Fesztivált rendezni Erdély egyik legszebb falujában? Jó zenével megtölteni a völgyet? Fiatalság, bolondság? Ó igen!
A mesébe illő helyszín ellenére számtalan indok szól(t) a torockói fesztivál ellen:
Kimentünk, és olyan hangulat ütött meg, hogy ezek a kérdések pillanatok alatt freudi elfojtásokká enyésztek. Amikor épp nem buliztunk, akkor fotóztunk. Vágjunk bele!
A nulladik nap után azért mindenki kicsit másnaposan ébredt, viszont mindenkire kijózanítóan hatott :

1. a falusi barokk;

2. a falusi szocreál;

3. és a jézusi szürreál.

Csendélet lovakkal és hajtójukkal. Double Ride.

A Torockót nem ismerők számára: minden nyílást befestenek.

Ezt a képet akár a Szent György Napokon is készíthettük volna, haha! Ezek a húsok viszont Torockón sültek a már bejáratott, nem olcsó, de mindig csalogató kajasarokban.

És vendégek is kerülnek természetesen. A természetben.

Ürül ki a falu. Mindenki a mezőre tart.

Egy utolsó simítás, hiszen illusztris vendégek érkeztek.

Az unió észak-nyugati feléről a keleti kétnapfelkeléses vidékre menekült, hazájukból kiábrándult skótok. Hangolnak, mert jön ...


... az Anna and the Barbies! Húúúúúúú. Fergeteges bulit csapnak.


Anna vagy tollakat visel a hátán, vagy a számítógépes valós idejű stratégiai játékok (RTS-ek az egszerűség kedvéért) kedvelőit örvendezteti meg a Sarah Kerrigan jelmezével.

És ennél azért több marad meg Torockóból mindenkiben.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.