Háromba akarják szakítani Románia anyácskát!

A Dragnea és Ponta közti nagy kibékülés segít a pártnak elkerülni egy PSD-re (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) nézve veszélyes szakadást, és azt vetíti előre, hogy a kampánydiskurzus még nacionalistább lesz, mint korábban. Dragnea túlságosan hamar váltott a PRU-tól (Egységes Románia Párt – a szerk.) való elhatárolódásról a „büszke románok” kampányt idéző megnyilvánulásokra.

Ponta megtartásával Dragnea jelentős szövetségesre tesz szert a csillámos és retorikai tűzijátékos hazafiaskodó üzenet hirdetésében.

Ponta néhány napja még azt magyarázta, miért van szükség nacionalista pártra Romániában, Dragnea pedig annak a gyanújának adott hangot, hogy keletről finanszírozzák az ilyenfajta mozgalmakat. Időközben minden megváltozott.

Itt kell megemlíteni, hogy Dragnea két hete, a felelősség kártyáját kijátszva, még elhatárolódott a Diaconu (Bogdan Diaconu – a szerk.) pártja által hirdetett üzenettől:

„Az én szemszögemből nézve Románia nagy kihívások előtt áll. Egy részük látszik, más részük nem látszik. Nem hiszem, hogy ezekre a kihívásokra egy nacionalista, sőt, szélsőséges párt a válasz. Ilyen körülmények között

nagyon köszönjük a törődést, a PRU létrehozását vagy bővítését, hogy segítsenek a PSD-nek, köszönjük, de nem.

Semmilyen kapcsolatot sem akarunk fenntartani egy nacionalista párttal. A PSD modern, Európa-barát szociáldemokrata párt marad, mely habozás nélkül támogatja a stratégiai és nemcsak stratégiai kapcsolatainkat minden szövetségesünkkel, miközben a PRU-nak olyan pártokkal vannak megállapodásai, melyeknek nagyon nagy gondjaik vannak és melyekkel szemben nagyon komoly a gyanú, hogy keletről finanszírozzák őket, és doktrínáiknak semmi közük nincs az értékeinkhez és az elveinkhez.” (Liviu Dragnea szeptember 1-én. Forrás: a PSD honlapja.)

Ugyanakkor Victor Ponta elméletet gyártott egy nacionalista párt létrehozásának szükségességéről, és Diaconuval büszkélkedett:

„Ismerem Bogdan Diaconut, 2012-ben én tettem fel a listára, aztán én kértem, hogy távozzon a PSD-ből, amikor nagyon nekiment a magyaroknak. Azt hiszem, hogy Bogdan sokat tanult. Hiszek abban, hogy létezik egy bizonyos választói réteg és igény Romániában egy hiteles, nem boszorkánykonyhákban létrehozott pártra és politikai mozgalomra és akkor azt mondtam: igen, segítek neked, adok ötleteket. Úgy hiszem,

a PSD és Románia számára jó lenne egy nacionalista vagy nemzeti párt létezése,

de modern, nem szélsőséges értelemben. Nem hasonlítunk Le Penre, mert nálunk nincs migránskérdés.” (Victor Ponta szeptember 1-én. Forrás: B1 TV.)

Sebastian Ghiţă, a gazdasági nacionalizmus időközben PRU-hoz átállt egyik hirdetője augusztus 29-én megismételte az egyik kedvenc elméletét, mely szerint létezik egy nagy összeesküvés a román tőke ellen:

„A PSD-nek és a PNL-nek kötelessége egy puhább, kendőzöttebb kommunikációs játékok játszani annak ellenére, hogy a PSD-ben és a PNL-ben is elég sokan mondják azt, hogy szétverték a román tőkét, hogy manapság a román cégeket – ahelyett, hogy hiteleket kapnának a bankoktól a növekedéshez – az ANAF (adóhatóság – E-RS) akadályozza és az ANAF még dicsekszik is ezzel: blokkoltunk 16.000 román céget.” (Sebastian Ghiţă augusztus 29-én. Forrás: HotNews.ro)

Úgy tűnik, hogy a PSD és Dragnea időközben rájöttek,

nem engedhetik meg maguknak sem a nacionalista kártya, sem Victor Ponta kiengedését a kezükből.

Dragnea átvette Ghiţătól a román cégek elleni ANAF-üldözés témáját, alig néhány nappal azután szellőztetve meg az ügyet, hogy azt magyarázta, mekkora kárt okoz a nacionalista üzenet a nagy kihívásokkal küszködő Romániának.

