Beke István és bandája, a székely IRA

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom cselekedetei megmutatják annak a tervnek a szakaszolt jellegét, melyet a szervezet vezetői Romániában megvalósítanak, a propagandisztikus tevékenységek megszervezésétől és lefolytatásáról a terrorista cselekményekig. Az információ abból a vádiratból származik, mellyel Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt terrorizmus kísérlete vádjával bíróság elé állították. A DIICOT (Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellenes Igazgatóság – a szerk.) kéri a Mozgalom törvényen kívül helyezését.

A DIICOT ügyészei bíróság elé állították Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt abban az ügyben, melyben azzal vádolják őket, hogy egy házilag készített robbanószerkezetet szándékoztak felrobbantani a Románia nemzeti ünnepe alkalmából Kézdivásárhelyen tartott rendezvényen. Az ügyet tárgyaló Bukaresti Fellebbviteli Bíróságnak küldött vádiratban az ügyészek azt is elmagyarázták, miként fejlődött a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tevékenysége az egyszerű irredenta jellegű tiltakozásoktól, ahol „Nagy-Magyarországot” ábrázoló táblákkal és rajzokkal jelentek meg, egészen a félkatonai struktúrákba szervezett harcosok toborzásáig és terrorista merényletek kiterveléséig. A HVIM által az utóbbi években Erdélyben kifejtett tevékenység felidézése rávilágít arra, hogy miként radikalizálódott ez a mozgalom.

A DIICOT a HVIM törvényen kívül helyezését kéri

Az ügyészek nemcsak azért a tettekért kérnek büntetést, amelyekkel Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt vádolják, hanem a HVIM megbüntetését is azzal, hogy törvényen kívül helyezik.

„Tekintettel e terület hiányos jogi szabályozottságára és a törvényi szabályozás nagyobb hatékonysága érdekében, mely a nemzeti és faji gyűlöletre uszítás megelőzése érdekében Románia területén tiltja az olyan fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező szervezetek létrehozását és jelképeik használatát, melyek korábban nem voltak tárgyai annak a törvényi vagy bírói úton érvényesített, történelmi okból történt törvényen kívül helyezésnek (pl. a fasizmus mint szervezet és szimbolisztika), a jelenlegi kereset az ügy igazságos megoldása érdekében fel fogja vetni a Románia területén jogi személyiséggel nem rendelkező «64 Vármegye Ifjúsági Szervezet» és a «Szent László Serege» egyesület bírói úton történő fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szervezetté való nyilvánítását, melyek Románia területén zajló tevékenysége és jelképhasználata a 31/2002. sz. sürgősségi kormányrendelet 1. cikkelyének hatálya alá tartozik”, szögezi le a DIICOT.

Szőcs Zoltán: „Vér nélkül nem megy!”

„A HVIM tevékenysége annak az agendának a strukturált, szervezett, szakaszolt és kitartó jellegéről tanúskodik, melyet a Mozgalom vezetői Romániában képviselnek, a propagandisztikus tevékenységek szervezésétől és lefolytatásától kezdve, az egyenruhák, jelképek és olyan üdvözlési formák („SIEG HEIL” – náci üdvözlés) és gesztusok alkalmazásán keresztül, melyek a náci mozgalomhoz való kötődést sugallják, egészen a magyar fiatalok kiválasztásáig, toborzásáig és harci szellemük fejlesztéséig, bevonva őket olyan félkatonai jellegű tevékenységekbe, „melyek célja bizalmat, erőt, fegyelmet és az irredenta ideálok beteljesedésével kapcsolatos reményt kelteni a magyar közösség tudatában”, mutatnak rá az ügyészek.

