// 2026. szeptember 30., szerda // Jeromos

// Nagyítás

// Archívum

Kolozsvárt megközelíteni felér egy rémálommal

roMánia

Szerző: Iulian Anghel
2015. október 17., 01:22

Vonattal maratoni hosszúságú, repülővel méregdrága, a közutak állapotáról pedig ne is beszéljünk. Foglyok vagyunk a saját országunkban.

A vasárnapról hétfőre virradó éjszaka a (Nagyváradról induló) IR 1742. számú Kolozsvár–Bukarest vonat tizenkét óra alatt tette meg a két város közötti 497 kilométeres utat (a Kolozsvárig összegyűjtött félórás késést nem számítva). Ez nem volt egyedi eset.

Bár a CFR (a román állami vasúttársaság – szerk. megj.) erre az útvonalra és szerelvényre vonatkozó hivatalos menetideje tíz óra (9 h 59’),

a két-három órás késések megszokott dolognak számítanak.

A 497 kilométerre vonatkozó 12 óra 41,4 km/h átlagsebességet jelent. 2005-ben a francia kerékpáros körversenyen 41,6 km/h volt az átlagos sebesség. Idén nyáron Chris Froome brit kerékpáros a Tour de France-ot 39,6 km/h órás átlagsebességgel nyerte meg, ami az egész útvonalra vonatkozott (a lejtőkkel és kapaszkodókkal együtt).

A Tarom az egyetlen légi társaság, mely oda-vissza járatokat üzemeltet Bukarest és Kolozsvár között. Egy utazás napján – mondjuk ma, október 13-án – vásárolt jegyért 91-140 eurót kell fizetni Bukaresttől Kolozsvárig. Október 14-ére egy Kolozsvár–Bukarest jegy 116-166 euróba kerül (a járattól, de a jegy beszerzési helyétől is függően).

A vonatút a menetidejét illetően riasztó, a repülőút pedig az árával,

legalábbis egy olyan ország esetében, ahol a lakosság 90 százalékának 400 euró a nettó átlagbére.

Lenne még egy megoldás. A Bukarest és Kolozsvár közötti távolságot közúton (450 km) hat és fél–hét óra alatt megtenni (megállás nélkül), tehát 60-65 km/h átlagsebességgel. De az út felét autópályán lehet megtenni (Bukarest–Piteşti, Szászsebes–Nagyszeben, Torda–Kolozsvár), ami azt jelenti, hogy 230 kilométeren – legalábbis elméletileg – 100 km/h-val, de a többi 220 km rémálom: 48-50 km/h.

A Közlekedési Ágazati Operatív Program (a romániai infrastruktúra kiépítésére/felújítására vonatkozó európai program) vasútra vonatkozó fejezetében azt állítják, hogy a vasutat európai pénzből alkalmassá teszik arra, hogy (az EU pénzéből felújított szakaszokon) 160 km/h sebességgel lehessen haladni. De három hónappal a program 2007–2013-as érvényességi idejének lezárása előtt, a Közlekedési ÁOP az erre szánt 4,3 milliárd eurónak

csak a 60 százalékát volt képes lehívni az EU-tól.

Következésképpen fennáll annak a veszélye, hogy a 4,3 milliárdból elveszhet 1,8 milliárd euró. Lehet, hogy 1,8 milliárd eurótól végül nem esünk el, de egy milliárd mindenképpen lehívhatatlan lesz csak ebből a programból, hiszen már nincs idő elkölteni, ennek ugyanis 2015. december 31-e a határideje.

Egymilliárd euró elég lett volna arra, hogy Bukaresttől Kolozsvárig autópályán lehessen közlekedni a teljes 450 kilométeren, és így a menetidő négy óra lenne, nem pedig hét. Nagyon valószínű, hogy egymilliárd euróból alkalmassá lehetett volna tenni a vasúti infrastruktúrát arra, hogy Bukaresttől Kolozsvárig 100 km/h sebességgel lehessen közlekedni, főleg úgy, hogy a pálya egy részét már felújították. De

sem a vasút, sem a közút nem fog látni egy fityinget sem ebből a pénzből.

