A szír gordiuszi csomó humoros magyarázata
A virálissá váló szöveg mindent megmagyaráz. Vagy mégsem?
A szíriai konfliktus nagyon bonyolult, de egy, a nemzetközi sajtóban igen népszerű cikk szerzője megpróbálja viccesen bemutatni, hogy mindenki megérthesse, miként válnak gonosz erővé a lázadók és az amerikaiak, miközben Bassár al-Aszad rezsimje és az oroszok megpróbálják eljátszani a jó erők szerepét. Íme:
Al-Aszad elnök (gonosz) egy mocskos ember, akinek sikerült fellázítania maga ellen a népét, ezek a lázadók (jók) pedig, megpróbálták legyőzni (Hurrrááá!).
De aztán egyes lázadók is bemocskolták egy kicsit magukat és Iszlám Államnak (egyértelműen gonosz!) kezdték magukat nevezni, a többiek (egyelőre jók) pedig továbbra is elviselték a demokráciát.
Így hát az amerikaiak (jók), bombázni kezdték az Iszlám Államot (gonosz) és fegyvert szállítottak a szíriai lázadóknak (jók), hogy harcolni tudjanak al-Aszad (még mindig gonosz) ellen, ami nagyon jó.
Apropó, északon van még egy kurdok által vezetett állam, akik harcolni akarnak az Iszlám Állam ellen (ami jó dolog), de a török hatóságok szerint ők gonoszok, így hát nekünk azt kell mondanunk, hogy gonoszok, miközben titokban jóknak tartjuk őket és fegyvereket kell adnunk nekik, hogy harcoljanak az Iszlám Állam ellen (ami jó dolog), de ez már egy másik kérdés.
Térjünk vissza Szíriához.
Tehát, Putyin elnök (gonosz, mert lerohanta a Krímet és Ukrajnát és nagyon sok embert meggyilkolt…) úgy döntött, hogy támogatja al-Aszadot (még mindig gonosz), az IÁ-t (még mindig gonosz) támadva, ami némiképp… jó dolog?
De Putyin (még mindig gonosz) úgy gondolja, hogy a szíriai lázadók (jók) szintén gonoszok, így hát őket is bombázza, ami zavarja az amerikaiakat (jók), így aztán ők fegyvereket biztosítanak a lázadóknak (még mindig jók).
Az irániak (gonoszok voltak, de belementek abba, hogy többé nem gyártanak semmilyen Izrael ellen használható nukleáris fegyvert, tehát jók) most csapatokat fognak küldeni al-Aszad (még mindig gonosz) támogatására, akárcsak az oroszok (még mindig gonoszok), akiknek gyalogságuk és légi erejük van Szíriában.
Következésképpen al-Aszad (még mindig gonosz), Putyin (rendkívül gonosz) és az irániak (jók, de gonosz módon) koalíciója meg fogja támadni az Iszlám Államot (gonosz), ami jó dolog, de a szír lázadókat (jók) is, ami rossz dolog.
Az angolok (jók, Corbyn kivételével) és az amerikaiak (szintén jók) most nem fogják támadni al-Aszadot (gonosz), nehogy magukra haragítsák Putyint (gonosz) és az irániakat (jók/gonoszok), akik most megértették, hogy al-Aszad nem annyira gonosz, mint az Iszlám Állam (szupergonosz).
Így hát al-Aszad (gonosz) most valószínűleg jó, ugyanis felette áll az Iszlám Államnak (de, őszintén, bármi jobb az Iszlám Államnál, tehát itt nem volt semmilyen más választási lehetőségünk) és mivel Putyin és az irániak az Iszlám Állam ellen harcolnak, így őket is jóknak tartjuk.
Az amerikaiak (még mindig jók) nehezen tudnak majd fegyvereket küldeni oroszok által támadott lázadóknak, mert így magukra haragíthatják Putyin urat (most jó) és azt az őrült iráni ajatollahot (szintén jó), így hát kénytelenek azt mondani, hogy a lázadók gonoszok, vagy legalábbis magukra kell őket hagyniuk. Ez arra kényszeríti a lázadókat, hogy vagy Törökország és azon túl Európa felé meneküljenek, vagy csatlakozzanak az Iszlám Államhoz (ez az egyetlen folyamatosan gonosz csoportosulás).
A síita muzulmánok (Irán és al-Aszad) oroszok segítségével végrehajtott támadását a szunniták Szent Háborúnak fogják tekinteni, a szunniták pedig az IÁ-sokat fogják tartani az egyedüli dzsihádistáknak, akik a Szent Háborúban harcolnak, következésképpen sok muzulmán jónak fogja tartani az IÁ-t!
A szunnita muzulmánok árulásnak fogják tartani, hogy Nagy-Britannia és az Egyesült Államok nem támogatják lázadó testvéreiket (ami normális), következésképpen gonoszoknak fogják őket nevezni.
Így hát most azt látjuk, hogy az amerikaiak (most gonoszok) és az angolok (szintén gonoszok) csapatokat szállítanak a szunnita lázadóknak (gonoszok), akik közül sokan az Iszlám Államtól (gonosz/jó) remélnek támogatást al-Aszad (most jó) ellen, aki Iránnal (szintén jó) és Putyinnal (most – hihetetlen módon – jó) együtt megpróbáljak átvenni azt az országot, melyet al-Aszad vezetett azelőtt, hogy ez az egész őrület elkezdődött.
Remélem, hogy a fentiek mindent tisztáztak.
Az eredeti szöveg itt olvasható.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
