// 2026. október 20., kedd // Vendel

Berlin: tessék csak folytatni a schengeni csatlakozási akciót!

// HIRDETÉS

Igaz ugyan, hogy közbeszólhat egy kis határellenőrzés itt-ott, de ez csak ideiglenes. Szóval nem feladni!

Michael Roth, a berlini Szövetségi Külügyi Iroda Európáért felelős államminisztere az Adevărulnak adott interjújában kitér Németország szerepvállalására a román politikában, a korrupcióellenes harcra, a Schengen-övezet jövőjére és a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozására is.

A berlini Szövetségi Külügyi Iroda Európáért felelős államminisztere múlt héten Bukaresten tartózkodott, ahol Klaus Johannis elnökkel és Dacian Cioloş kormányfővel találkozott.

Michael Roth a 2013-ban az (Angela Merkel által vezetett) CDU-val és a bajor CSU-val együtt „nagykoalíciót” létrehozó Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) tagja. A 45 éves Roth 2013 decembere óta, a harmadik Merkel-kabinet tagjaként tölti be az Európáért felelős államminiszteri tisztséget. Ugyanakkor Roth a Franciaországgal zajló együttműködés berlini szövetségi biztosa is.

Riporter: A 2012 nyarán zajlott romániai politikai válság idején Németország volt az egyik leghangosabb. Támogatja, hogy Németország ilyen aktív szerepet töltsön be a romániai politikai színpadon?

Michael Roth: Országainkat bizalmon alapuló szoros kapcsolatok kötik össze. Németország segítséget és támogatást nyújtott Romániának az EU felé vezető útján. Azt akarjuk, hogy Románia jelentős szerepet töltsön be az Európai Unióban, olyan Európa-párti erőként, mely hozzájárul az európai konstrukció meghatározásához.

Nyilvánvaló, hogy a románok változásokat akarnak az országukban. Látogatásom során a kormány képviselőivel folytatott megbeszéléseim során meggyőződtem arról, hogy a jelenlegi kormány eltökélten folytatni akarja Románia fejlődésének folyamatát.

Németország továbbra is kész támogatni Romániát, ha ezt igénylik és szükséges: egy reformokat és modernizálást illetően tartós pályán haladó Románia mindnyájunk érdeke, az EU-nak is, és főleg a román állampolgároknak.

Hogyan látja a Schengen-övezet jövőjét? Folytassa-e Románia a csatlakozási erőfeszítéseket, tekintettel azokra a változásokra, melyeken a bevándorlók által okozott válság miatt a Schengen-övezet átmegy?

Schengen Európa egyik legnagyobb sikertörténete. Schengen több mint 30 éve a szabadságot, a cseréket és a megértést jelképezi a kontinensünkön. Az euró mellett a határellenőrzés megszüntetése az európai integráció legnyilvánvalóbb és leginkább kézzelfogható sikere. Sikeresen meg kell védenünk Schengent. Következésképpen a belső határellenőrzés egyes államok általi bevezetése csak ideiglenes, de a menekültek jelenlegi helyzetére való tekintettel – sajnos – elkerülhetetlen lépés lehet.

És éppen azért, mert Schengen megvédendő európai eredmény, Románia kormánya továbbra is a szükséges feltételek teljesítésén dolgozik, hogy szintén részévé válhasson a Schengen-övezetnek. És ezzel kapcsolatosan Románia tudja, hogy partnerként számíthat Németországra, amit én magam is kihangsúlyoztam a múlt héten Bukarestben folytatott megbeszéléseim során.

Az EU szintjén dicsérik a Románia által az utóbbi években tett korrupcióellenes erőfeszítéseket. De belpolitikai téren a politikusok, az üzletemberek és az általuk ellenőrzött sajtószervezetek folyamatosan támadják az igazságszolgáltatást. Ezek a támadások kívülről is láthatók, Románia EU-n belüli partnerei tudnak erről a jelenségről?

Románia az utóbbi években figyelemre méltó haladást ért el a korrupció elleni harcban és a jó úton halad. Ezt, nem utolsó sorban, az Európai Bizottság által az úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében nemrég kiadott jelentés is bizonyítja. A kormány határozott ígérete is fontos, hogy a jövőben is tartani fogja ezt az irányt.

A Johannis elnökkel és Cioloş kormányfővel folytatott megbeszéléseim során az volt a benyomásom, hogy a kormány tökéletesen tisztában van a rá háruló feladatok nagyságával. De egy ilyen ígéretes fejlemény nem jelent automatizmust, nem magától értetődő. Nagyon fontos, hogy az eredmények tartósan és visszafordíthatatlanul jelentkezzenek a társadalom minden területén. A Colectiv klubnál történt szörnyű tragédia utáni tüntetések bebizonyították, hogy a romániai civil társadalom egyértelműen a korrupció megszüntetését kéri.

Támogatják, hogy a Moldovai Köztársaság a közeljövőben csatlakozzon az EU-hoz?

Az Európai Unió 2014 júniusában társulási megállapodást írt alá a Moldovai Köztársasággal. Ez politikai társulást és gazdasági integrálódást nyújt az EU-val, mélyreható reformokért cserébe: a korrupció visszaszorítása, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás reformja, a gazdaság modernizálása és sok más. Ezeket a reformokat következetesen kell megvalósítani.

Azok az eredmények, melyeket Moldova képes lesz elérni, döntő módon befolyásolják majd az ország európai pályájának jövőbeni alakulását. Jelenleg a társulási megállapodás és a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtása fontos. A közeljövőben nincs napirenden az EU-hoz való csatlakozás. Egyértelmű a célkitűzésünk, minden – gazdasági, kulturális és politikai – téren fokozni akarjuk az együttműködésünket. Ehhez kiváló lehetőségeket nyújt a társulási megállapodás.

Önök szerint miként oldható meg a jegelt transzdnisztriai konfliktus?

Az EBESZ 2016-os német elnökségének elsődlegességei között szerepel az is, hogy előrelépéseket kell elérni a transznisztriai konfliktusban. Az EBESZ német elnöksége nevében egy német diplomata, Meier-Klodt nagykövet foglalkozik majd ezzel a konfliktussal. Jelenleg arra kell összpontosítanunk, ami megvalósítható és nagyon gyakorlatias ügyekben kell elősegítenünk a haladást: mi a Dnyeszter két partja között kapcsolatok megerősítését és bizonyos kiegészítő, bizalomerősítő lépések szorgalmazását tartjuk elsődlegesnek, melyeknek elsősorban az ebben a régióban élő emberek életét kell megkönnyíteniük.

Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy hozzá kell járulni a gazdaság felélénkítéséhez és ezáltal az egész régió stabilizálásához. A konfliktus teljes körű, méltányos és fenntartható megoldása csak a washingtoni, brüsszeli, moszkvai, kijevi nemzetközi partnerekkel és – természetesen – Moldova szomszédjával, Romániával folytatott szoros együttműködéssel lehetséges. Jó jel, hogy a chişinăui és tiraszpoli hivatalosságok elismerik a tárgyalási folyamat fontosságát. A végén olyan megoldást kell találnunk, mely a Moldovai Köztársaság szuverenitásán és területi integritásán alapul, Transznisztriának biztosított különleges jogállással.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére
Székelyhon

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére

Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS