A Parlament a következő együttes ülésen szavaz egy törvénytervezetről, mely felmenti majd a büntetés alól azokat a választottakat, akikről 2013 előtt mondták ki, hogy összeférhetetlenségi helyzetben voltak. Ezzel a parlamenti képviselők a rájuk vonatkozó más törvények alól vonják ki magukat. Ezt az értelmezést pont azok a parlamenti képviselők kérték, akik 2013 előtt valamelyik rokonukat alkalmazták képviselői irodájukban. Azt állítják, hogy azért sértették meg a törvényt, mert nem ismerték.

A Szenátus elnöke, Călin Popescu Tăriceanu bejelentette, hogy a Képviselőház és a Szenátus következő ülésén kerül napirendre az a törvénytervezet, mely szerint többé nem lehetne összeférhetetlenséggel vádolni azokat a parlamenti képviselőket, akik 2013-ban rokonaikat alkalmazták a képviselői irodájukban. „Szavaztak a napirendre tűzésről. Az Állandó Irodák az együttes ülés napirendjére tűzéséről döntöttek. Azt még nem határoztuk el, hogy mikor kerül erre sor. Szavazás lesz a napirenden szereplő pontról”, jelentette be a Parlament vezetőségi ülésének végén Tăriceanu.

A parlamenti képviselők ezzel a kezdeményezéssel újra a törvények fölé helyezik magukat. A kezdeményezők azt állítják, ez a tilalom csak 2013-ban került be a képviselők és a szenátorok szabályzatába, ezért csak azokat a parlamenti képviselőket lehet felelősségre vonni,

akik 2013 után alkalmaztak rokonokat.

A képviselők és a szenátorok jogállásáról szóló törvényen végrehajtott módosítás valójában az összeférhetetlenség büntetőtörvénykönyvi meghatározását emelte át, amely minden köztisztviselőre érvényes, a parlamenti képviselőket is beleértve.

A büntetőtörvénykönyv szerint az összeférhetetlenség meghatározása a következő: „Egy köztisztviselő azon tette, aki szolgálati feladatai teljesítése közben olyan lépést tett vagy olyan döntés meghozatalában vett részt, mellyel közvetlenül vagy közvetve vagyoni jellegű haszon keletkezett saját maga, a házastársa, egy vérszerinti vagy házassággal szerzett, legfeljebb II. fokú rokona számára, vagy melynek révén bármilyen természetű előnyökhöz jutott, ami egytől öt évig terjedő börtönnel és a köztisztség betöltésének tilalmával büntetendő.”

Minthogy a büntetőjog szerint a parlamenti képviselők a köztisztviselőkkel azonos elbírálásban részesülnek, a büntetőtörvénykönyv 301. cikkelye mindenképpen rájuk is vonatkozott már 2013 előtt is. A képviselők és szenátorok jogállásáról szóló törvény 38. cikkelyének kiegészítése nem tett egyebet, csak megduplázta a büntetőtörvénykönyvi rendelkezést, aminek alapján több tucat parlamenti képviselő ellen folyt vizsgálat. A képviselők és szenátorok jogállásáról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat egyértelműen kijelenti, hogy 2013. augusztus 21-e előtt nem volt tiltott a rokonok alkalmazása, tehát a parlamenti képviselőket nem lehetett volna megbüntetni.

De a büntetőtörvénykönyvön kívül a 161/2003. sz. törvény is szabályozza az összeférhetetlenséget.

„A köztisztviselő összeférhetetlenségi helyzetben van, ha az alábbi helyzetek valamelyike vonatkozik rá:

a) olyan természetes és jogi személyekre vonatkozó kéréseket kell megoldania, döntéseket kell meghoznia vagy döntésekben kell részt vennie, akikkel vagyoni jellegű kapcsolatban áll;

b) olyan köztisztviselőkkel vesz részt ugyanazoknak a – törvényeknek megfelelő – bizottságoknak a munkájában, akikkel házastársi, vagy I. fokú rokonsági kapcsolatban áll;

c) saját, házastársa vagy I. fokú rokonai érdekei befolyással bírhatnak a köztisztség ellátása közben meghozott döntéseire.” 

Ez áll a közjogi méltóságok, köztisztségek gyakorlásával és az üzleti tevékenységgel kapcsolatos átláthatóság biztosításáról, a korrupció megelőzéséről és büntetéséről szóló egyes lépésekre vonatkozó törvényben.

„Ugyanaz a törvény egyeseknek áldás, másoknak átok”

„Nem lehet azt mondani, hogy 2013-ig, amíg a jogállásukban meg nem jelent ez a különleges szabály, ez a tilalom ne működött volna. Ott vannak az ANI (Országos Feddhetetlenségi Ügynökség – a szerk.) ügyei Pâslaruval, Mircea Diaconuval. 2013-ig is létezett mind a büntetőjogban, mind a közigazgatásiban. Sok esetben már bírósági határozatok is vannak, vagy még folyamatban vannak az ügyek. Lesz egy általános törvényünk, meg egy különleges törvényünk, mely egy bizonyos kategóriát felment a felelősség alól. A törvény előtti egyenlőséget pedig nyugodtan elfelejthetjük. Ugyanaz a törvény egyeseknek áldás, másoknak átok. Ez egyértelműen alkotmánysértő”, mutatott rá Elenina Nicuţ alkotmányjogi szakértő az Adevărulnak.

