Bizony az elég vicces, hogy egy koronás fő egy főrablóval bratyizik.
A királypártiak nagy felháborodással fogadták Margit hercegnő és a büntetőügyben elítélt Liviu Dragnea PSD-elnök (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) találkozását, úgy értelmezve ezt, hogy a korona őre lemondott a monarchia gondolatáról. A királyi család semmilyen magánérdeke nem indokolja a trónörökös társulását egy büntetőügyben elítélttel, mutatnak rá a szakértők.
Liviu Dragnea PSD-elnök és Margit hercegnő az Erzsébet-palotában folytattak megbeszélést, melynek nyomán Dragnea azt mondta, ki fog állni azért, hogy sokkal jobban szabályozzák a királyi család jogállását.
„Az én álláspontom, amit közöltem ő királyi felségével és most nyilvánosan is kimondok, és a kollégáimnak is el fogom mondani, a következő: a romániai királyi család jogállását sokkal jobban rendezni kell. Ennek az alapvető, a román társadalom számára fontos intézménynek nagyon világos jogállással kell rendelkeznie, hogy segíteni lehessen neki és azt hiszem, ezt törvényben lehet szabályozni. A most folytatott megbeszélésből az derült ki számomra, hogy nincs olyan törvényi szabályozás, mely rendezné a királyi család státuszát és azt hiszem, ezt meg kell oldani és mindent elkövetünk majd azért, hogy megoldjuk”, mondta Dragnea.
E találkozót követően Liviu Dragnea a PSD politikai partnereivel – Călin Popescu Tăriceanuval és Valeriu Steriuval – is tárgyalt, akik egyetértenek Margit hercegnő javaslatának támogatásával.
„Ami történt, botrányos. A királyi család egyik tagja egy büntetőügyben elítélt személlyel tárgyal. Olyan dolognak tartom, ami nem válik becsületére egy koronás főnek. Köztársaság vagyunk. A királyi családnak csakis szimbolikus státusza lehet. Egy királyi család köztársaságon belüli szimbolikus funkcióján túlmenően nem kellene semmilyen szabályozás ezzel az intézménnyel kapcsolatosan”, mondta a szociológus Mircea Kivu.
Ezzel szemben Liviu Dragneáról készülhetett egy fénykép Margit hercegnővel és Mihály király arcmásával a háttérben. Ily módon Dragnea olyan politikai vezető szerepében tetszeleg, akit a nagy bizalomnak örvendő királyi család is fogad. „A kommunisták dicsekedni szoktak, amikor koronás főkkel találkoznak. Azt hiszik, hogy ez tiszteletre méltóvá teszi őket. Dragnea számára siker volt”, mutat rá a történész Stelian Tănase.
Ennek ellenére a koronaőr pénzügyi érdekei nagyobb súllyal estek a latba, mint a király család megtépázott imázsa. „Kezelni kell a tulajdonokat, a címeket, a költségvetést. A királyi család költségeire kapnak egy bizonyos összeget. Ezeket próbálja meg rendezni. Az Erzsébet-palota státuszáról van szó”, mutatott még rá Stelian Tănase.
A román állam 2001-ben adta át Mihály királynak az Erzsébet-palotát, hogy volt államfőként élete végéig lakhelyként használja, a volt államfők jogait szabályozó törvény alapján. A király halála után a királyi család többi tagja már nem lakhatna többé törvényesen az Erzsébet-palotában és bármikor kilakoltathatják őket.
A monarchisták egyáltalán nem fogadták megértően azt, hogy Margit hercegnő Liviu Dragneánál lobbizott, mert együtt mutatkozott egy büntetőügyben elítélttel. „Románia királyi családjának cinkossága Ion Iliescu PSD-jével nem egyéb, mint Mihály király 1947. december 30-i lemondásának rekonstruálása és szentesítése. Hogyan vethetné alá magát a korona örököse azoknak, akik 1990-ben fegyverrel üldözték Mihály királyt az ország útjain, annak, akik 26 évvel ezelőtt behívta a bányászokat és polgárháborút robbantott ki? Semmilyen tárgyalást sem lehet megérteni és még kevésbé felmenteni, mely alárendelné a koronát az illegális és illegitim köztársaságnak”, áll Marilena Rotaru, a TVR (közszolgálati televízió – a szerk.) Ora regelui (A király órája – a szerk.) című műsorának készítője Margit hercegnőhöz intézett levelében.
Marius Ghilezan újságíró rámutatott arra, hogy ebből a megállapodásból csak a monarchisták kerülnek ki vesztesen. „Őfelségeik kapnak majd 3-4 millió eurót a költségvetésből nyugdíjakra és az udvari inasok fizetésére. Három nyertes: a királyi család képviselői és a személyzet (akik finanszírozása a költségvetésből történik majd), a PSD, mely elhappolta a monarchizmust a PNL elől, és a Köztársaság, mely intézmény a korona jelképével legitimálja magát. Gyakorlatilag megtörtént a legitimitás átadása. Három nyertes. Csak a monarchistáknak nem marad egyéb, mint a hegyekbe menekülés”, vélekedett a monarchista újságíró.
A címet a szerkesztőség adta. Fotó hotnews.ro
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.
Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.