A Szőcs Zoltán által a Mozgalom tagjai számára felvázolt doktrínát ő maga foglalta össze a magyar nyelvű transindex.ro portálnak adott interjújában: „A tettek mezejére kell lépni, fizikailag ki kell harcolni mindent, vér nélkül nem lehet” (ismereteink szerint a Transindex.ro portálon nem jelent meg interjú Szőcs Zoltánnal, az idézett szövegrészlet egy eredetileg az atlatszo.hu oldalon megjelent cikkből származik, amit a transindex.ro átvett – a szerk.).

A nyomozók változást állapítottak meg a HVIM vezetőinek diskurzusában, akik a „Székelyföld” (az idézőjel a ügyészségi anyag szerint – a szerk.) közigazgatási autonómiájának megszerzéséért folytatott küzdelemről céljaik elérése érdekében fokozatosan áttértek az erőszakos cselekmények hirdetésére.

A HVIM stratégiája

A HVIM bevallott célja „Nagy-Magyarország” helyreállítása („az Apostoli Szent Birodalom helyreállítása” – a Vármegye tagjainak katekizmusa szerint) a trianoni szerződés aláírása (1920. június 4.) előtti állapotok szerint, azzal, hogy Magyarországhoz csatolnák az első világháború után elveszített területeket, e célkitűzés elérésében pedig a Kárpát-medence többi – nem magyar – etnikumát a „sovén erők” elleni „célzott csapásokkal” rá kell venni a „Korona alattvalói” státusz elfogadására.

A Mozgalom szellemi modellje, a Vármegye tagjainak Kis Katekizmusa szerint „az apostoli I. Szent László királyunk, aki a Turul dinasztiából származik” (a Turul madár megtalálható a Mozgalom által használt jelképek szimbolisztikájában).

Ugyanezen „katekizmus” szerint a mozgalom szellemi alapját és irányát a magyar „Szent Korona” tanításai adják, melyek elutasítják a liberalizmust, a demokráciát és melyek annak a magyar államnak, annak az országnak a jelképei, melyet Szent István apostoli király hagyott hátra, az idegen lakosságot pedig „olyan vendégnek tekintik, mely a magyar néppel lakik és él együtt, melynek elismeri felsőbbségét és melyet uraként elfogad”.

A „kis lépések híveként” „a Mozgalom nem egy nemzedékre jött létre, hanem évszázadokig, és ha kell, akkor évezredekig léteznie kell”, ezért:

- „a vármegye tagjainak igyekezniük kell bekerülni a helyi közigazgatás döntéshozói pozícióiba”;

- „minden tag maradjon a szülőföldjén, eresszen gyökeret és alapítson családot, legalább 3-4 gyermeket nevelve, mert különben a harcunk hiábavaló lesz”;

- „folyamatosan neveljük az utódainkat, hogy a Mozgalom évszázadok múlva is fennmaradjon, egészen addig, amíg a Fény fel nem ragyog a Kárpát-medence felett”;

- „minden tagnak kötelessége testmozgást végezni, sportolni, ügyelnie kell, hogy ne hízzon, illetve ne satnyuljon el. A férfiak számára kötelező a küzdősportok gyakorlása és a testedzés, mert támadás esetén meg kell tudnunk védeni magunkat és nem utolsó sorban, imponáló megjelenésünkkel más fiatalokat is a sorainkba vonzhatunk”;

- „éljünk harcosokként”;

- „az akciók során a jelenlévő tagoknak a HVIM pólóját, egyenruháját és zászlóját kell viselniük”;

- „a Szent Ügy győzelme és a Mozgalom egysége mindig elsőbbséget élveznek a magánérdekekkel szemben”;

- „kötelezően részt kell venni a Nemzeti Ellenállási Akadémián és legalább egyszer meg kell jelenni a «Magyar Szigeten» Zagyva György Gyula elnökletével zajló Közgyűlésen” (a sokatmondóan „Magyar Sziget”-nek nevezett, Kismaroson tartott tábor a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom gondolatainak és stratégiáinak fő laboratóriuma);

- „a Mozgalom félkatonai szárnyába – mely különálló entitásként a Betyárhadsereg tagja – be kell vonni azokat, akikben nagyobb a harci szellem és fizikailag erősebbek a többieknél”;

- „a vezetők minden utasítását, kérését végre kell hajtani. Nem csak azokat az utasításokat kell végrehajtani, melyek kedvükre vannak a tagoknak, hanem azokat is, melyekkel a tagok nem értenek egyet. Nálunk nincs demokrácia. Aki ezt nem fogadja el, az távozhat a Mozgalomból”.

