel az ország állandó lakosságának száma az 1966-os szintre süllyedt, állítja az Országos Statisztikai Intézet. Még súlyosabb, hogy Románia a jelenlegi lakosságszámot sem tudja megőrizni.

Az állandó lakosság száma évente nagyjából két kisebb városnyival csökken. Míg 1990-től a lakosság csökkenése külső migrációval csökkent, 2013 óta ez megváltozott és már a rezidens lakosság csökkent. Ennek megfelelően a népesség csak 2014-ben 80.000 fővel csökkent, ehhez hozzáadódik még további 40.000 emigráns.

A lakosság számának csökkenését a halálozások magas száma, de a születésszám visszaesése is okozta, ezeken pedig nagyon rövid idő alatt nem lehet változtatni, ami azt jelenti, hogy Románia nem tudja tartósan megőrizni a lakosságszám jelenlegi 19 milliós szintjét.

„Románia lakossága továbbra is csökken, de ezt már nem elsősorban a migráció okozza, hanem a belső negatív természetes szaporulat. Változások történtek az általános demográfiai viselkedésben”, mondta Vladimir Alexandrescu.