Ha a francia jós-megasztár jól beszélt, akkor az emigránsok látták a sötét jövőt.
Nos, Nostradamus nem sok jóval kecsegteti Romániát, ami a boldog újévet illeti. Van neki egy négysorosa, amelyben iszonyú jövőt ígér a mioritikus hazának. Ortodox pópák, lehet felkötni a gatyát, mert ha a sors Nostradamus receptje szerint működik, hamarosan a jóisten se segít. Legfeljebb csodálkozik.
Az ominózus négysoros így szól, nyers fordításban:
Orosz földről hordák özönölnek,
A Rontó romba dönti ama várost.
Tűz, vas pusztít, Románia szenved,
A Nagy Háború lángjai tovaharapóznak.
Hát, nem semmi. Először is, háború lesz. Ami, ugye, már önmagában is elég rossz jövőkép. A hab a tortán pedig, hogy pont az oroszok foglalják el Romániát. Az órákat tehát már most, újév előtt ajánlatos biztos helyre rejteni.
Ja, és még egy jó tanács. A boltokban olcsón kaphatók orosz nyelvkönyvek. Szép nyelv a ruszki: Csehov nyelve, Bulgakové, Tolsztojé, Jeszenyiné. És ha véletlenül még se jön be az öreg Nostradamus jóslata, oroszul tanulni akkor sem teljesen haszontalan. Komolyan!
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.