A HVIM célja, mely kiderül a „HVIM esküjéből”, félreérthetetlen: „… vállalom, hogy tiszteletben tartom a Magyar Királyság hagyományait és törvényeit és hű leszek az apostoli királyok által megalkotott történelmi alkotmányhoz… még életem árán is megvédem a hazámat… ezzel az esküvel vállalom, hogy nem térek le a HVIM alapítója által meghatározott útról (a Szent Korona területeinek egyesítése – a szerz.), elfogadom a vezetők által kiszabott feladatokat, megvédem őket, akik a vezetőkkel és a Mozgalommal szemben ellenséges érzéseket táplálnak, azok az én ellenségeim is… alávetem magam a vezetőimnek. … üldözni fogom az árulókat, a hitetleneket és az ellenségeket, háborúban semmisítem meg őket, amíg meg nem kapják büntetésüket…”

A magyar szabadságharcos tankönyve

Az erdélyi HVIM vezetőinek mentora, Sebestyén-Teleki István által írt A magyar szabadságharcos tankönyvén keresztül azt a gondolatot terjesztik, mely szerint „a szabadságharcosok – az önrendelkezési jogot kikényszeríteni akarók – jelentik a lakosság harci elitjét. Az elitharcos célja – a nemzet érdekében – az, hogy visszaszerezze az elvesztett erőt! A cél az ellenség politikai, katonai és erkölcsi megsemmisítése”.

A HVIM Mozgalomnak már a neve is revizionista áthallásos, mert a „64 Vármegye” azokat a területeket jelöli, melyek a trianoni szerződés (1920) előtt „Magyarország Szent Koronájához” tartozott és romániai régiók is vannak köztük: Fehér, Arad, Bihar, Beszterce-Naszód, Brassó, Krassó-Szörény, Csík, Kolozs, Kovászna, Fogaras, Hunyad, Máramaros, Maros, Udvarhely, Szatmár, Szilágy, Szeben, Kis-Küküllő, Nagy-Küküllő, Temes és Torda.

A Sebestyén-Teleki István által A magyar szabadságharcos tankönyvén keresztül átadott „tanítások” összefoglalója a következő cselekvési irányokat tárja fel, melyeket a HVIM erdélyi tagjai a Románia területén tervezett akciók végrehajtása érdekében vesznek át és sajátítanak el:

- „Ahhoz, hogy hosszú távon és hatékonyan fel lehessen építeni egy polgári engedetlenségi mozgalmat egy állam ellen, struktúrákat kell létrehozni, melyeket érintetlenül kell megőriznünk és állandó jelleggel új tagokat kell mozgósítanunk. A mozgalom elindulása kemény, következetes, kitartó és rendkívül összetett tevékenységet feltételez, melynek eredménye a szervezettségnek olyan foka, melynek mozgása sohasem akadályozható meg a célok elérése előtt”;

- „A civil ellenállási mozgalom célja a felszabadítási gerillaháború előkészítése. A gerillaháború elhúzódó jellegű háború, melyet általában azok a népek alkalmaznak, melyek elvesztettek egy reguláris hadsereggel folytatott háborút, de a függetlenségi harc iránti hitük lehetővé teszi az ellenállás megszervezését és felszabadító harcok kirobbantását”;

