// 2026. november 1., vasárnap // Marianna

// Nagyítás

// Archívum

Románia: a szervezett homály országa

roMánia

Szerző: Alexandru Gussi
2016. július 25., 16:00

Politikai identitás nélküli pártok, nem vezető vezetők, csereberélhető és zsarolható politikusok, manipulatív sajtó – durván fogunk landolni a populizmusból a valóságba.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a belpolitikai valóságot már csak az európai és globális kontextus szükségszerűségeiből kiindulva lehet megítélni. A merényletek, az államcsínyek, a populista diskurzus által elcsábított választók olyan instabil kontextust rajzolnak ki, melyben a béke Európája a belső és külső autoriter-totalitárius szellem egyre sebezhetőbb célpontjává válik.

Politikai és katonai szövetségeinek köszönhetően Románia a stabilitás szigetének tűnik. De mindnyájan tudjuk, hogy ez mesterséges stabilitás, mely olyan kockázatokat rejt magában, melyek – az átláthatatlanság miatt – még veszélyesebbé válnak.

Minél jobban közeledik a parlamenti választás,

annál inkább csökken az átláthatóság, fokozódik a zavar, és az az érzés hatalmasodik el rajtunk, hogy olyan játékban veszünk részt, melynek szabályait nem ellenőrizzük, vagy még csak nem is ismerjük. Nagyon jól tudjuk az okokat: politikai identitás nélküli pártok, nem vezető vezetők, csereberélhető és zsarolható politikusok, strukturálisan manipulatív média és a többi.

Mi, a nézők, bár arra szólítanak fel bennünket, hogy egyesekre, vagy másokra szavazzunk, inkább egy bohózat résztvevőinek tűnünk, akik többé vagy kevésbé kényelmes székeken ülve azt látjuk, hogy amikor el kellene kezdődnie a politikai műsornak, a függöny nem felemelkedik, hanem éppenséggel leereszkedik. Elkerülhetetlenül elválaszt minket egy strukturálisan átláthatatlan politikai és intézményi színpadtól. A politikai diskurzus a rendszerszintű sebezhetőségeket rejti el, a válságok mikromenedzselése pedig a kormányzás hiányát.

Az átláthatóság hiányának súlyosbodására az egyik jellemző példa annak az ötletnek, olyan dokumentumoknak és vitafolyamatoknak a felvetése, melyekkel meg kellene határozni egy „országprojektet”. Ez látszólag nagyon helyes gondolat, melyhez mindnyájunktól kérik a hozzájárulásunkat.

Vagy talán csak egy politikai alibi egy jövőbeni „nemzeti egységkormányhoz”?

Ez politikailag csak tovább növeli majd a zavart, tekintettel arra, hogy a parlamenti választások logikája ellentétes a legmagasabb szintről javasolt konszenzuális logikával. A voksolás demokratikus momentumát teszik értelmetlenné a Románia pályáját a-demokratikusan kijelölő, konszenzuális diskurzussal. Ha így döntik el egy ország jövőjét, ha már most az látszik (talán csalóka módon, de ezt mi nem tudhatjuk), hogy a választási év végén egy nagy koalíció lesz, akkor minek szavazzunk?

Azt képzelik, hogy említésre méltó politikai projektek nélküli pártokkal, igazi kormányprogram nélküli kormánnyal, világos politikai identitással nem rendelkező elnökkel a románokat el lehet kábítani egy „országprojekt” szükségességének gondolatával. De egy ilyen projektre hivatkozás ahelyett, hogy elrejtené a politikai osztály sebezhetőségeit, sokkal pregnánsabbá teszi a különbséget egy általános és nagylelkű diskurzus, másfelől pedig a minden szinten tetten érhető politikai tehetetlenség között.

Sohasem beszéltek ennyit átláthatóságról, de sohasem volt nagyobb a homály. A politikusok hanyatt-homlok menekülnek a zavaró témáktól, a technokratákra bízzák a rossz hírek közlését. Ezek pedig ezt egy bájos tehetetlenséggel együtt meg is teszik.

Ők lesznek a választási ősz bűnbakjai,

míg az összes pártnak nemcsak tipikusan ellenzéki, de egyenesen felelőtlen diskurzusa van. Egy éve volt, hogy az elnöknek volt bátorsága elutasítani egy olyan adótörvényt, melynek mindenkinek kedvére kellett volna tennie. De ennek politikai ára elviselhetetlennek bizonyult, az elnök később kapitulált, de ma, ha megnézzük a következményeket, például Románia kereskedelmi hiányának nem kevesebb, mint 46 százalékos növekedését, a költségvetési hiány növekedését stb., akkor azt látjuk, hogy testet öltöttek az aggodalom okai.

Az átláthatatlanság a politikai vezetőknek abból a meggyőződéséből fakad, hogy a társadalom csakis az ellenfelük lehet, ráadásul még infantilis is, csakis a populista diskurzust képes felfogni, egy józan hangút nem. A félelem a szembenézéstől a valósággal nemcsak az átláthatóság hiányához vezet, hanem krónikus demokráciadeficithez is.

Hogyan határozhatnánk meg a jövőbeni érdekeinket, ha éppen a döntéshozók diskurzusa miatt maga a jelen is érthetetlen? A zavarból és a zavar által okozott

általános bizalmatlanságból elkerülhetetlenül a mindenféle színű populisták húznak hasznot.

A szükséges figyelmeztetések olyan intézményektől érkeznek, mint a BNR (Román Nemzeti Bank) vagy a Ionuţ Dumitru által vezetett Adótanács. Ők „kipipálják” intézményi kötelezettségüket, de a média úgy politikai érdekből, mint szakmaiatlanságból háttérbe szorítja ezt a fajta üzenetet.

Ha a politikusok „csak” képmutatók és nem felelőtlenek is, akkor a populizmusok ősze után a kijózanodás tele következik majd. Durva lesz a landolás a valóságba. De csak e logika mentén értelmezhetjük a szómenéseket országprojektről, konszenzusról, nemzeti egységről és a többi ilyenféle dologról.

A választási hazugság pillanata után az igazság pillanata következik?

Csak akkor, ha a valóság erre kényszerít minket. Ha nem, akkor valószínűleg tovább húzzák majd még az időt.

Ez a helyzet a Cioloş-kormány miatt is alakult így, mely túl keveset tett és túl későn. Ha nem akarja, hogy olyan kormányként maradjon fenn az emlékezetben, mely jó szándékokkal kövezte ki az utat a hazugság újabb ősze felé, akkor még van ideje legalább azt elmondani, hogyan is állunk most. Félre kellene tennie a negyedigazságokat, a kis imázsjátékokat és egy bizonytalan jövőre vonatkozó nagy terveket, és meg kellene mutatnia a mai Románia józanul megrajzolt képét. És nem trükkösen-kódoltan, hanem egyértelműen.

Ennek a kormánynak a gondja nem politikai, hanem erkölcsi, mert a Colectiv utáni erkölcsi válság juttatta hatalomra. A Colectiv után utcákra vonulók arra számítottak, hogy az új kormány tagjai megállítják a korrupt álpolitizálás szerelvényét, akár még úgy is, hogy eléje vetik magukat. Egyelőre a bátorság mímelésének szakaszában ragadtunk. Mintha még előadás se lett volna. Csak egy nyilvános főpróba.

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// ez is érdekelheti

Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Krónika

Légi riasztás több romániai megyében, légteret zártak le, Wizz Air-gépet is átirányítottak

Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.

Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

Különvélemény