És megvan az első román Oscar!!!
Egy ország nyúl a távirányítóért. Vigyázat: HUMORVESZÉLY!
Az Amerikai Filmakadémia legtitkosabb belső döntnökeit könnyekig meghatotta a távoli Románia lelkes médiahadjárata (a legszebb gyöngyszemek itt és itt), amelyet Ladislau Nobilu Excelentu filmrendező Fiul lui Sauilă (Saul fia) című, román kisebbségi részvételű játékfilmjének Oscar-díja indított el. (Aki esetleg lemaradt volna róla: a filmben két dák színész is szerepel, nevezetesen Levante Capra és Levante Orban.)
A meghatottságon túl az illetékesek igen örvendetes döntést is hoztak. „A minőség és a lelkesedés előtt fejet kell hajtanunk. Úgy határoztunk, ad hoc díjat alapítunk, mégpedig a mindenkori legjobb külföldi film mindenkori legjobb román mellékszereplőjének”, jelentette ki Saul Sonson, a kuratórium románügyi bizottságának szóvivője.
A plusz egy aranyszobrocska rekordidő alatt elkészült, egy 3D-nyomtató segítségével. Közben – tekintettel arra, hogy Levante Capra épp nem ért rá, mert valami magyar film díjazásán vett részt – magánrepülőt küldtek Bogdan Diaconu román színészért, aki épp időben érkezett Hollywoodba, hogy átvehesse a nem neki szánt, de róla is szóló díjat. Gratulálunk!
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden
Több millió ember nyugdíját rosszul számolták ki – derül ki egy vizsgálatból, amit a nyugdíjpénztárnál végeztek.
Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.
Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Több száz liter gázolajat lopott, és sokáig azt hitte, megúszhatja, de tévedett
Öt házkutatást tartottak pénteken Dicsőszentmártonban és Gernyeszegen egy minősített lopás miatt indult nyomozás keretében, egy 27 éves férfit őrizetbe vettek.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
