A román ortodox egyház nyakig ül a szarban

Jobban megtollasodtak a nép rovására, mint az 1907 előtti román bojárság. A Securitate besúgói és munkatársai lettek. A népet eladták a politikai osztálynak.

Több ezer templomot és egy szörnyűséges Katedrálist húztak fel a Nép Háza udvarára és hasonlatosságára, mely a Duna–Fekete-tenger-csatornával együtt a román nép által az 1989 előtti időszakban eltűrt szenvedés jelképe.

Megszentelték Udrea sípályáit. A kriminális PSD javára kampányoltak.

Megkaparintották és oltárokká változtatták az iskolákat, megpróbálták imával felváltani a tanulást.

Közömbösen, sőt, cinkos módon asszisztáltak

a román állam által a saját népe ellen a második világháború, de a szocialista korszak alatt is elkövetett bűncselekményekhez. Ugyanilyen közömbösen nézték végig, hogyan gyilkoltak minket a bányászok, ha nem is Iliescu biztatására, de legalábbis védelmező, de alkalmatlan keze alatt.

A zöld pópák tisztára mosása érdekében megpróbálták rehabilitálni a legionárius gyilkosokat (a zöld a Legionárius Mozgalom színe volt – a szerk.). Térdre kényszerítették és az ereklyés felvonulások szereplőjévé/nézőjévé változtatták a népet.

Meg merészeltek fenyegetni minket, hogy vissza fogják követelni a tulajdonaikat, ha megadóztatjuk a jövedelmeiket, mintha nem a nép ontotta volna a vérét, hogy ma egy gyalázatos egyházunk legyen.

Egyházi utazási irodákat és saját bormárkákat akartak, hogy maximálisan kihasználják a tömeg hiszékenységét, de főleg azért, hogy kiszorítsák a konkurenciát a hit több százmillió eurós piacáról.

Nekünk megtiltják a fényképezést a templomokban, nehogy úgy keressük degeszre magunkat, hogy nekik ne jusson a profitból, nem fogva fel, hogy a templom az Úr Háza, tehát ugyanolyan mértékben a mienk is.

Románia összes súlyos társadalmi gondjára egyetlen eszement javaslatuk volt és van – higgy és imádkozz. Ördögűzési és feloldozási imákkal erősítik az okkult dolgokba vetett hitet.

Bár ennyi mindent megtettek, mégsem voltak képesek egy imát mondani a klub előtt, ahol annyi ártatlan fiatal veszett oda. A Pátriárkia szóvivője, Stoica pópa szerint, azért nem mentek oda, mert nem hívták őket.

Ti istentelenek, a „hívást” Isten már megtette, amikor állítólag felkent és szolgálóiként befogadott benneteket a Házába.

Azért nem mentetek oda, mert

senki sem mondta meg, hogy ki fizeti a fáradozásotokat.

Sőt, még rosszabb, azért nem mentetek oda, mert isteni büntetésnek tekintettétek a balesetet. Csak holmi eszementek hihetik, hogy Isten meggyilkol, mert rockzenét hallgatsz, vagy mert Halloween éjszakáján szórakozol. Nos, ha így lenne, akkor az egész bolygó lángban állt volna és akkor elkerülhetetlen módon benneteket is elemésztett volna a megsemmisítő láng.

Miközben ti csak látszólag vártatok külön meghívóra (valójában, mint mondtam, örültetek a szegény fiatalok esetének, mert ez tökéletesen alkalmas arra, hogy félelmet ültessetek el egyes hozzátok hasonlóan írástudatlan hívőkbe), nagykövetek, államfők és a katolikus egyház képviselői meghívás nélkül is a dráma helyszínére siettek.

Jegyezzétek meg Ioan Robu római katolikus érseknek a katasztrófa helyszínén mondott szavait és fogjátok fel, hogy sikerült helyrehozhatatlanul kompromittálnotok a román ortodoxiát, ugyanolyan kicsivé zsugorítva azt, amilyen a lelketek.

Egyesek háromnapnyi klub- és reklámszünetet javasoltak. Annak érdekében, hogy felébredjetek ebből a sátáni vakságból, én egy évnyi egyházmentességet javasolnék az embereknek azzal, hogy mindig kezdjenek el pfujolni, ha reverendában meglátnak benneteket az utcán.

Talán így eszetekbe jutna, hogy Isten – mindenekelőtt – Szeretet és Együttérzés. Két olyan dolog, amivel ez a kultuszminisztérium, hiszen Pátriárkiának nem nevezhetem, már nem rendelkezik irántunk, nehéz megpróbáltatásokon átesett hívők iránt.

(Mugur Varzariu)