Abszolút premier: az EU válaszol a hibrid háborúra

Az Európai Bizottság és a (külügyi és biztonságpolitikai – a szerk.) főképviselő Brüsszelben elfogadott egy közös keretet a hibrid fenyegetések kivédésére és az EU, a tagállamok és a partnerországok ellenálló képességének megszilárdítására. Egyidejűleg fokozzák az együttműködést e fenyegetések kivédésében a NATO-val.Az EU és a tagállamok az utóbbi években – áll a sajtóhoz eljuttatott dokumentumban – egyre inkább ki voltak téve a hibrid fenyegetéseknek, melyek egy bizonyos régió vagy állam destabilizálását célzó ellenséges cselekedetekből álltak.

Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette:

„Az utóbbi években drámaian megváltozott a biztonsági helyzet. A hibrid fenyegetések fokozódásának voltunk tanúi az EU határainál. Határozott igény merült fel arra, hogy az EU biztonságforrásként ehhez igazítsa és javítsa képességeit. Továbbra is erősíteni kell a belső és külső biztonság közötti kapcsolatot. Ezekkel az új javaslatokkal meg akarjuk erősíteni azon képességünket, hogy kivédhessük a hibrid természetű fenyegetéseket. Ennek keretében a NATO-val folytatott együttműködést és koordinálást is fokozni fogjuk.”

Elżbieta Bieńkowska belső piaci, ipari, vállalkozás és kkv-kért (kis- és középvállalkozások – a szerk.) felelős biztos kijelentette:

„Az EU-nak olyan biztonságforrássá kell válnia, mely képes alkalmazkodni, előrelátni és reagálni azoknak a fenyegetéseknek a változékony természetéhez, melyekkel szembesülünk. Ez azt jelenti, hogy meg kell erősítenünk a belső ellenálló képességet és biztonságot, és ezzel egyidejűleg fokoznunk kell a felerősödő külső fenyegetések kivédésére vonatkozó képességeinket. E keret alapján

közösen lépünk fel a közös hibrid fenyegetések kivédése érdekében.

Konkrét javaslatokat teszünk arra, hogy az Unió és a tagállamok fokozzák együttműködésüket a biztonság és a védelem terén, javítsák ellenálló képességüket, kezeljék a stratégiai sebezhetőségeket és koordinált választ készítsenek elő.”

A közös keret átfogó megközelítést tartalmaz, melynek alapján javítani lehet a közös választ azokra a kihívásokra, melyek elé a hibrid fenyegetések állítják a tagállamokat, a polgárokat és Európa kollektív biztonságát. Ez a hibrid fenyegetések hatásának kivédése és enyhítése érdekében koordináltabb módon egyesíti a releváns szereplők, politikák és eszközök együttesét. A közös keret alapját a Bizottság által 2015 áprilisában elfogadott biztonságra vonatkozó európai agenda képviseli, valamint az olyan ágazati stratégiák, mint az EU kibernetikai biztonsági stratégiája, az európai energiabiztonsági stratégia és az Európai Unió tengeri biztonságra vonatkozó stratégiája.

A közös keret egyesíti a meglévő politikákat és huszonkét operatív akciót javasol, melyek célja:

* az érzékenység fokozása, a tagországok közötti információcserére szakosodott mechanizmusok bevezetésével és az EU stratégiai kommunikációt szolgáló lépéseinek koordinálásával;

* az ellenálló képesség megerősítése, az olyan potenciálisan stratégiai és kritikus ágazatok kezelésével, mint amilyen a kibernetikai biztonság és a kritikus infrastruktúrák (energia, közlekedés, világűr), a pénzügyi rendszer, a közegészségügy védelmével és az erőszakos szélsőségesség és a radikalizálódás visszaszorítására irányuló erőfeszítések támogatásával;

* a válságok előrejelzése, megválaszolása és a helyreállítás, kiterjedt és súlyos hibrid támadás esetén követendő hatékony eljárások meghatározásával, illetve a szolidaritási záradék (az EUMSz 222. cikkelye) és a kölcsönös védelmi záradék [az EUSz 42 cikkelyének (7) bekezdése] alkalmazhatóságának és gyakorlati hatásainak elemzésével;

* az EU és a NATO, valamint más partner szervezetek közötti együttműködés fokozása a hibrid fenyegetések kivédésére irányuló közös erőfeszítés részeként, tiszteletben tartva az egyes szervezetek specifikus döntéshozatali folyamatának bevonhatósága és autonómiája elveit.

A keretet úgy alakították ki, hogy olyan szilárd alapot képezhessen, melynek segítségével a tagállamok kollektív módon védhetik ki a hibrid fenyegetéseket, egy egész sor EU-s eszköz és kezdeményezés támogatásával és a szerződések teljes potenciáljának felhasználásával.

A hibrid fenyegetések olyan tevékenységek kombinációját jelentik, melyekben gyakran ötvöződnek a konvencionális és a nem konvencionális módszerek, amelyeket koordinált módon alkalmazhatják állami és nem állami szereplők, megmaradva a hivatalosan kihirdetett hadiállapot szintje alatt. Ezeknek nemcsak egy közvetlen kár okozása és a sebezhetőségek kihasználása a céljuk, hanem

a társadalmak destabilizálása és bizonytalanság keltése is

a döntéshozatali folyamat obstruálása érdekében.

