Idén Szilágyi Domokos verseit mondják Kolozsváron.
Május 12. és 15. között zajlik a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, ennek a záróeseménye négy éve a Hangzó csoda, a közösségi versmondás.
Idén hatodszorra rendezik meg a közösségi versmondó eseményt, a főszereplők egyrészt Szilágyi Domokos, másrészt azok, akik május 15-én vasárnap elmennek a kolozsvári Potaissa (Fogoly) utcába és 20 órától közösen elmondják a költő négy-öt versét. Nem kell előre megtanulni semmit, a résztvevők a helyszínen megkapják a verseket.
A Hangzó csodát 2011-ben találta ki Balázs Attila tordaszentlászlói református lelkész és Molnár Levente kolozsvári színész, később csatlakozott hozzájuk Szilágyi Szabolcs újságíró, a Kolozsvári Rádió munkatársa.
„A Hangzó csoda lényege a csoda, ami mindig megtörténik, amikor versszerető emberek egymásra figyelnek” – mondta a Főtérnek Szilágyi Szabolcs. Igaza lehet, mivel az eseményen minden évben száznál is több ember mondja együtt a verset húsz-huszonöt percen át. Az előző években Dsida Jenő, Kányádi Sándor, Weöres Sándor, László Noémi és Demény Péter verseit mondták, hol a Farkas utcában, hol Mátyás király szülőháza előtt, hol a Bánffy-palota udvarán.
A szervezők idén arra biztatják a részt venni szándékozókat, hogy gyúrjanak az eseményre, készítsenek egy videót, amelyen verset mondanak, majd osszák meg a Hangzó csoda Facebook-oldalán vagy küldjék el üzenetben.

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.