Fesztivált rendezni Erdély egyik legszebb falujában? Jó zenével megtölteni a völgyet? Fiatalság, bolondság? Ó igen!
A mesébe illő helyszín ellenére számtalan indok szól(t) a torockói fesztivál ellen:
Kimentünk, és olyan hangulat ütött meg, hogy ezek a kérdések pillanatok alatt freudi elfojtásokká enyésztek. Amikor épp nem buliztunk, akkor fotóztunk. Vágjunk bele!
A nulladik nap után azért mindenki kicsit másnaposan ébredt, viszont mindenkire kijózanítóan hatott :

1. a falusi barokk;

2. a falusi szocreál;

3. és a jézusi szürreál.

Csendélet lovakkal és hajtójukkal. Double Ride.

A Torockót nem ismerők számára: minden nyílást befestenek.

Ezt a képet akár a Szent György Napokon is készíthettük volna, haha! Ezek a húsok viszont Torockón sültek a már bejáratott, nem olcsó, de mindig csalogató kajasarokban.

És vendégek is kerülnek természetesen. A természetben.

Ürül ki a falu. Mindenki a mezőre tart.

Egy utolsó simítás, hiszen illusztris vendégek érkeztek.

Az unió észak-nyugati feléről a keleti kétnapfelkeléses vidékre menekült, hazájukból kiábrándult skótok. Hangolnak, mert jön ...


... az Anna and the Barbies! Húúúúúúú. Fergeteges bulit csapnak.


Anna vagy tollakat visel a hátán, vagy a számítógépes valós idejű stratégiai játékok (RTS-ek az egszerűség kedvéért) kedvelőit örvendezteti meg a Sarah Kerrigan jelmezével.

És ennél azért több marad meg Torockóból mindenkiben.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.