George Friedman szerint a világ nemigen tud mit kezdeni egy kiszámíthatatlan Európával.
Az Európai Unió becsődölt, de nem világos, hogy mi az alternatívája. Ez George Friedman amerikai politikai elemző, a Stratfor ügynökség alapítójának a véleménye.
Állítása szerint az amerikaiak azt tapasztalják, hogy kudarcot vallott a bevándorlók ügyének megoldása, de ez szerintük nem jelentős ügy, tekintettel arra, hogy a lakosság kevesebb mint 0,5 százalékának átköltözéséről van szó.
Az viszont gond, hogy Európa nem tud döntést hozni a helyzet megoldásáról.
és aztán ennek megfelelő lépéseket teszel, vagy dönthetsz úgy is, hogy integrálod őket (a menekülteket – a szerz.), és akkor ennek érdekében cselekedsz. Az amerikaiak szerint az okozza a legnagyobb gondot, hogy Európa képtelen döntést hozni”, mondta Friedman az EurActiv.com-nak adott exkluzív interjújában.
Friedman magyarázata szerint ez azért problémás, mert az Egyesült Államoknak partnersége van az Európai Unióval, az EU szintjén megjelent nézetkülönbségek pedig már az Észak-Atlanti Szövetség szintjén is érzékelhetők.
Bár Friedman szerint a helyzet az Egyesült Államok szempontjából nézve nem katasztrofális, elismeri, hogy ez egy sor kihívást jelent az amerikaiaknak a Közel-Kelet, de Oroszország ügyében is, tekintettel arra, hogy az amerikaiak „egyre megbízhatatlanabbaknak és kiszámíthatatlanabbaknak” látják az európaiakat.
A politikai elemző szerint 2016-ban megállapodás jöhet létre Ukrajnáról. „Az oroszok azért vonultak be Szíriába, hogy szívességet tegyenek az amerikaiaknak, mert az amerikaiak nem tudnak, és nem akarnak megszabadulni Aszadtól, az oroszok által nyújtott támogatás pedig azt jelenti, hogy az Iszlám Állam képtelen eljutni Damaszkuszig”, magyarázta George Friedman. „Ebből kiindulva az oroszok azt hiszik, hogy kedvezményeket kapnak és megértésre találnak majd az Egyesült Államoknál, és ez így is lesz. Jelenleg mindkét fél a konfliktus jegelését szeretné. De az oroszok számára Ukrajna alapvető fontosságú nemzetbiztonsági ügy marad, és ezt nem lehet megkerülni”, tette hozzá a Stratfor alapítója.
Véleménye szerint Oroszországnak rendelkeznie kell ütközőövezettel. „Mostanra elvesztette a balti országokat és ki tudja, mi történik majd Fehéroroszországgal”, mondta Friedman, azt sugallva, hogy Oroszország ilyen körülmények között Ukrajna esetében nem lesz hajlandó engedni.
Következésképpen a Stratfor ügynökség alapítója azt mondja, becslése szerint „egy, vagy két évig jeges kapcsolat lesz” Oroszország és az AEÁ között. Aztán majd két év múlva „úgy gondoljuk, hogy az oroszok készek lesznek követeléseket megfogalmazni Ukrajnára vonatkozóan”. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy az amerikaiak megerősítik pozícióikat Romániában, Lengyelországban és a balti országokban, „a dolgok veszélyesebbé válhatnak, amennyiben nő az oroszok kétségbeesése”, tette hozzá.
A politikai elemző szerint az Európai Unió jövője lesz érdekes, mert ez most képtelen fontos döntéseket meghozni és a feloszlatásáról sem határozhat. „Az fog történni, ami most is zajlik: Európa egyre kevesebb döntést hoz, amikor mégis, akkor
Ami Törökország menekültválságban játszott szerepét illeti, Friedman azt mondja, hogy ez az ország „az Eurázsiát feldúló vihar közepén áll” és jelenleg nem világos, milyen kapcsolatai vannak a többi országgal. „Az oroszokkal összeomlott a kapcsolatuk. A Közel-Kelettel – Szíriával és Irakkal – meglévő kapcsolatai pedig nem egyértelműek.”
Törökország számára pedig lehetőséget jelent, hogy Európát egyre jobban foglalkoztatják az északi történések, a Balkán térségére pedig nem igazán figyelnek oda. Éppen ez a történelmi lehetőség von maga után belpolitikai válságokat.
„Törökországban az a jövő, ami a múlt volt: az iszlám. És most az a múlt, ami a jövő volt: Európa”, mondta George Friedman.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.