A hibrid fenyegetések kivédése az esetek nagy részében nemzeti hatáskörbe tartozik, a fő felelősség pedig a tagállamokra hárul. Ennek ellenére az Európai Bizottság és a főképviselő, Mogherini által ma bemutatott közös keretnek az a célja, hogy támogassa az EU tagállamait és a partnereiket a hibrid fenyegetések kivédésére irányuló erőfeszítéseikben és növelje ellenálló képességüket, amikor ilyenfajta fenyegetésekkel szembesülnek, a múltbélinél hatékonyabban módon hangolva össze az európai és nemzeti eszközöket. Ezen kívül az EU sok tagállama közös fenyegetésekkel szembesül, melyek határokon átnyúló hálózatokat vagy infrastruktúrákat érinthetnek. A keret megfelel Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök politikai irányvonalainak, aki kihangsúlyozta, „erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy Európa erősebbé váljon biztonsági és védelmi téren”. Ezen kívül a keret teljesíti a Külügyi Bizottság 2015. május 18-i azon kérését, hogy javasoljon lépéseket a hibrid fenyegetések kivédésére.

A hibrid háború fenyegetéseire válaszoló közös európai cselekvésekre vonatkozó javaslatok közül az egyik legfontosabb (az Európai Bizottság és a főképviselő támogatásával) a tagállamokhoz intézett felkérés, hogy

„végezzék el a hibrid kockázatok elemzését

a meglévő fő sebezhetőségek feltárása érdekében… melyek potenciális fenyegetést jelenthetnek az európai struktúrákra és infrastruktúrákra nézve”.

Nagyon érdekesnek ígérkezik egy ilyen típusú fenyegetésekre vonatkozó – amerikai mintát követő – közös elemzőközpont, az EU Hybrid Fusion Cell létrehozása, mely egy már létező struktúra, az EU Intelligence and Situation Centre keretében fog működni. Az lesz a feladata, hogy „minősített és nyílt forrásokból származó információkat, a hibrid fenyegetésekre vonatkozó mutatókkal és riadójelekkel specifikusan kapcsolatos adatokat fogadjon, elemezzen és juttasson el az összes tagnak”.

Létrehoznak egy „hibrid fenyegetésekre adott reakciókkal foglalkozó kutatási központot” is, melynek az lesz a feladata, hogy „megszervezze a hibrid háborús stratégiák alkalmazási módjának értékelését, hogy ezáltal elősegíthesse új elképzelések és technológiák kidolgozását az európai ipari szektorban… hozzájárulva az EU-n belüli nemzeti politikák, doktrínák és elképzelések egyesítéséhez”.

Ebben a kontextusban rendkívül fontos az a javaslat is, mely szerint ki kell dolgozni egy „sor közös eszközt, többek között olyan specifikus mutatókat is, melyekkel javítható a kritikus infrastruktúrák védelme”, „a közlekedési szektorban növekvő fenyegetések figyelemmel kísérésével, a meglévő jogrend szükség szerinti kiigazításával” párhuzamosan. A javaslat külön alfejezettel rendelkezik a jelenlegi helyzetre vonatkozóan (ahogy a hamarosan megjelenő másik keretdokumentummal is,  Space Strategy and European Defence Action Plan címen), melyet a légiközlekedéssel kapcsolatos berendezések védelmének szenteltek.

Ezzel eljutunk a rendkívül fontos javaslatot tartalmazó fejezethez: „A főképviselő… az Európai Bizottsággal együtt terveket fog javasolni a védelmi képességek alkalmassá tételére és az EU e területtel kapcsolatos relevanciájának növelésére, különösen annak érdekében, hogy válaszolni tudjon

a valamelyik tagállam vagy tagállamok csoportja elleni hibrid fenyegetésekre”,

mely megfogalmazás, még ha ilyen kezdetleges módon is, a washingtoni szerződés közös védelemre vonatkozó híres megfogalmazására emlékeztet. Ami azért érdekes, mert közben egy jövőbeni nagyon szoros együttműködést emlegetnek a NATO-val… ami látható is a kibernetikai fenyegetések elleni védelemnek és egy kibernetikai támadás katasztrofális következményei megelőzésének szánt alfejezetekben.

A dokumentumot az Európai Parlament fogja megvitatni és végső formáját az Európai Tanácsban fogadják el. Nehezen elképzelhető, hogy ellenvetésekre kelljen számítani. A sorsdöntő kérdés az, hogy a tagállamokban – legalább most – lesz elég bölcsesség és politikai akarat belevágni egy rendkívül kiterjedt folyamatba, mely valójában az első kísérlet az európai biztonság közös státuszának meghatározására. De helyesebben ezt „európai biztonságnak és túlélésnek” kellene neveznünk. Majd meglátjuk…

Az alcímeket a szerkesztőség adta.