Az egymilliárd euró, az EU infrastruktúrára szánt pénze pedig már nem érkezik meg Romániába.

A kormány másfél évvel ezelőtt 7 eurócentes adót vetett ki minden liter üzemanyagra, arra hivatkozva, hogy ezt a pénzt autópálya-építésre fogják költeni. Egy ideje, arra a kérdésre, hogy miért nem látható túl nagy pezsgés az autópálya-építés terén, annál is inkább, hogy a kormány több mint egymilliárd eurót hajtott be ezzel az adóval, a Pénzügyminisztérium azt állítja, a törvény „nem engedi” meg számára, hogy adott célra költse el ezt az összeget, és a pénz az állam közös kasszájába kerül. Vagyis a kormány feneketlen zsákjába. De ha a törvény nem engedi, akkor a törvényt meg lehet változtatni, ha pedig nem lehet megváltoztatni, akkor – mivel tudja, hogy egymilliárd euró többlete lett a hét eurocentes adóból –

a kormány ugyanezzel az összeggel kiegészíthette volna az autópályák finanszírozását.

Ebben semmilyen törvény nem akadályozta. De nem tette. Sőt, a költségvetésből történő infrastruktúra-kiadás (tőkekiadás) az év első nyolc hónapjában egymilliárd lejjel volt kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában, mely év amúgy is az utóbbi kilenc év legrosszabb időszaka volt, ami az infrastruktúrára szánt összegeket illeti.

Múlt héten Kolozsváron zajlott az Erdélyi Nemzetközi Könyvfesztivál. Idén Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa. A szállodák tele vannak, az utcán ugyanolyan gyakran hallasz angol, francia vagy német beszédet, mint románt vagy magyart. Európa minden szegletéből érkeznek emberek.

Kolozsvár csak az ország más szegleteiben élők számára tiltott város.

40 km/h sebességgel haladó vonatokkal, a havi nettó átlagbér felébe kerülő légi járatokkal Románia a románok számára, egy tetszőleges október hónap bármelyik napján, elrettentő a menetidőt is és az árat illetően is.

Fogolyként élnek a saját országukban.

Ez történik 25 éve, ha nem éppen már 150 éve, és senki sem tudja, mikor lesz ez másképp.

Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// ez is érdekelheti

Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Krónika

Válságos állapotban a magyar nagyapa és unokája egy kolozsvári késelés után

Súlyos állapotban került kórházba egy idős kolozsvári férfi és 23 éves unokája, miután a férfi lánya – egyben a fiatal nő édesanyja – a gyanú szerint késsel támadt rájuk – közölte kedden a Kolozs megyei rendőrség.

Főtér

Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat

Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.

Székelyhon

Hárman sérültek meg a Csíkszereda és Csíkszentkirály között történt balesetben – frissítve

Három személyautót érintő baleset történt az 578-as európai út Csíkszereda és Csíkszentkirály közötti szakaszán szerdán délután. Három ember kórházba került.

Krónika

Újabb magyar exminiszter őrizetben, megszólalt Magyar Péter és Orbán Viktor

Őrizetbe vették Hankó Balázs országgyűlési képviselőt hétfőn Budapesten a Hír Tv információi szerint. A nap folyamán őrizetbe került az Orbán-kormány másik minisztere, Seszták Miklós is.

Székelyhon

Megjelent a veszettség Hargita megyében

Két, különböző legelőre kijáró szarvasmarha esetében is beigazolódott hétfőn a veszettség gyanúja Hargita megyében. A kórokozó emberre és állatra egyaránt veszélyt jelent, ezért az óvintézkedések fontosságára figyelmeztet a megyei főállatorvos.

// még több főtér.ro

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

Különvélemény