- A „civil ellenállási mozgalom feladatai” között van: „a végső győzelembe vetett hit megőrzése”; „fegyverek és lőszerek felhalmozása és elrejtése”; „a passzív ellenállás és a szabotázs megszervezése”; „merényleteket elkövető csoportok megszervezése”; „harcoló csoportok kialakítása”;

- „Az ellenállási mozgalomban való részvételre csak a nagy gonddal kiválasztott egyének felelnek meg, mert képeseknek és eltökéltnek kell lenniük szabotázsok, meglepetésszerű támadások stb. elkövetésére. A tervezésben csak kevés embernek kell részt vennie, csak amennyi feltétlenül szükséges. A művelet sikere a konkrét részletekre vonatkozó titok megőrzésétől függ. Az előkészületekben résztvevőknek nem kell tudniuk magáról az akcióról”; („a kérdéses Frontnak még V. J. és Bandus lehet a tagja (másokat nem kell bevonni”);

- A fontos dolgokat a beszélgetés végén kell elmondani „madárnyelven”. A „madárnyelvben” ártatlan leírásokat és egyszerű kifejezéseket használsz” („a pizza receptje”);

- A gerillacsapatok meglepetésszerűen hajtják végre a legdurvább, a leggyakrabban fegyveres, robbanószeres támadásokat;

- A „Szabotázs” fejezetben a következők leírása szerepel, példákkal: „Az úthálózat szabotálása”; „Útakadályok létrehozása”; „Meglepetésszerű támadás egy jármű ellen”; „Járművek megsemmisítése”; „A telefonhálózat szabotálása”; „Az áramhálózat szabotálása”; „A transzformátorállomás megtámadása”; „A vasútvonalak szabotálása”; „A villamosvezetékek szabotálása”; „A sínek meggyengítése”; „A sínek felrobbantása”; „A vonalmegszakítás taktikája”; „A vasúti hidak felrobbantása”.

Az IRA terroristái és a krími „zöld emberkék” az ihletadók

A HVIM vezetőinek volt honnan ihletet nyerniük, amikor a szavakról áttértek a tettekre, vagyis a terrorista akciókra. Ennek megfelelően a HVIM együttműködési kapcsolatokat tart fenn hasonló típusú külföldi szervezetekkel, mint például az IRA katonai szárnyát felügyelő "Mozgalom a 23 Észak-Írországi Vármegye Szuverenitásáért” alakulattal, valamint olyan Romániával szemben ellenséges szervezetekkel, melyek nyíltan a területi feldarabolásért küzdenek: Bolgár Nemzeti Mozgalom – VMRO, a moldovai Nemzeti Demokrata Mozgalom (MND), mely számára a moldovaiság olyan etnikai-kulturális elképzelés, mely szerint a moldovaiak különálló, a romántól különböző etnikum és melynek célja elősegíteni a Prut és Dnyeszter között román lakosság eloroszosítását.

Nem véletlen, állítják az ügyészek, hogy a HVIM által Románia területén szervezett eseményekre meghívták és felszólalásra kérték a katalóniai, észak-írországi vagy baszkföldi szélsőjobboldali mozgalom tagjait, melyek olyan régiók, ahol hangsúlyosan jelen van a szélsőséges/terrorista kérdéskör (az említett régiókban a fegyveres harcot is vállaló szervezetek többsége szélsőbaloldali – a szerk.).

A HVIM tagjai különféle nemzetközi tényezőkhöz fordultak, hogy erőszakkal oldják meg „Székelyföld” kérdését, ugyanúgy, ahogy az a Krím-félszigeten történt, ahol Oroszország által küldött „zöld emberkék” foglalták el a tartományt.

Ebben a kontextusban 2014 folyamán az erdélyi HVIM Facebook-oldalán közzétettek egy Oroszország hazafias támogatása című közleményt. A dokumentumban támogatásukról és szolidaritásukról biztosítják az ukrajnai oroszbarát szeparatistákat. „A nyugati liberális elvekkel ellentétben és az igazság jegyében támogatjuk a szabadságukért harcoló oroszokat! Kijelentjük, hogy Kárpátalja nem Ukrajna, Székelyföld nem Románia! Szabadságharcosokká kell válnunk és a Kelet lándzsahegyeként kell harcolnunk a függetlenségünkért!”, állt a közleményben.

