Alig 24 óra múlva elkezdődik Katalóniában a sorsdöntő választás. Figyelő szemünket vessük mi is Barcelonára!
Katalónia függetlensége valós fenyegetéssé válhat Madrid számára, ha az ezt támogató pártok, a Demokratikus Konvergencia és a Republikánus Baloldal a vasárnapi választáson többséget szereznek a regionális parlamentben.
A függetlenségpárti szervezeteknek kedvező eredmény kemény csapás lenne Spanyolország számára és egy újabb politikai válság veheti kezdetét az euró-övezetben, melyet már amúgy is meggyengített a Görögország adósságai miatti cirkusz és a menekültek inváziója, áll a CNBS tudósításában.
A katalánok már elérték saját identitásuk, dialektusuk és hagyományaik elismerését, a spanyol királyságon belül pedig elég nagyfokú politikai és intézményi autonómiával rendelkeznek.
A Katalónia függetlenségét célzó politikai projekt hirdetőinek tervei szerint legfeljebb 18 hónap alatt elszakadnának Spanyolországtól, amennyiben a két párt és más kisebb szövetségesek koalíciója képes lesz többséget szerezni a 135 képviselőből álló barcelonai Katalán Parlamentben.
Az El Paisa spanyol napilap által készített három felmérés azt mutatja, hogy a Junts pel Si (Együtt az Igenért) szövetség 63-67 mandátumot szerezhetne a regionális törvényhozásban.
Ez már nincs túl messze a Katalán Parlamentben szükséges, legalább 68 szavazatos többség megszerzésétől.
A katalán függetlenség híveinek győzelme kemény csapás lenne a madridi kormánynak. Katalónia elég sokat számít Spanyolország gazdasági és politikai életében. Az Együttműködési és Gazdasági Fejlesztési Szervezet becslései szerint a tartomány 19 százalékkal járul hozzá Spanyolország GDP-jéhez. Spanyolország a függetlenségpárti szövetség győzelme esetén nemcsak a központi költségvetés jelentős bevételi forrását veszítené el, de egy sor szeparatista mozgalommal is szembesülhetne, elsősorban Baszkföldön.
Az elemzők szerint a részvételi arány fogja eldönteni a győztest, ugyanis a függetlenségi tervek híveinek jelentős számú szavazó részvételére lenne szükségük, ahogy azt Antonio Barroso elemző, a Teneo Intelligence alelnöke állítja.
Barroso a hét közepén közzétett elemzésében lát esélyt a katalán függetlenségi mozgalom sikerére, főleg akkor, ha a szövetség pártjai képesek lesznek túllépni a doktrína-szintű különbségeken. Az ő szemszögéből nézve, ezek fokozatosan kihasználják majd a választáson elért előnyt, a függetlenség kivívásáig egy elfojtott feszültséget tartva fenn a madridi kormánnyal szemben.
A Rabobank szakértői valamivel nyugodtabbak. Elemzésükben kételyeiket fejezik ki azzal kapcsolatosan, hogy a politikai spektrum ellentétes pólusain elhelyezkedő két párt képes lenne együtt kormányozni.
Madridban enyhe aggodalommal figyelik a katalóniai választási zsivajt.
Azért enyhével, mert a spanyolországi politikai vezetők valamivel megkönnyebbültebben sóhajtottak fel, amikor a skótoknak nem sikerült kikiáltaniuk az Egyesült Királysággal szembeni függetlenségüket, Spanyolország jelenlegi alkotmánya szerint pedig egy tartomány függetlenségének kikiáltása törvénysértésnek számít.
„Nagyon kevéssé valószínű, hogy ez a kontextus túl hamar megváltozna, tekintettel arra, hogy az idénre tervezett spanyol parlamenti választáson esélyes 3-4 párt egységpárti. A katalóniai függetlenséget támogató pártok a legvalószínűbb módon arra fogják kihasználni ezt a lépést, hogy növeljék a közigazgatás decentralizáltságának fokát, és nagyobb autonómiát érjenek el Madriddal szemben”, vélik a Rabobank elemzői.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.