Menekültválság – több balkáni útvonal létezik

A visegrádi csoport segíteni akar Macedóniának lezárni a görög határt. Ezzel más útvonalak válnak relevánssá a menekültek számára Balkán-szerte: Mit választanak? 

Jelenleg a balkáni útvonalon keresztül jut el a legtöbb menekült Európába. Ennek ellenére egyre több EU-állam be akarja csatornázni, vagy éppenséggel le akarja állítani őket. Az informális „cselekvők koalíciója” 2015 nyara óta olyan terven vitázik, mellyel közvetlenül Törökországból osztanák szét az EU-államok között a menekülteket. Ebben Németország, Belgium, Finnország, Görögország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Svédország, Portugália, Szlovénia és Franciaország vesz részt.

Ezzel szemben a visegrádi csoport a határokat akarja lezárni: Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia határt (értsd: határkerítést – a szerk.) akarnak húzni Görögország és a többi balkáni állam között. Személyzettel is segíteni akarják az érintett balkáni államokat.

A hideg és a nyugtalan tenger ellenére idén csaknem 80.000-en érkeztek Törökországból a görög szigetekre. Tavasszal a számuk valószínűleg tovább fog nőni. A csúcsidőszakban, tavaly októberben és novemberben naponta 10.000 ember érkezett. Merre haladnak majd a menekültek, ha Macedónia lezárja a déli határát, ezzel éppen a legnépszerűbb útvonalat?

A Macedónián áthaladó fő útvonal

Macedónia jelenleg a görög határ mentén húzódó kerítését fejezi be: 2,5 méter magas kettős kerítésről van szó, Magyarország ajándéka, melynek már van tapasztalata e téren. 37 kilométert zárnak le a Varda völgye mentén, a „kritikus övezetben”, állítják a Szkopjéból érkező hivatalos információk. A hatóságok a természetes határban is bíznak, mert keleti és nyugati irányban a terep nehezen járható a hegyek és a tavak miatt. Ezen kívül ott a visegrádi államok csapatai is járőröznek, macedón kollégáikkal együtt.

2015 novembere óta csak a szíriai, iraki és afganisztáni menekülteket engedik át a balkáni útvonalon. Őket háborús menekülteknek tekintik. Sokan mások, többségükben észak-afrikaiak, magrebiek hamis útlevéllel, vagy a zöldhatáron, csempészek segítségével akarnak átjutni a macedón határon. De még a beengedett menekülteknek is egyre többet kell várakozniuk a görög benzinkutaknál és táborokban: Macedónia naponta legfeljebb 2.000 menekültet enged be.

A Bulgárián keresztül vezető útvonal

A tavaly Szerbián áthaladt menekültek nagyjából 9 százaléka nem Macedóniából érkezett, hanem Bulgáriából. Ezt az információt a szerb Večernje novosti közölte, egy belgrádi civil szervezetet, a Menedékkérőket Segítő Központot idézve. Ami azt jelenti, hogy több tízezer menekült Bulgárián keresztül érkezett Nyugat-Európa felé. Térképen ez az útvonal még vonzóbbnak is tűnik: Bulgária és Törökország között 240 kilométeres szárazföldi határ van, melyen csak bizonyos szakaszokon van a bolgár oldalon kerítés. Az Isztambulon és a határvároson, Drinápolyon (Edirne) áthaladó menekülteknek nem kell átkelniük az Égei-tengeren és a csempészeknek sem kell kifizetniük 1.200 dollárt.

De ez a változat is problémás. Elterjedt a híre, hogy a bolgár rendőrség brutálisan bánik a menekültekkel. Ezeket az ügyeket olyan emberjogi szervezetek derítették fel, mint amilyen a Pro Asyl. A menekülteket információkkal ellátó egyik honlapon Bulgária az első az elkerülendő országok listáján. A DW riporterei is találkoztak olyan menekültekkel, akik a bolgár rendfenntartó erők által elkövetett verésekről, megalázásokról és lopásokról számoltak be. Tavaly októberben egy rendőr a török határnál agyonlőtt egy afgán menekültet. A csempészek megpróbálják lefizetni a rendőröket, hogy behozhassák a menekülteket az országba. A Wall Street Journal novemberben arról írt, hogy a csempészek naponta 500 embert hoznak Szerbiába. Ennek a szolgáltatásnak az ára akár a 2.700 dollárt is elérheti.

A keleti balkáni útvonal

Romániába eddig jóval kevesebb menekült érkezett, mint a szomszédos országokba, ebből következik aztán az illegális határátlépés területén tapasztalható kreativitás is. Januárban 60 pakisztánit, irakit, marokkóit, afganisztánit és szomáliait tartóztattak le, akik át akartak kelni a határon.

Tavaly júniusa óta több tíz olyan migránst fogtak el, akik a két Duna-hídon vagy ritkábban csónakokon akartak átkelni Romániába. A hatóságok Ukrajna és Moldova Köztársaság felől érkező menekültekről is beszélnek – zömmel Közép-Ázsiából menekülő afgánok. A menekültek következő szakasza Magyarország lenne.

De Budapest ezt az útvonalat is le akarja zárni, többször is kijelentve, hogy kerítést akar kiépíteni a román határ mentén. Ez lenne Orbán Viktor kormányának legnagyobb ilyen jellegű építkezése. Mert a Romániával közös 443 kilométeres határ jóval hosszabb, mint a Szerbiával (151 km) és a Horvátországgal (329 km) meglévő, ahol már épültek ilyen kerítések.

Az adriai útvonal

„Albánián keresztül már megjelentek új útvonalak. Onnan Montenegrón és Horvátországon haladnak át, amit el szeretnénk kerülni.” Ezt január végén nyilatkozta Ranko Ostojić volt horvát belügyminiszter. Ő volt az első politikus, aki megemlítette az Adriai-tengeren áthúzódó útvonalat. Addig több találgatás volt: „Télen új útvonalra számítunk, a Földközi-tenger partvonala mentén és Montenegrón keresztül”, mondta szeptemberben Anđelko Milardović horvát migrációügyi szakértő, akit a Jutarnji list kiadvány idézett. A magyarázat az volt, hogy a part mentén enyhébb az időjárás, mint a Balkán szívében. De több határon kellene átkelni, mert Görögországon, Albánián, Montenegrón, Horvátországon és Szlovénián kívül Boszniának is van kijárata az Adriai-tengerre.

De eddig szinte senki sem választotta ezt az útvonalat. Ezt Montenegró kormányfője, Milo Đukanović is megerősítette a DW-nek adott interjújában. „Minden struktúrát felkészítettük arra az esetre, ha megváltozik a főútvonal”, mondta. Felelősségteljes tagjelöltként végre szeretnék hajtani Brüsszel menekültekkel kapcsolatos politikáját. De milyen politikát? Đukanović ezt nem említette.

A koszovói útvonal

Ha egy adott pillanattól kezdve a menekülteknek el kell majd kerülniük Macedóniát, akkor az Albánián és Koszovón keresztül Szerbiába vezető útvonalat is választhatnák. Szerbia még nem ismeri el Koszovó függetlenségét. Ezért aztán a szerb politikai elit nehézségekbe fog ütközni a volt déli tartományával meglévő határ ellenőrzésében. A szakértők viszont kevésbé tartják valószínűnek ezt az útvonalat.

Még nem lehet tudni, mi lesz a kedvelt útvonal a jövőben. Az EU-csúcs döntő hatású lesz. A kormányfők egységes menekültügyi politikáról fognak dönteni.

Fotók: theatlantic.com, dw.com