„Szabadidős tevékenységek”

A HVIM tagjai elsajátították a Sebestyén-Teleki István által A magyar szabadságharcos tankönyvén keresztül átadott „tanításokat” és háborúra készülnek.

Amikor meghallgatása során az erdélyi HVIM tagjai által Erdély elszigetelt és erdős térségeiben végzett csoportos edzőtevékenységekről (fizikai gyakorlatok, küzdősportok, katonai fegyverek másolatával végzett gyakorlatozások stb.) kérdezték, Szőcs Zoltán kijelentette: „Személy szerint két ilyen gyakorlaton voltam. Beke István rendelkezik egy gyakorlóhellyel Esztelneken. Kimegyünk az erdőbe, hogy megismerjük a környezetet, az erdőben alszunk, focizunk, kézzel halászunk, megtanulunk tájékozódni és csodálni a természetet. Ezekhez a tevékenységekhez ilyen feliratú ruhákat hordunk: „Harcosok”, „Nagy-Magyarország”, Székelyföld”, „Magyarország címere.”

A HVIM tagjai az ilyenfajta „szabadidős” tevékenységek ürügyén félkatonai típusú edzéseket végeznek erdős és nehezen megközelítő térségekben, túlélési technikákat gyakorolnak, felmérik azokat a stratégiai pontokat, ahova vissza lehet vonulni, ha jelentős konfliktus robban ki Románia területén, a terrorista típusú sejtek szervezési mintáját követő titkos tevékenységek elhárítási védelmének módozatait gyakorolják, állítják a DIICOT ügyészei.

Mi a HVIM

A „Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom” az egyik legaktívabb revizionista, irredenta, rasszista, idegengyűlölő, antiszemita és románellenes szervezet, mely a Kárpát-medence szintjén a magyar etnikumú ifjúságot a magyar állam identitási-nemzeti értékeihez való tartozás szellemében neveli.

A mozgalmat 2001 áprilisában alapította Toroczkai László a magyarországi Szegeden. A Mozgalom ultranacionalista, szélsőséges, idegengyűlölő és románellenes jellegének kifejezőjét, Cseresznyés Pált, akit 10 éves börtönbüntetésre ítéltek az 1990. március 19–21-i marosvásárhelyi véres események miatt, Toroczkai László mandátuma alatt a HVIM tiszteletbeli elnökének jelölték. Cseresznyést a „megszállt” területeken élő magyarok „szabadságáért” folytatott harc nemzeti jelképeként használták fel.

A HVIM jelenleg Kolozs, Kovászna, Hargita és Maros megyékben tevékenykedik – a Kovászna megyei kézdivásárhelyi sejtet tartják a Mozgalom romániai területi struktúrái közül a legaktívabbnak és legoffenzívabbnak.

A HVIM-nek nemcsak román etnikumú célpontjai vannak. A „64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom” cigányok és zsidók elleni kampányt indított Erdélyben, harcra mozgósító üzeneteket tartalmazó röplapokat osztogatva „a cigánybűnözés megfékezése érdekében, a földeket felvásároló zsidók és a bábpolitikusok ellen”.

Ezt az akciót még a magyar nyelvű sajtó is elítélte, mely úgy vélekedett, hogy „(…) az ifjúsági mozgalomnak újra kellene gondolnia az üzenetet, elemeznie kellene, hogy joga van-e a saját otthonunkban uszítani olyan röplapokkal, melyek ártanak a közösségünknek, melyek semmi mást nem generálhatnak, csak neofasiszta propagandát”.

A címet a szerkesztőség adta. Fotó: Facebook