A képviselők és szenátorok jogállásának értelmezését pont azok a választottak kérték, akiket összeférhetetlenségi helyzetben találtak, mert 2013 előtt saját rokonaikat alkalmazták a képviselői irodájukban. A szociáldemokrata Ion Călinról, Iulian Iancuról, Laurenţiu Nistorról és Iuliu Nosról, valamint a liberális Mihăiţă Calimentéről van szó.

„Csak néztem, mint ostoba ember a vihar közepén”

Mihăiţă Calimente PNL-s (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) képviselő, aki 1996 óta tagja a Parlamentnek, azt mondta, hogy azért tartja szükségesnek ezt az értelmezést, mert amikor a fiát alkalmazta a képviselői irodájában, nem ismerte a törvényt.

„Nem tudtam, fogalmam sem volt róla. Beadtam a kérdéses papírt a Képviselőháznak. Igaz, hogy én írtam alá, de a jogi osztály, a személyzetis, minden, ami az alkalmazással kapcsolatos, az a Képviselőházhoz tartozik. Mondhatták volna, hogy: «Hahó, Calimente úr, nem szabad! Törvényt sértesz és nem szabad». Így aztán csak néztem ostobán. Senki sem mondta, a vihar kellős közepén találtuk magunkat. Egyetlen parlamenti képviselő sem tudott róla, mert nagyon kicsi összegekről volt szó. Ha tudtam volna, belementem volna ilyesmibe? Isten őrizz!”, ezzel a magyarázattal szolgált nekünk Mihăiţă Calimente.

A képviselő elismeri, hogy a fia valójában a gépkocsivezetője volt. „A fiamnak 300-500 lejes fizetése volt és rajta kívül még volt öt alkalmazottam. Ő szállított Bukarest és Temesvár között, mert nem volt más. A repülőtér már nem működött”, mondta keresetlenül Mihăiţă Calimente.

Kik ússzák meg

2013 előtt mintegy 50 parlamenti képviselő alkalmazta a saját rokonát. Köztük olyanok is, mint Mădălin Voicu PSD-s képviselő, Marian Neacşu képviselő, a PSD főtitkára, Florin Pâslaru, a PSD-s képviselők vezetője, a jogi bizottság elnöke, Bogdan Ciucă ALDE-képviselő (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.), Relu Fenechiu volt közlekedésügyi miniszter.

Mădălin Voicu. A 2008–2012-es törvényhozási ciklusban képviselőként polgári jogi szerződést kötött, mellyel a menyét tanácsadóként alkalmazta a saját képviselői irodájában, ezzel megsértve a 161/2003. sz. törvény 70. és 71. cikkelyének rendelkezéseit. E szerződés alapján a menye összesen 3.302 lej jövedelemhez jutott.

Marian Neacşu. A Legfelsőbb Bíróság Ügyészségének bűnvádi nyomozati és kriminalisztikai osztályának ügyészei szerint Marian Neacşu képviselőként maga fogalmazta meg azt a kérvényt, mely arról szólt, hogy lányát, Cristina Monica Neacşut alkalmazná a saját parlamenti irodájában, majd ő ellenjegyezte azt a határozott időre szóló (2009 júliusa–2012 decembere) szerződést, amiből anyagi hasznot húzott. A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék bírái Marian Neacşu Ialomiţa megyei PSD-s képviselőt hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

Florin Pâslaru. Az ügyészek szerint Florin Pâslaru képviselőként polgári jogi szerződést kötött és később javasolta, majd ellenjegyezte azt az egyéni munkaszerződést, mellyel fiát a saját képviselői irodájában alkalmazta a 2009–2012-es időszakban, akit a Képviselőház fizetett. A legfelsőbb bíróság Florin Pâslaru PSD-s képviselőt összeférhetetlenség miatt elítélte és 2.000 lejre bírságolta.

Bogdan Ciucă. Képviselőként a 2008–2012-es időszakban polgári jogi szerződést kötött, mellyel a lánytestvérét alkalmazta referensként saját parlamenti irodájában, amivel megsértette a 161/2003. sz. törvény 70. és 71. cikkelyeinek a rendelkezéseit. Testvére a polgári jogi szerződés alapján összesen 40.956 lej bérjövedelemhez jutott.

Relu Fenechiu volt képviselő. Képviselői minőségében a 2008–2012-es időszakban polgári jogi szerződést kötött, melynek alapján a testvérét alkalmazta a saját képviselői irodájában, megsértve ezzel a 161/2003. sz. törvény 70. és 71. cikkelyeinek rendelkezéseit. Testvére a megkötött polgári jogi szerződés alapján összesen 4.051 lej bérjövedelemhez jutott.