„Megbeszéltem a kollégáimmal, hogy a következő napokban, gyorsan találkozót szerveznek a Parlament szakbizottságai és az ASF (Pénzügyi Felügyeleti Hatóság – a szerk.) vezetősége között, melynek komoly magyarázatokat kell adnia és figyelmeztetem őket, ne vicceljenek ezzel a találkozóval, illetve a Versenytanáccsal és az ANAF-osokkal, hogy lássuk, az elsősorban a román kis- és közepes vállatoknál végzett nagy ellenőrzései mellett az ANAF odafigyelt-e arra is, miként mozgatták a pénzeket ezek a biztosítócégek. Mert talán minden rendben van, de egyre többen vagyunk mi, románok, akik ezt tudni szeretnénk. (…) Túl nagy a titkolózás egy olyan területen, ahol szabad szemmel látható, hogy a román biztosítócégeket kiszorították a piacról, felszámolták őket, vagy más lépéseket tettek ellenük, a román szállítmányozók pedig nemcsak hátrányos helyzetben vannak, de olyan programnak vannak alávetve, melynek az a célja, hogy lassan-lassan ők is eltűnjenek.” (Liviu Dragnea szeptember 7-én. Forrás: HotNews.ro)

Másnap, csütörtökön, szeptember 8-án Adrian Năstase fejtette ki blogján a külföldiek román cégek elleni összeesküvésének elméletét egy Autarchia, mint államforma című cikkben. De a nacionalista delírium felerősödéséhez nyújtott figyelemre méltó hozzájárulása annak az elméletnek a felvetése, hogy a hazácska a szakadás szélén áll.

„Nem vesszük számításba például egyesek azon szándékait, hogy a következő évtizedben három kisebb országot hozzanak létre a térségünkben.

(…) Nem tudom, hogy újra napirendre kerül-e majd a határok módosításának kérdése, de képes lesz Románia hatékonyan megvédeni magát – 2018-ra való tekintettel! –, ha felvetődik a regionalizálás/föderalizálás kérdése, mely – úgy tűnik – egyaránt bírja Trump Egyesült Államának, Oroszországnak és Németországnak a támogatását, a Budapestről újra felelevenített „etnikai kérdésre” adott megoldásként? Lehet, hogy az ilyenfajta forgatókönyvek csak félrevezetési formáknak bizonyulnak majd, de vannak még Romániának olyan think-tank-jei, melyek részt tudnak venni a politikai és konceptuális gerillaháborúkban? Az utóbbi időben kezdem visszasírni a MAE (Külügyminisztérium – a szerk.) által 1989 előtt finanszírozott és támogatott Nemzetközi Jog és Nemzetközi Kapcsolatok Egyesületet (ADIRI), melynek rendkívül gazdag tevékenysége volt. Romániában ma szinte kizárólag csak a Soros Alapítvány finanszíroz civil szervezeteket. Vitatható célokra. (…) A hazai tőkét perek őrlik fel. A közigazgatási bürokrácia és a bírósági eljárások megfojtanak bármilyen kis magánkezdeményezésre irányuló kísérletet. A banki, az IT-s terület, az építőipar után a biztosítási ágazatot is külföldi cégek kaparintják meg az ASF segítségével.” (Adrian Năstase augusztus 8-án. Forrás: személyes blog)

Ezt a teljesen mesterséges témát, a Románia integritásával szembeni álfenyegetést vasárnap este az Antena 3 televízió vette át és változtatta országos vitává.

Egyszerű a képlet, a PSD ezt már felhasználta, amikor a 2012-es parlamenti választási kampány kellős közepén megbuktatta Mihai Răzvan Ungureanut, illetve Ponta 2014-es kampányában:

a barlangi nacionalizmus, a primer érzelmek (a nemzeti érzés, az eltűnéstől való félelem, az idegenekkel szembeni gyűlölet felerősítése)

bevetése és a közbeszéd valódi témáinak teljes eltüntetése szavazatszerzési célból.

Zárójelben legyen mondva, miközben Ponta felfuvalkodottan büszkélkedett románságával, a Ghiţă által fizetett lobbicégek igyekeztek meggyőzni a nemzetközi sajtót, hogy megveszekedetten „Nyugat-párti” (very West-leaning, további részletek itt).

Akkor a „Románia a Nyugat gyarmata”, „a kormány potom pénzért idegeníti el az ország forrásait” voltak a kulcsszavak, plusz az, hogy „MRU eladta az országot a magyaroknak”. A PSD a „büszke román” szlogenjével menetelt a kampányban, azt remélve, hogy ezzel sikerül majd elfednie vezetői korruptságát.

Most egy kicsit frissíteni fognak a stratégián. Megvádolják majd a Cioloş-kormányt, hogy Brüsszelnek dolgozik, Iohannis meg a németeknek, a „sorosista” miniszterek pedig az ország és a honi tőke ellen szőnek összeesküvéseket. Azzal, hogy előveszi a naftalinból a régi stratégiát, a PSD könnyen szerez néhány szavazatot, de még egy nagyon fontos dolgot is: tematizál, hamis témákat kínál a közvéleménynek. Végül megpróbál újra megszabadulni a korrupció témájától, a párton belüli állandó feddhetetlenségi válságtól, a PSD-s vezetők legnagyobb sebezhetőségétől.

Lehet, hogy Európától Amerikáig az egész világon tendencia az identitárius diskurzus kiaknázása, de annak, amit a PSD a választási kampányokban tenni szokott, nincs köze a nacionalizmus globális szintű felerősödéséhez. A román nacionalizmus nem egy meggyőződésből született politikai áramlat, hanem a lakosság átverésének durva és bármilyen tényalap nélküli formája, melyet atavizmusokkal manipulál, a legtisztább 90-es évekbeli szekus stílusú, erősen Nyugat-ellenes félelmeket, dühöket és gyűlöleteket táplálva.

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.